Kövess minket -on és -en!

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

A "megdöbbent" autósok rögtön rendőrt is hívtak, akik 20 perccel később el is távolították a három nemzetiszocialista zászlót - írja az Aftonbladet.

Mats Eriksson, a stockholmi rendőrség munkatársa szerint egy rendőrjárőr rögtön az alagúthoz ment, ahol a zászlókat kitűzték. Eriksson szerint a rendőrségnek nincs tudomása arról, hogy ki áll a cselekmény mögött, de bűncselekményre gyanakszanak az eset kapcsán:

„Úgy gondolom, hogy az esetnek a gyűlölet-bűncselekményhez és uszításhoz lehet köze.” – mondja Mats Eriksson.

Az egyik tanú úgy nyilatkozott, hogy "sokkot kaptam".

Az izraeli nagykövet, Ziv Nevo Kulman kifejezte rosszallását, s elítélte a cselekményt: "Olyat láthattunk ma, amiről azt gondoltuk, hogy soha többé nem kell látnunk Európában."

Az ominózus alagút egyébként nem először látott a Führerre emlékező molinót. 2018-ban a nemzetiszocialista Északi Ellenállási Mozgalom (Nordic Resistance Movement - NRM) parlamenti képviselőjelöltje helyezett ki egy molinót, melyen a Nagynémet Birodalom vezetője volt látható, valamint a következő feliratok: "Az igazi hősök soha nem halnak meg." és "Adolf Hitler jelen van."

A 2018-as eset kapcsán három aktivista ellen indult eljárás, a vasárnapi akciónak jelenleg nincs gyanúsítottja.

Kövess minket -on és -en!

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Egy massachusetts-i nemzetiszocialista csoporttal szembeni koholt vádas per folytatódik, miután a per bírája elutasította a fehér patrióta csoport felmentési kérelmét.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

A német szövetségi ügyészség közölte, hogy a kelet-németországi Szászországban és Lengyelországban őrizetbe vették egy „szélsőjobboldali terrorszervezet” nyolc feltételezett tagját.

Kongatják a zsidók a vészharangot, miután Adolf Hitler és Joseph Goebbels beszédeivel lett tele a TikTok. 

Gyorsított bírósági eljárással két év börtönbüntetésre ítéltek egy patrióta francia férfit, aki akciót tervezett az olimpiai fáklyát vivő staféta ellen.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

A rendőrség terrorizmus elleni csoportja nyomozást indított egy sydney-i zsinagógánál elkövetett festékszórós pingálás ügyében.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.