Kövess minket -on és -en!

Könnyedén megállapítható az izlandi temetkezési szokásokból és a csontokból, milyen kegyetlen, embert próbáló körülmények között kellett élniük mindennapjaikat.

A legenda szerint a Feröer-szigetekről érkező vikingek valamikor 825 környékén telepedtek le először Izlandon. Az első lakókhoz hamarosan több bevándorló is érkezett, leginkább a mai Norvégia területéről, akik az ászgárdi Ászok isteneit, vagy Thort és Odint tisztelték.

1000 körül azonban Izlandon is megindult az áttérés a keresztény vallásra: először a társadalom felsőbb rétegei, majd a köznép tagjai közül is mind többen elhagyták pogány hitvilágukat. Ez az átállás jól kimutatható a temetkezési szokásokban: egy idő után annyira elterjedtté vált a kereszténység, hogy a régi pogány sírokat is újra temették a felépített templomok közelében.

A pogány vikingek eleinte a földhatárok mentén, elszórva temetkeztek. A kereszténységre való átállás után vezették be a templomkerti temetéseket, és számos esetben a pogány módon elhantolt rokonokat is kiásták, majd újra elföldelték a szent területen.

Az International Journal of Osteoarchaeology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány bemutatja, hogyan állapította meg a Guđný Zoëga és Kimmarie Murphy vezetésével zajló kutatás a Keldudalur nevű földegyüttes temetőjének vizsgálatával azt, hogy az itt élő embereknek milyen kemény mindennapi próbatételekkel kellett szembenézniük az életben maradásért. A viking harcosokról ugyanis már viszonylag sok ismerettel rendelkezünk, keveset tudunk azonban arról, hogyan teltek az átlagemberek mindennapjai.

A keldudaluri tanyán 52 embert temettek el egy évszázad alatt, valószínűleg mindannyian földműveléssel foglalkoztak.

Saját templom a farmokon

Ahogyan Izlandon átvették a kereszténységet, a nagyobb farmokon saját templomot építettek saját temetővel. Ez az archeológusok számára kifejezetten előny, hiszen a pogány sírok sokkal elszórtabban helyezkedtek el, és közelebb voltak a földfelszínhez, így kevésbé jó állapotban maradtak fenn, mint a keresztény sírok, amelyeket mélyebbre temettek.

A keldudaluri temető átlagos méretűnek számított a korból, a kutatók elsősorban arra szerettek volna rájönni, hogy a tanyán élő embereknek milyen betegségekkel kellett szembenézniük életük során.

Sok gyerek az egyéves kort sem élte meg

A temetőben 27 felnőtt és 26 gyermek maradványait találták meg. 16 közülük az egyéves kort sem élte meg – Zoëga és Murphy azonban azt írták tanulmányukban, hogy ha ezt a kritikus egy évet a gyermek túlélte, akkor valószínűsíthető volt, hogy körülbelül harmincéves koráig életben maradt. A kutatók többüknél porotic hyperostosis betegséget találtak, amely egy olyan csontelváltozás, amely a fejlődő országokban gyakori, és a szemüregeket, a koponyacsontokat továbbá a váz egyéb lapos csontjait érinti, és azok szivacsosodást okozza.

Mivel az izlandiak rengeteg húst ettek, valószínűsíthető, hogy nem vashiány, hanem egyéb gyomor- vagy bélrendszeri fertőzésekből alakulhatott ki.

Ízületi betegségek a sok munkától

A felnőttek körében az ízületi betegségek voltak a gyakoriak, valószínűleg azért, mert reggeltől estig a farmon dolgoztak. A férfiakat és nőket egyforma mértékben érintette az elváltozás, így kijelenthetjük, hogy a gazdálkodásban is hasonló módon és mennyiségben vettek részt.

Kevés volt a fogszuvasodás

Hasonló ásatások során általában több fogszuvasodásos embert is felfedeznek, a keldudaluri embereknél azonban erre alig volt példa.

A kutatók úgy gondolják, hogy a bőséges tejtermék-fogyasztás miatt maradhattak épek a fogaik – ez azonban egyéb más betegségeket is magával vonzott, például fogínygyulladást, lepedéket, fertőzéseket és a fogak kihullását.

Kegyetlen viszonyokhoz alkalmazkodtak

A Keldudaluriban élő emberek fokozottan függtek az időjárási viszonyoktól. Folyamatos probléma volt az élelmiszerhiány, a fizikai munkából adódó betegségek és a különböző fertőzések. A farm lakói nehezen szoktak hozzá a kegyetlen időjárási körülményekhez, ezt mutatja a nagy számú csecsemőhalál és a betegségek megjelenése a csontokon – a földművelő élet nem lehetett egyszerű az izlandi vikingek számára.

Kövess minket -on és -en!

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.