Kövess minket 
-on és 
-en!
Az amerikai neobolsevizmus woke ideológiája annyira abszurd és groteszk élethelyzeteket és jelenségeket produkál, amelyek még Gogol fantáziáját is túlszárnyalták volna.
A faji kérdés tekintetében az amerikai közéletet uraló ultrahisztérikus légkör jellemzésére következzen egy konkrét epizód, amely azonban egyáltalán nem egyedi, hanem szellemiségét tekintve nagyon is átlagos és mindennapos.
Egy bizonyos Jeffrey Lieberman, a Columbia Egyetem tekintélyes pszichiátriaprofesszora, a szakma egyik amerikai nagyágyúja a közösségi médiában megosztotta egy szudáni fotómodell fényképét, akiről az eredeti posztoló azt állította, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint neki van a „Földön valaha látott legsötétebb bőre”. Lieberman ezt azzal az óvatlan megjegyzéssel egészítette ki, hogy „akár műremek, akár a természet furcsasága, mindenképpen szép látvány”. Ez a rasszistának és szexistának bélyegzett gondolatsor elég volt ahhoz, hogy az ellene indult széles körű boszorkányüldözés nyomán – az ilyen esetekben szokásos gyáva meghunyászkodás és szánalmas meakulpázás dacára – ne csak az egyetemi katedráját veszítse el, hanem több más tudományos vezető pozíciójától is kénytelen legyen megválni. (Columbia University Professor Fired Over Racist Tweet About African Model, theroot.com, 2022. 02. 24.)
Egy tinédzsert felvettek 27 iskolába, több mint négymillió dolláros ösztöndíjajánlattal. (Florida teenager gets accepted to 27 schools, offered mor than 4 million in scholarships, breezyscroll.com, 2022.04.13.) Egy sztárdiák hét elitegyetemre jelentkezett 1550-es SAT-pontszámmal, de mindegyik elutasította a jelentkezését. (To Get Into the Ivy League „Extraordinary” Isn’t Always Enough These Days, wsj.com, 2022. 04.21.) Az előbbi egy fekete fiú, az utóbbi egy fehér lány. Addig lobbiztak a fehér nők a feketék érdekében, amíg önmagukkal is kitoltak. A történelem fintora, avagy a heterotélia iskolapéldája. Nem csoda, hogy mostanában egy új trend kezd kibontakozni Amerikában, amelynek lényege, hogy a továbbtanulni szándékozó fehér fiatalok legalább egyharmada megtagadja a rasszát, és privilegizált (mulatt és mesztic) kisebbségekhez tartozónak hazudja magát, ily módon javítva a felvételi esélyeit és az anyagi lehetőségeit. (Survey: 34% of white college students lied about their race to improve their admission, financial aid odds, yahoo.com, 2021.10.26.)
Az amerikai alkotmányos rend középpontjában a kontradiktórius jogrendszer áll, amelyben a jogvita mindkét oldalát erőteljesen képviselik a győzelemben érdekelt ügyvédek. A jogi egyetemek ősidők óta igyekeztek felkészíteni a diákjaikat arra, hogy részt vegyenek ebben a rendszerben. Ma már nem annyira. Mostanra az egyetemi élet politizálódása és törzsi jellege kiszorította az igazságossággal és semlegességgel kapcsolatos régimódi elvárásokat. A faji, nemi és identitásbeli kényszerek egyre több joghallgató számára fontosabbak, mint a tisztességes eljárás, az ártatlanság vélelme és mindazok a normák és értékek, amelyek a jogállamiság alapját képezik.
A jogállamiság másik sarokköve a pártatlan igazságszolgáltatás. Egyes bírák azonban nem pártatlan bíráknak, hanem a „társadalmi igazságosság” állami komisszárjainak tekintik magukat, ami az ítélkezési gyakorlatban is egyre gyakrabban megmutatkozik, néha egészen abszurd módon. Egy oklahomai felszarvazott férfit például arra köteleztek, hogy fizessen gyermektartást azért a gyerekért, akinek neje szeretője a vér szerinti apja. Kaliforniában kiskorú fiúkat, akiket idősebb nők erőszakoltak meg, gyermektartás fizetésére köteleznek akkor is, ha az erőszakot elkövető nő a szex előtt bedrogozta őket. Az államügyészség közleménye szerint „az állami törvények tartásdíjra jogosítják a gyermeket mindkét szülőtől, még akkor is, ha a fiú (értsd: az apa) nemi erőszak áldozatának számít”. A kansasi bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint „az apaság megállapítása és gyermektartás fizetése iránti polgári perekben lényegtelen körülmény, hogy a szexuális tevékenység büntetőjogilag közös megegyezésen alapult-e”. Nebraskában egy 19 éves fiút, akit 15 éves korától kezdve az akkor 34 éves bébiszittere majdnem három éven át heti rendszerességgel megerőszakolt, havi 475 dollár gyermektartás és 23 ezer dolláros gyermektartásdíj-hátralék megfizetésére köteleztek.
Amikor szegregációellenes politikája keretében a kormányzat feketéket költöztet fehér lakónegyedekbe, mindig és mindenhol ugyanaz történik: „rasszista” fehérek bűncselekményekkel vádolnak meg „ártatlan” feketéket, nem hajlandók vendégül látni őket a kerti partijaikon, és végül pánikszerűen elpucolnak a környékről. Hogyan lehetne röghöz kötni és fekete lakókörnyezetben marasztalni a vibráló diverzitás, virulens demokrácia és inkluzív integráció elől menekülő fehéreket? A neobolsevik rezsim keresi a módját, elvégre ettől függ Amerika jövője. Fehér létükből automatikusan következő fehér kiváltságuk büntetéseként előbb-utóbb törvényileg kötelezi majd őket a feketékkel való kényszeregyüttélésre. Addig is meg fogja nekik tiltani, és ez irányban már tett is jogi lépéseket, hogy „hamisan” bűncselekmények elkövetésével vádoljanak meg feketéket, egyúttal a rendőrséget is megszüntetve környékükön a feketék és fehérek „megbékélése” érdekében.
|
|
|
|
|
|
Nyilvánvalóan csak állami erőszakkal lehet majd a fekete szomszédságtól ódzkodó, renitens fehéreket jobb belátásra bírni, és beterelni a multikulturális birkaólba. Mindeddig a szép szó, a hollywoodi propaganda és az intézményes (média-, iskolai, egyházi) agymosás legfeljebb csak elméleti síkon volt hatékony, a gyakorlatban viszont annál kevésbé, amit az is bizonyít, hogy a 200 ezer főnél népesebb amerikai nagyvárosok 81 százaléka jelenleg szegregáltabb, mint 30 évvel ezelőtt, vagyis ezekben a fehérek még a korábbinál is jobban elkülönülnek a feketéktől. (The Roots of Structural Racism Project, berkeley.edu, 2021. 06. 30.)
Még az is bekövetkezhet, hogy a demokrácia önjelölt világítótornyában ugyanúgy röghöz fogják kötni a fehéreket, megtiltva nekik a fekete lakókörnyezetükből való menekülést (white flight), mint a feudalizmusban a jobbágyokat vagy a bolsevik Szovjetunióban mindenkit.
