Kövess minket -on és -en!

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Le Pen, aki már előrehaladott kora és az aktív politikától való visszavonulása ellenére is meghatározó szereplője volt a francia jobboldali politikának, 1972-ben alapította meg a Nemzeti Frontot, és közel négy évtizeden át vezette a pártot.

Lánya, Marine Le Pen 2011-ben vette át tőle a párt vezetését, és azóta folyamatosan azon dolgozik, hogy „mérsékeltebbé” tegye a politikai irányvonalat, és „megválaszthatóvá” tegye a pártot. Politikai szakítást követett el apjával, miután Jean-Marie Le Pen többször akadályozta a lánya stratégiáját. A pártból végül 2015-ben kizárták őt „holokausztot lekicsinyítő megjegyzései” miatt.

Jean-Marie Le Pen keményen visszavágott, lánya árulásával vádolta őt, és hosszú ideig tartó nyilvános viszályt vívott vele.

A család közleménye

„Jean-Marie Le Pent, akit hozzátartozói vettek körül, kedden délben magához szólította az Úr” – tudatta a politikus családja az AFP hírügynökséghez eljuttatott közleményében.

Le Pen 2002-ben bejutott a francia elnökválasztás második fordulójába, ahol végül 18 százalékos támogatottsággal vereséget szenvedett Jacques Chirackal szemben. A politikus fokozatosan visszavonult a politikai élettől, 2011-től kezdve lánya, Marine Le Pen vette át a párt irányítását, amely 2018-ban a Nemzeti Frontot Nemzeti Tömörülésre változtatta.

A politikai örökség

Jean-Marie Le Pen a szélsőjobboldal történelmi alakja volt, aki a hazai és nemzetközi politikai életben is meghatározó szerepet játszott. Politikai pályafutása során több mint 60 éven át aktív szereplője volt a francia közéletnek.

A francia elnöki hivatal közleménye szerint „Jean-Marie Le Pen, aki a francia hadsereg egyenruhájában elkötelezte magát Indokínában és Algériában, néptribünként a Nemzetgyűlésben és az Európai Parlamentben mindig Franciaországot szolgálta, és védelmezte identitását és szuverenitását”.

A politikus a 2023-as évben szívrohamot szenvedett, és állapota azóta jelentősen romlott. November közepén kórházi ellátásra szorult, és az utóbbi hetekben már nem tudott önállóan élni.

A család és a politikai következmények

Marine Le Pen, aki apja halálának pillanatában Párizsba repült hazafele a Mayotte szigetcsoportból tett látogatása után, ahol a Chido ciklon pusztító átvonulása után szolidaritását fejezte ki a helyiekkel, most szembesül apja örökségével és a párt jövőjével.

Jean-Marie Le Pen kétszer nősült, első felesége Pierrette Lalanne modell volt, akitől három lánya született: Marie-Caroline, Yann és Marine.

Kövess minket -on és -en!

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.