Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A II. János Pál pápa téri épület helyén luxuslakásokat építene egy libanoni beruházó, így nem sok idő maradt a további kutatásokra, a mélyben fekvő objektum feltérképezésére.

A legsötétebb Rákosi-diktatúra éveiben még kérdezni vagy beszélni sem volt szabad arról az alagútról, amit a metróépítés közben a Köztársaság tér felé hajtottak – mondta egy munkás, aki az ötvenes években a 2-es metró építésén dolgozott. Dézsy Zoltán Pincebörtönök 2. című, 1993-ban forgatott dokumentumfilmje arra is rávilágított, hogy a terveket a rettegett ÁVO tervezőirodája készítette. A titokzatos alagút a Szövetség utca sarkánál ágazott le a mai II. János Pál pápa tér irányába.

A járat minden bizonnyal elérte azt a földalatti bunkert, amelynek építéséről egy másik szemtanú számolt be a rendezőnek, emlékei szerint a létesítmény több emelet mélységben épült. A férfinak akkoriban megsúgták: cellák vagy valamilyen rejtélyes célú helyiségek lesznek a föld alatti objektumban.

A friss fotón jól látszik az elbontott pátház első emeletéig nyúló óriási betontömb, amelynek alja a metró mélységében lehet. 

Egy ’56-os szemtanú úgy emlékezett: a forradalom győzelme után, október 30-án délelőtt több küldöttség is bement a pártházba tárgyalni, ám két csoport nem tért vissza, a harmadik pedig arról számolt be, hogy az épületbe lépve egy szőnyeg alá rejtett süllyesztő/lift indult meg velük, de még időben ki tudtak menekülni a pártházból. Vagyis valaminek lennie kellett a föld alatt.

Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnokának testvére is ezt az objektumot kereste embereivel, amikor elfoglalták a pártházat. Az udvaron frissen felásott területre bukkantak, azt hitték, ott találják a földalatti börtönbe vezető lejáratot. Ám amikor ásni kezdtek, tarkón lőtt gyermekeket találtak, akiknek hátra volt kötve a kezük. A döbbenetes tényt Földesi József újságírónak is megerősítette 1981-ben egy riportalanya, Nagy Mária, a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottságának másodtitkára. (Őszinteségi rohama után nem sokkal felhívta Földesit, hogy ezt a részletet mégse publikálja a pártház ostromáról tervezett könyvében.)

Titokzatos okból odaküldött páncélos a Köztársaság téren

Nem csak az udvaron megtalált fiatalok veszíthették életüket. Egy villanyszerelő visszaemlékezései szerint, amikor 1957-ben, a forradalom leverését követően lementek a pártház alatti objektumba, a falakat vér borította. Kollégája szerint térdig érő fűrészpor volt a helyiségekben, amelyben tetemek hevertek, körben számtalan lövésnyomot látott a falon.

Vagyis számos visszaemlékezés, egykor a pártházban dolgozó vagy ott szolgálatot teljesítő egybehangzó állítása szerint létezett egy börtön vagy szupertitkos óvóhely a pártház alatt. Vagy nem is csak az épület alatt? A Magyar Ifjúság 1956. november 3-i száma azt írta: a forradalmárok a pártházzal szemközt fúrást végeztek, a fúrófej tizennégy méter mélyen betonfödémbe ütközött, és elakadt.

Több szemtanú is azt állította: a pártházból egy föld alatti folyosó vezetett a Köztársaság tér irányába, mert hallották, amint több száz, mélyben rekedt ember kért segítséget egy felszínre vezető szellőzőn keresztül. Egy szemtanú arra is emlékezett, hogy a forradalom leverése után pár héttel egy, az épülethez közeli csatornalejárón keresztül elhunytak testét húzták a felszínre, akik rabruhát viseltek.

Forradalmárok figyelik a mélyből jövő hangokat, kopogásokat – Korabeli felvétel

Dézsy Zoltán 1993-ban, a dokumentumfilm készítésével egy időben a földalatti létesítmény felkutatásához is hozzálátott. A geo­fizikai vizsgálatok kiderítették, hogy a tér alatt a mélyben egy nagy „ellenállás”, egy T alakú üreg vagy létesítmény található, a valamikori kommunista emlékmű alatt.

