Kövess minket -on és -en!

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

A helyi rendőrség szerint antiszemita üzeneteket festettek egy zsinagógára az észak-franciaországi Rouenben, valamint legalább tíz otthonra és zsidó tulajdonban lévő üzletre Párizsban. A hatóságok megerősítették, hogy a cselekményeket „antiszemitizmus motiválta”.

Az aktivizmus során horogkereszteket és gondolatébresztő feliratokat fújtak a párizsi külvárosokban lévő épületekre egy kóser szupermarket közelében, amely egy évtizeddel ezelőtt egy antiszemia akció helyszíne volt. A rendőrség arról is beszámolt, hogy antiszemita graffitikkel dekorálták ki egy rabbi otthonát és a roueni zsinagógát, amely korábban májusban gyújtogatás célpontja volt, és 2022 decemberében, a hanuka idején is megrongálták.

„A roueni zsinagógára fújt üzenetek között olyan felhívások szerepeltek, amelyek arra szólítottak fel, hogy a zsidókat küldjék gázkamrákba”  – panaszolta Natasha Ben Haim, a zsinagógai közösség elnöke. Ben Haim feljelentést tett a rendőrségen.

„Ezek a támadások a Franciaországban megnövekedett antiszemitizmus kontextusában történnek” – mondta Ben Haim a CNN-nek. „Azt akarom, hogy nyilvánosságra kerüljön”.

Ben Haim az aktivitsákat „gyáváknak” nevezte, akik „a múltat arra használják, hogy bemocskolják a jelent”. „Sajnálatos, de nem adjuk fel. Itt fogunk maradni” – tette hozzá.

Franciaországban 2023. október 7-e óta meredeken emelkedett az antiszemita esetek száma, miután az izrali zsidók elkezdték kiirtani a gázai palesztinokat.

Egy hetekkel ezelőtt végzett felmérés szerint a 35 év alatti francia állampolgárok közül majdnem minden ötödik, a teljes lakosság 12 százaléka kifejezte, hogy egyetértene azzal, hogy a zsidók hagyják el Franciaországot.

Kövess minket -on és -en!

Titkos dokumentumfilm készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olaszország Fivérei ifjúsági tagozatáról, mely azt a köztudomású tényt igyekezett „leleplezni”, hogy a tagozat erősen fasiszta irányultságú.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

96 évesen elhunyt Ursula Haverbeck, az idős német hölgy, akit „német” bíróság elé állították több alkalommal is, és idén nyáron 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek. A fősodratú sajtó csak „náci nagymamaként” gúnyolta.

Több mint ezerkétszáz nacionalista vonult fel szombaton délután Drezda belvárosában, hogy megemlékezzenek az 1945-ös angol-amerikai terrorbombázás áldozatairól. A békés demonstrációt azonban jelentős antifasiszta őrjöngés is kísérte.

Antiszemita indíttatásból követhetett el nemi erőszakot három, a sajtóban a szokásos módon mindössze „tinédzserként” emlegetett invazív kisebbségi egy 12 éves zsidó lányon Párizsban.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

A brit uralkodó osztály teljes mozgósítást rendelt el a néger suhanc által megkéselt fehér kisgyerekek halála miatt kirobbant spontán tiltakozás leverésére.