Kövess minket: Telegram — XVkontakte

„A magyar vérbíróságok előtt lefolyt pörök során arról az Európáról volt szó, ahol szellemi síkon nincsenek nagy és kis nemzetek, hanem ahol minden nemzet egyaránt teljesíti kötelességét a nagy európai gondolat jegyében. A perek kulisszája mögött nem volt szó a nagy Angliáról és a kis Lengyelországról és az Európa keleti részén fekvő még kisebb Magyarországról. Ott Európáról, a szellem Európájáról, a lassan ködbevesző Pax Romana anyagon, téren és időn felül álló európai szellemiségről volt szó.”

Ahogy az utószóban olvashatjuk, e gondolatokat 1958 őszén „valahol Európában” vetette papírra Fiala Ferenc és Marschalkó Lajos a Vádló bitófák – A magyar nemzet igazi sírásói című könyvben, amely a második világháborút követő magyarországi népbírósági perekről szóló kötetetek közül az egyik leginformatívabb és legkülönlegesebb darab. Az eredetileg 1958-ban, Londonban megjelent munka alapos oknyomozás, kutatás és anyaggyűjtés után látott napvilágot, benne olyan memoárokkal, amelyek szinte biztosan a múlt ködébe vesztek volna, ha a két kiváló újságíró nem veti őket papírra így megőrizve azokat az utókornak. Persze aki szeretné elolvasni a könyvet, annak nem kell az 1958-as vagy későbbi, emigrációban megjelent kiadásokhoz nyúlnia, hiszen 2008-ban a Gede Testvérek kiadó jóvoltából megszületett egy hazai kiadás is, mely mind a mai napig elérhető és megvásárolható.

Nincs előadás jó könyvek és idézetek nélkül, így a Fekete István Szabadegyetemen nemrég tartott előadásomban én is felhasználtam a Vádló bitófákat, mint forrást egy-egy idézet és egyéb történeti megállapítások erejéig. Mivel a könyv alapmű a témában, úgy gondoltam, hogy egyfajta levezetésként egy önálló cikket is megér a Könyvbemutató rovatban.

A két világháború közötti politikai, szellemi és katonai elit kommunistáknak és csatlósaiknak való kiszolgáltatásában oroszlánszerepet vállalt a kalandor Himler Márton és csapata, akik az OSS (Office of Strategic Services) és az Egyesült Államok hírszerező ügynökségének (CIC) zsoldjában gyűjtötték össze a Nyugaton tartózkodó egykori elitünket, majd szállították vissza őket Magyarországra. Az eredmény ismeretes, legtöbbjüknek esélye nem volt túlélni a kirakatpereket, sőt, nem túlzás kijelenteni, hogy előbb volt meg az ítélet mint maga a tárgyalás. A bosszúszomjas Himlernek azonban ez nem volt elég, és több mint egy évtizeddel később – szintén 1958-ban – belerúgott még egyet a holtakba, és kiadott így könyvet Így néztek ki a magyar nemzet sírásói címmel. A kötet bicskanyitogató, ám pont ezért érdemel egy külön bemutatót „olvass az ellenségeidtől is” címszóval. Ami azonban a Vádló bitófákat illeti, nyilván nem nehéz kitalálni, hogy a könyv egyfajta válaszként, reakcióként született meg Himler kötetére. Fiala és Marschalkó ötlete bejött, a széles adattára támaszkodó kötet népszerű lett az emigrációban, főként az Egyesült Államokban.

Örök igazság, hogy minél közelebb érzünk magunkhoz egy témát, annál jobban és színesebben tudunk írni róla, de a verhetetlen jolly joker még mindig az, ha át is éltük a leírtakat, netán sok olyan embert ismerünk, akik átélték. Az írópáros esetében mindkettő megállja a helyét. Fiala Ferencet a népbíróság 1946-ban mint háborús bűnöst golyó általi halálra ítélte, ám a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom egykori sajtófőnöke mellett olyan emberek tanúskodtak, akikről legmerészebb álmainkban gondolnánk csak hasonlót: zsidó tanúk, akik a bíróság előtt is kiálltak Fiala mellett, mondván mindvégig emberséges magatartást tanúsított a háború éveiben. Ezt a kétségkívül nemes pártfogást a népbíróság figyelembe vette, így az ítéletet életfogytiglani fegyházbüntetésre módosította. Mint oly sok sortársa, Fiala is kiszabadult 1956 októberében, forradalmárok szabadították ki a szabadság napjaiban. Ezt követően Nyugatra távozott és ott is halt meg 1988-ban, Saarbrückenben, Nyugat-Németországban.