A próbafúrások során a szakemberek egy roppant kemény réteget találtak, valószínűleg tömör vasat, illetve vasbetont. – A feltárás azonban 1994 tavaszán kényszerűen befejeződött, a választásokon győztes szocialisták ugyanis azonnal elvették a film folytatásának még a lehetőségét is – emlékszik a rendező.

2019. A pártház ablakaira már évekkel korábban fémlapokat hegesztettek. A pártközpontot hamarosan átépítik, az utódpárt MSZP egykori központja mellett állt KISZ-székházat már le is bontották. Dézsy Zoltán elhatározta: több mint huszonöt év után folytatja az épület titkának felderítését.

Az egykori pártházba az oldalán nyitott bejáraton jutunk be. Az aulában egy fotel utal arra, hogy valaha itt más világ volt, na meg egy MSZP-logó az ablakban. Ki tudja, vajon ki és mikor ragasztotta az üvegre? A hajdani „szebb” napokra már csak néhány márványlap emlékeztet, amely a lépcsőfeljárat egyik falán maradt meg mementónak. Fellépdelünk az emeletre, varjúkárogás szűrődik be a teljesen kibelezett épületbe. Itt-ott még padlószőnyeg foszlányába, félig felszedett parkettába botlunk, máshol vezetékek lógnak ki a falból. A rendezvényterem előtti három lépcsőfok a semmibe vezet.

Az udvaron romok vesznek körbe minket, csövek meredeznek ki a földből, mintha tornádó pusztított volna, pedig csak a markológép műve. Az állampártot viszont valóban elsodorta a történelem vihara, az utód MSZP ténykedéséről is már csak a megkopott plakát tanúskodik.

A rendezőnek sietnie kell, mert a forradalom után az udvarra épített színháztermet már elbontották, hasonlóan a teljes bal szárnyhoz, de azzal csak az első emeletig jutottak a munkások. Az alatt gigantikus tömör vasbeton tömböt találtak, amely az atombiztos óvóhely fogadó egységét fedi. Tervrajz a létesítményről nincs, az építmény mégis itt áll, ami tovább fokozza a vasbeton bunker misztikumát.

Emögött áll az a vasbeton henger, amelyet teljesen feltöltöttek betonnal, hogy soha senki ne tudja feltárni a sötét idők titkait. A hengert olyan sűrű vasbeton háló szövi át, hogy azon még a katasztrófavédelmi szakemberek is elképedtek. A vasbetonhengert/lépcsőházat Dézsy Zoltán a dokumentumfilm 1993-as forgatásakor még körbe tudta járni. „Itt egy vaslépcső volt, a nyomait még láthatják a falon” – mutatja a rendező az egykori lejárat nyomait.

Megközelítve elénk tárul a létesítmény, amelyet Dézsy Zoltán szerint a titkos objektum fölé emeltek. Ezt kutatták annak idején 1956-ban Pongrátz Gergelyék is. Felmászunk a hatalmas, tömör vasbeton téglatest tetejére. A rendező szerint, a kommunistáknak minden pénzt és energiát megért, hogy soha ne bukkanhasson senki a titkos átjáróra és pincebörtönre. Kádárék ötvenhatról szóló hatalmas hazugsága arra épült, hogy itt nem volt soha semmi, ellenben a békés pártmunkásokat meglincselték a fasiszta ellenforradalmárok, vagyis ötvenhat is fasiszta volt. Ez a kommunikációs harc lényege, amely ma is tart – szögezi le a dokumentumfilmes.

A betontömb alatti nem túl nagy helyiségben legfeljebb ha tizenöten férhettek el, igen szűkösen, feltételezve, hogy itt még ágyak, asztalok, polcok, székek is voltak, állapítjuk meg. Mindez a filmrendező és több szakember elgondolását támasztja alá, vagyis ez a létesítmény csupán egy pszeudo óvóhely – az eredeti létesítmény, ahol százak raboskodhattak, ennél sokkal nagyobb lehetett.

