Kövess minket: Telegram — XVkontakte

„A magyar vérbíróságok előtt lefolyt pörök során arról az Európáról volt szó, ahol szellemi síkon nincsenek nagy és kis nemzetek, hanem ahol minden nemzet egyaránt teljesíti kötelességét a nagy európai gondolat jegyében. A perek kulisszája mögött nem volt szó a nagy Angliáról és a kis Lengyelországról és az Európa keleti részén fekvő még kisebb Magyarországról. Ott Európáról, a szellem Európájáról, a lassan ködbevesző Pax Romana anyagon, téren és időn felül álló európai szellemiségről volt szó.”

Ahogy az utószóban olvashatjuk, e gondolatokat 1958 őszén „valahol Európában” vetette papírra Fiala Ferenc és Marschalkó Lajos a Vádló bitófák – A magyar nemzet igazi sírásói című könyvben, amely a második világháborút követő magyarországi népbírósági perekről szóló kötetetek közül az egyik leginformatívabb és legkülönlegesebb darab. Az eredetileg 1958-ban, Londonban megjelent munka alapos oknyomozás, kutatás és anyaggyűjtés után látott napvilágot, benne olyan memoárokkal, amelyek szinte biztosan a múlt ködébe vesztek volna, ha a két kiváló újságíró nem veti őket papírra így megőrizve azokat az utókornak. Persze aki szeretné elolvasni a könyvet, annak nem kell az 1958-as vagy későbbi, emigrációban megjelent kiadásokhoz nyúlnia, hiszen 2008-ban a Gede Testvérek kiadó jóvoltából megszületett egy hazai kiadás is, mely mind a mai napig elérhető és megvásárolható.

Nincs előadás jó könyvek és idézetek nélkül, így a Fekete István Szabadegyetemen nemrég tartott előadásomban én is felhasználtam a Vádló bitófákat, mint forrást egy-egy idézet és egyéb történeti megállapítások erejéig. Mivel a könyv alapmű a témában, úgy gondoltam, hogy egyfajta levezetésként egy önálló cikket is megér a Könyvbemutató rovatban.

A két világháború közötti politikai, szellemi és katonai elit kommunistáknak és csatlósaiknak való kiszolgáltatásában oroszlánszerepet vállalt a kalandor Himler Márton és csapata, akik az OSS (Office of Strategic Services) és az Egyesült Államok hírszerező ügynökségének (CIC) zsoldjában gyűjtötték össze a Nyugaton tartózkodó egykori elitünket, majd szállították vissza őket Magyarországra. Az eredmény ismeretes, legtöbbjüknek esélye nem volt túlélni a kirakatpereket, sőt, nem túlzás kijelenteni, hogy előbb volt meg az ítélet mint maga a tárgyalás. A bosszúszomjas Himlernek azonban ez nem volt elég, és több mint egy évtizeddel később – szintén 1958-ban – belerúgott még egyet a holtakba, és kiadott így könyvet Így néztek ki a magyar nemzet sírásói címmel. A kötet bicskanyitogató, ám pont ezért érdemel egy külön bemutatót „olvass az ellenségeidtől is” címszóval. Ami azonban a Vádló bitófákat illeti, nyilván nem nehéz kitalálni, hogy a könyv egyfajta válaszként, reakcióként született meg Himler kötetére. Fiala és Marschalkó ötlete bejött, a széles adattára támaszkodó kötet népszerű lett az emigrációban, főként az Egyesült Államokban.

Örök igazság, hogy minél közelebb érzünk magunkhoz egy témát, annál jobban és színesebben tudunk írni róla, de a verhetetlen jolly joker még mindig az, ha át is éltük a leírtakat, netán sok olyan embert ismerünk, akik átélték. Az írópáros esetében mindkettő megállja a helyét. Fiala Ferencet a népbíróság 1946-ban mint háborús bűnöst golyó általi halálra ítélte, ám a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom egykori sajtófőnöke mellett olyan emberek tanúskodtak, akikről legmerészebb álmainkban gondolnánk csak hasonlót: zsidó tanúk, akik a bíróság előtt is kiálltak Fiala mellett, mondván mindvégig emberséges magatartást tanúsított a háború éveiben. Ezt a kétségkívül nemes pártfogást a népbíróság figyelembe vette, így az ítéletet életfogytiglani fegyházbüntetésre módosította. Mint oly sok sortársa, Fiala is kiszabadult 1956 októberében, forradalmárok szabadították ki a szabadság napjaiban. Ezt követően Nyugatra távozott és ott is halt meg 1988-ban, Saarbrückenben, Nyugat-Németországban.

