Kövess minket 
-on és 
-en!
Georg Elser kommunista ács saját készítésű pokolgépet helyezett el a müncheni Bürgerbräukeller pódiumán, ahol a Führer készült beszédet mondani.
A merénylet azonban nem sikerült, mert Hitler a tervezettnél néhány perccel korábban elhagyta a termet. A detonáció több embert megölt, Elsert elfogták és jutalmult a dachaui koncentrációsba küldték, ahol 1945 áprilisában életét vesztette.
Ha 1939. november 8-án Adolf Hitler néhány perccel tovább maradt volna a müncheni Bürgerbräukeller sörözőben, az úgynevezett "sörpuccs" tizenhatodik évfordulóján, az 1923-as nemzetiszocialista hatalomátvételi kísérlet helyszínén tartott megemlékezésen este 9 óra 20 perckor egy emelvény mögötti oszlopba rejtett időzített bomba robbant. Fa- és téglatörmelék temette be a termet. Hét ember meghalt, hatvanhárman pedig súlyosan megsérültek. A Führer nem volt köztük.
A merényletet egy kommunista ács, Georg Elser követte el. Munkahelyéről, egy fegyvergyárból csempészte ki a bombához szükséges robbanóanyagot. Terve tökéletesítése érdekében hónapokon át még többször is meglátogatta a Bürgerbräukellert. Mindig csak egyetlen sört fogyasztott, zárásig ott maradt, majd egy raktárban elbújva kivárta, hogy mindenki távozzon, és munkához látott. Az időzített bomba három nappal a Hitler-beszéd előtt a helyén volt, a módosítással azonban nem számolt.
Mivel Hitler általában este 8 óra 30 perckor kezdte nagyjából másfél órás beszédét, Elser úgy állította be a bombán az időzítőt, hogy 9 óra 20-kor robbanjon. A Führernek a beszéd után Berlinbe kellett utaznia, azonban a várható köd miatt úgy döntött, nem másnap reggel indul repülővel, hanem még aznap este fél 10-kor, magánvonatával. A megemlékezést így előrehozták 8 órára, Hitler pedig egyórásra rövidítette beszédét, és kíséretével együtt pár perccel a robbanás előtt távozott a helyiségből.
A német illetékesek először a briteket sejtették a robbantás mögött. Hollandiában elraboltak két brit ügynököt, akiket a merénylet kitervelésével vádoltak meg. Elsert a svájci határon tartóztatták le, de nem volt hajlandó alátámasztani ezt a teóriát.
Az ácsot 1941-ben a sachsenhasuseni koncentrációs táborba küldték, ahonnan 1945 elején Dachauba szállították. Nem sokkal a háború vége előtt, 1945 áprilisában egy Gestapo-tiszt agyonlőtte, így nem úszta meg büntetlenül a hét emberéletet követelő merényletet.
|
|
|
|
|
|
Elserről a háború utáni évtizedekben sem illett beszélni, amiben szerepet játszott a merénylet hét teljesen ártatlan áldozata. Münchenben csak a németek új, agymosott generációjának felnövekedése után, a 80-as évek közepén változott meg a vélekedés tettéről, amikor már nem volt érdekes, hogy Hitlert ugyan nem, de ártatlanokat viszont gyilkolt. Azóta egy általános iskola homlokzatán minden este 21:20-kor - az egykori detonáció időpontjában - neonfelirat gyullad ki, Elser véres tettét ünnepelve.
A féltucat ártatlan életet kioltó merénylő bajorországi szülővárosa, Königsbronn 2010-ben állított szobrot a néhai tömeggyilkosnak a városka pályaudvara előtt.