A bunkerból a hét méter külső átmérő vastagságú vasbeton henger vezetett le az átjáróba, illetve az ötvenes években megépült metróalagút irányába. Ebbe ütköztek a bontás során a munkások, amit most szakemberek vizsgálnak: hogyan lehetne biztonsággal elbontani a méretes építményt. Úgy vélekednek, valószínűleg sehogy. A műszaki viszonyokra jellemző, hogy egy fúrószár százhúsz centiméter után egyszerűen elakadt a falban.

Az alagsorban légkalapács dübörög. A bontást, alapmegerősítést végző munkásokkal beszélgetve megtudjuk, hogy az egykori pártközpont helyén luxuslakásokat épít majd egy libanoni beruházó. Az építkezés nyáron indul, ám az előzetes, nagy ívű terveket a fentiek tükrében újra kellett gondolni, mivel a pártház alatti objektum egy szerkezeti egységet alkot az épülettel, azt megbolygatni kockázatos lenne. Így nem épülhet hatalmas mélygarázs sem. Örökre nyitva marad a kérdés, mi lehetett a pártház alatt több emelet mélységben?

Dézsy Zoltán nem adja fel a kutatást, de erre csak az építkezés megkezdéséig maradt ideje. A feltárásban erkölcsileg támogatja Sára Botond, Józsefváros polgármestere, a beruházónak levelet író Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, illetve Földváry Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke is. Talán ez a figyelem elegendő lesz arra, hogy a rendező megkapja az engedélyt az újabb műszeres mérésekre. A tulajdonosoknak is hasznos lehet, véli, ha 3D-s képet kapnának az ingatlan alatti, rejtélyes funkciójú objektumról.

Egy biztos, szögezi le a rendező: a titkos vasbeton objektumot nem lehet teljesen megközelíthetetlenül körbeépíteni, mivel óvóhelynek tervezték, és közpénzből építették, így állami tulajdonnak minősül. Ha mégsem lesz meg az engedély, a rendező akkor sem adja fel: a volt pártház előtt lehetőség van újabb mérésekre, sőt kutatóaknák indítására is.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1948. május 14-én Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megalakulását, mire az arab államok többsége dzsihádra szólította fel a muszlim világot. Kevesen tudják, milyen aktív szerepet vállalt Sztálin Izrael létrehozásában és abban, hogy túlélte az első arab–izraeli háborút.

Ismét nyilatkozott antifa erőszaktevő Ilaria Salis börtönben szerzett barátnője, Carmen Giorgio, hogy a magyar börtönállapotok „rémségeiről” beszéljen.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

Alexander Netlingnek jellegzetes megjelenést kölcsönöz a horogkereszt és számos más fajvédő szimbólum, amelyet különösen jól látható helyre tetováltak.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Megszüntette a rendőrség a „tiltott önkényuralmi jelkép használata” miatti nyomozást Szálasi Ferencné sírjának ügyében – derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatásából.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

Egy francia zsidó újságíró a Jerusalem Post-nak nyilatkozva mondta el, hogy az utcájában számos épületet megjelöltek az antiszemita aktivisták.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.

Körözést adott ki Yaroslav Hunka 98 éves kanadai állampolgár, a Waffen-SS Galícia ukrán hadosztályának veteránja ellen az orosz belügyminisztérium.

Az amerikai neobolsevik rezsim feudális hierarchiájában értelemszerűen legfe­lül tanyázó, sőt egyenesen piedesztálra emelt feketék elsősorban a rabszolga őseik által a déli gyapotföldeken végzett ingyenmunka kompenzálásaként akarják kirázni a gatyájukból fehér hűbéreseiket.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

A szigorúan titkos – és valószínűleg büdös – kísérletre az 1940-es évek végén, Mao moszkvai látogatásának idején került sor.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Pénzgyűjtésbe kezdett a 2023-as antifa támadások kitervelőjének és elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak családja.