Marschalkó Lajos 1945-ben Németországba menekült, s noha a kommunista hatóságok kérték a kiadatását, csodával határos módon a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ezt megtagadta, és Himlerék hálóját is sikeresen elkerülte. Persze a népbírósággal „nem lehetett szórakozni”, távollétében jelképesen halálra ítélték, így az újságíró csak „átvitt értelemben” került kapcsolatba a mészárszékként funkcionáló intézménnyel. Marschalkó sajnos korán, 1968-ban hunyt el Münchenben.

A Vádló bitófák egyrészt nem rest alaposan bemutatni a háború utáni lelketlen atmoszférát, Himlerék tevékenységét, a nyugati – sokszor bíráló – véleményeket, de a hangsúly természetesen a pereken, illetve egykori elitünk hazahurcolásán van. Utóbbit a legritkább esetben tárgyalja kötet részletesen, épp ezért sokak számára – érthető módon – nem is teljesen világos, hogyan kerültek újra haza a Nyugatra távozott politikusok, katonatisztek, szellemi emberek. A kötet választ ad rá, miközben a népbírósági pereket a legapróbb rezdülésekig ábrázolja, sőt a hangsúly sokszor kifejezetten ezeken van. Pótolhatatlan forrás, hiszen történeti munkák rendszerint nem rögzítenek ilyeneket, pedig egy-egy bekiabálás, elejtett félmondat, megnyilvánulás beszédesebb 100 dokumentumnál is. Mindezekhez azonban kellett a személyes jelenlét, illetve a kivégzettek családjaival, a túlélőkkel való diskurálás is, melyet a Nyugatra menekült és ott megmaradt emigráns politikusok, újságírók visszaemlékezései, anyagai egészítenek ki.

A Vádló bitófák pótolhatatlan és megkerülhetetlen kötet mindazok számára, akiket érdekel, hogyan véreztették ki két világháború közötti elitünket a szovjet szuronyokra támaszkodó hazai kommunisták és csatlósaik, a könyv végén található név- és tárgymutató pedig az általános tudásunkat is megfelelően bővíti. A kötet természetesen nem könnyed, nyáresti olvasmány, de hát nem is lehet minden könyv feladata a könnyed szórakoztatás.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Őrizetbe vették az Alternatíva Németországért egyik tagját hétfőn, a vád szerint „tiltott totalitárius jelképeket” hordott, többen azt állítják, hallották, ahogy a „Sieg Heil!” üdvözléssel köszönt.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

A finn rendőrség szerint egy nemzetiszocialista csoport 3D-nyomtatott fegyverekkel készült faji háborúra. A nyomozók szerint a gyanúsítottak „terrorcselekmény elkövetésének szándékával” képezték ki magukat.

Közösség tagja elleni erőszak és plakátrongálás miatt fogtak el egy idős fővárosi férfit – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Police.hu-n.

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

Négy német állampolgáron ütött rajta az osztrák rendőrség, amint Adolf Hitler születésének évfordulóján fehér rózsát helyeztek el a Führer szülőházánál Nyugat-Ausztriában, írja a Guardian.

Az egykori SS-tagok végzetes fogyatkozásával már egyre nehezebb háborús pereket rendezni, ezért újabb és újabb ajvékolni való után nézve több osztrák tartományról is „kiderítették”, hogy ott még mindig „nácik által komponált himnuszok” vannak érvényben.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Péntek hajnalban robbanás történt egy holland középiskolában, a bejárat környékére pedig horogkereszteket és különböző, nemzetiszocialismus-ellenes kifejezéseket festettek.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Az osztrák kormány bejelentése szerint 2025-re elkészülhet az épület felújítása, és 2026-ban kezdődhet meg benne a munka.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Súlyos börtönévekkel fenyegetnek egy fiatal férfit Michigan államban, miután horogkeresztet festett egy zsinagóga falára.