Marschalkó Lajos 1945-ben Németországba menekült, s noha a kommunista hatóságok kérték a kiadatását, csodával határos módon a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ezt megtagadta, és Himlerék hálóját is sikeresen elkerülte. Persze a népbírósággal „nem lehetett szórakozni”, távollétében jelképesen halálra ítélték, így az újságíró csak „átvitt értelemben” került kapcsolatba a mészárszékként funkcionáló intézménnyel. Marschalkó sajnos korán, 1968-ban hunyt el Münchenben.

A Vádló bitófák egyrészt nem rest alaposan bemutatni a háború utáni lelketlen atmoszférát, Himlerék tevékenységét, a nyugati – sokszor bíráló – véleményeket, de a hangsúly természetesen a pereken, illetve egykori elitünk hazahurcolásán van. Utóbbit a legritkább esetben tárgyalja kötet részletesen, épp ezért sokak számára – érthető módon – nem is teljesen világos, hogyan kerültek újra haza a Nyugatra távozott politikusok, katonatisztek, szellemi emberek. A kötet választ ad rá, miközben a népbírósági pereket a legapróbb rezdülésekig ábrázolja, sőt a hangsúly sokszor kifejezetten ezeken van. Pótolhatatlan forrás, hiszen történeti munkák rendszerint nem rögzítenek ilyeneket, pedig egy-egy bekiabálás, elejtett félmondat, megnyilvánulás beszédesebb 100 dokumentumnál is. Mindezekhez azonban kellett a személyes jelenlét, illetve a kivégzettek családjaival, a túlélőkkel való diskurálás is, melyet a Nyugatra menekült és ott megmaradt emigráns politikusok, újságírók visszaemlékezései, anyagai egészítenek ki.

A Vádló bitófák pótolhatatlan és megkerülhetetlen kötet mindazok számára, akiket érdekel, hogyan véreztették ki két világháború közötti elitünket a szovjet szuronyokra támaszkodó hazai kommunisták és csatlósaik, a könyv végén található név- és tárgymutató pedig az általános tudásunkat is megfelelően bővíti. A kötet természetesen nem könnyed, nyáresti olvasmány, de hát nem is lehet minden könyv feladata a könnyed szórakoztatás.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

A nyugati szövetségesek és Németország között többször is volt hadifogolycsere a második világháború alatt, ám ezeket nem volt könnyű megszervezni.

Lipcsében zavargásba fordult át több kisebb tüntetés, amiket azután szerveztek, hogy a drezdai bíróság elítélte a szélsőbaloldali antifa terrorista Lina Engelt.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

Horogkeresztes zászlókat lengetve és a Führert éltetve vonultak fel fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoportok a floridai Orlandó városában a hétvégén.

Megbüntették Kubában az állami zenei szervezetek hét tisztviselőjét, miután az általuk szervezett halloweeni partin egy Hitler-jelmez nyerte az első díjat – írja az AFP.

A 350 kilós német birodalmi sas bronzszobrát, amely a Graf Spee nehézcirkálót díszítette egykor, még 2006 elején emelték ki a tengerből Uruguay partjainál.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 23-án.

Bajtársunk és barátunk Cseresznye György, a Titkolt Ellenállás egykori énekese már lassan egy évtizede, idén 9 éve, hogy a Hadak Útjára távozott.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

A perui drogügyi nyomozók 58 kilogramm Adolf Hitler nevével márkázott horogkeresztes fóliába csomagolt kokaint foglaltak le. A szállítmány Belgiumba tartott.

Sztójay, aki 1944. március 22-től állt a kormány élén, s a külügyminisztériumot is vezette, a tengelyhatalmi szövetséget szolgálta.

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.

A szélsőjobboldali zenei színtéren nem ritka, hogy a zenekarok fel- és átdolgozzák más bandák közkedvelt dalait. Például az angol Skrewdriver és a német Landser különösen sok nép fiait megihlette.

Az immár száz napja tartó folyamatos szőnyegbombázásokkal az izraeli hadsereg (IDF) elhomályosította az angol–amerikai haderő egyik legfényesebb második világháborús hőstettét, amely abból állt, hogy 3 nap alatt letarolta Drezda épületeinek harmadát, ártalmatlanítva 25 ezer „nácit és potenciális nácit”.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Dr. Martens. Azt hiszem, sokaknak nem kell bemutatni ezt a cipőmárkát. Aki csak egy kicsit is ismerős a rocker, punk, skinhead színtéren, az valószínűleg ismeri a semmivel sem összetéveszthető acélbetétes bakancsot, gondoljunk csak a sárga-fekete címkére és a szintén sárga gojzer varrásra.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

Egy fehér fajvédő aktivista három négert lőtt agyon a floridai Jacksonville-ben lévő boltban, egy korábbi rasszista akció évfordulóján.