Kövess minket -on és -en!

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

A helyi rendőrség szerint antiszemita üzeneteket festettek egy zsinagógára az észak-franciaországi Rouenben, valamint legalább tíz otthonra és zsidó tulajdonban lévő üzletre Párizsban. A hatóságok megerősítették, hogy a cselekményeket „antiszemitizmus motiválta”.

Az aktivizmus során horogkereszteket és gondolatébresztő feliratokat fújtak a párizsi külvárosokban lévő épületekre egy kóser szupermarket közelében, amely egy évtizeddel ezelőtt egy antiszemia akció helyszíne volt. A rendőrség arról is beszámolt, hogy antiszemita graffitikkel dekorálták ki egy rabbi otthonát és a roueni zsinagógát, amely korábban májusban gyújtogatás célpontja volt, és 2022 decemberében, a hanuka idején is megrongálták.

„A roueni zsinagógára fújt üzenetek között olyan felhívások szerepeltek, amelyek arra szólítottak fel, hogy a zsidókat küldjék gázkamrákba”  – panaszolta Natasha Ben Haim, a zsinagógai közösség elnöke. Ben Haim feljelentést tett a rendőrségen.

„Ezek a támadások a Franciaországban megnövekedett antiszemitizmus kontextusában történnek” – mondta Ben Haim a CNN-nek. „Azt akarom, hogy nyilvánosságra kerüljön”.

Ben Haim az aktivitsákat „gyáváknak” nevezte, akik „a múltat arra használják, hogy bemocskolják a jelent”. „Sajnálatos, de nem adjuk fel. Itt fogunk maradni” – tette hozzá.

Franciaországban 2023. október 7-e óta meredeken emelkedett az antiszemita esetek száma, miután az izrali zsidók elkezdték kiirtani a gázai palesztinokat.

Egy hetekkel ezelőtt végzett felmérés szerint a 35 év alatti francia állampolgárok közül majdnem minden ötödik, a teljes lakosság 12 százaléka kifejezte, hogy egyetértene azzal, hogy a zsidók hagyják el Franciaországot.

Kövess minket -on és -en!

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Radikális jobboldali, köztük nemzetiszocialista szervezetek törvénytelen támogatása miatt emelt vádat egy ismert szélsőliberális szervezet ellen az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium - jelentette be Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter kedden.