Kövess minket -on és -en!

Könnyedén megállapítható az izlandi temetkezési szokásokból és a csontokból, milyen kegyetlen, embert próbáló körülmények között kellett élniük mindennapjaikat.

A legenda szerint a Feröer-szigetekről érkező vikingek valamikor 825 környékén telepedtek le először Izlandon. Az első lakókhoz hamarosan több bevándorló is érkezett, leginkább a mai Norvégia területéről, akik az ászgárdi Ászok isteneit, vagy Thort és Odint tisztelték.

1000 körül azonban Izlandon is megindult az áttérés a keresztény vallásra: először a társadalom felsőbb rétegei, majd a köznép tagjai közül is mind többen elhagyták pogány hitvilágukat. Ez az átállás jól kimutatható a temetkezési szokásokban: egy idő után annyira elterjedtté vált a kereszténység, hogy a régi pogány sírokat is újra temették a felépített templomok közelében.

A pogány vikingek eleinte a földhatárok mentén, elszórva temetkeztek. A kereszténységre való átállás után vezették be a templomkerti temetéseket, és számos esetben a pogány módon elhantolt rokonokat is kiásták, majd újra elföldelték a szent területen.

Az International Journal of Osteoarchaeology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány bemutatja, hogyan állapította meg a Guđný Zoëga és Kimmarie Murphy vezetésével zajló kutatás a Keldudalur nevű földegyüttes temetőjének vizsgálatával azt, hogy az itt élő embereknek milyen kemény mindennapi próbatételekkel kellett szembenézniük az életben maradásért. A viking harcosokról ugyanis már viszonylag sok ismerettel rendelkezünk, keveset tudunk azonban arról, hogyan teltek az átlagemberek mindennapjai.

A keldudaluri tanyán 52 embert temettek el egy évszázad alatt, valószínűleg mindannyian földműveléssel foglalkoztak.

Saját templom a farmokon

Ahogyan Izlandon átvették a kereszténységet, a nagyobb farmokon saját templomot építettek saját temetővel. Ez az archeológusok számára kifejezetten előny, hiszen a pogány sírok sokkal elszórtabban helyezkedtek el, és közelebb voltak a földfelszínhez, így kevésbé jó állapotban maradtak fenn, mint a keresztény sírok, amelyeket mélyebbre temettek.

A keldudaluri temető átlagos méretűnek számított a korból, a kutatók elsősorban arra szerettek volna rájönni, hogy a tanyán élő embereknek milyen betegségekkel kellett szembenézniük életük során.

Sok gyerek az egyéves kort sem élte meg

A temetőben 27 felnőtt és 26 gyermek maradványait találták meg. 16 közülük az egyéves kort sem élte meg – Zoëga és Murphy azonban azt írták tanulmányukban, hogy ha ezt a kritikus egy évet a gyermek túlélte, akkor valószínűsíthető volt, hogy körülbelül harmincéves koráig életben maradt. A kutatók többüknél porotic hyperostosis betegséget találtak, amely egy olyan csontelváltozás, amely a fejlődő országokban gyakori, és a szemüregeket, a koponyacsontokat továbbá a váz egyéb lapos csontjait érinti, és azok szivacsosodást okozza.

Mivel az izlandiak rengeteg húst ettek, valószínűsíthető, hogy nem vashiány, hanem egyéb gyomor- vagy bélrendszeri fertőzésekből alakulhatott ki.

Ízületi betegségek a sok munkától

A felnőttek körében az ízületi betegségek voltak a gyakoriak, valószínűleg azért, mert reggeltől estig a farmon dolgoztak. A férfiakat és nőket egyforma mértékben érintette az elváltozás, így kijelenthetjük, hogy a gazdálkodásban is hasonló módon és mennyiségben vettek részt.

Kevés volt a fogszuvasodás

Hasonló ásatások során általában több fogszuvasodásos embert is felfedeznek, a keldudaluri embereknél azonban erre alig volt példa.

A kutatók úgy gondolják, hogy a bőséges tejtermék-fogyasztás miatt maradhattak épek a fogaik – ez azonban egyéb más betegségeket is magával vonzott, például fogínygyulladást, lepedéket, fertőzéseket és a fogak kihullását.

Kegyetlen viszonyokhoz alkalmazkodtak

A Keldudaluriban élő emberek fokozottan függtek az időjárási viszonyoktól. Folyamatos probléma volt az élelmiszerhiány, a fizikai munkából adódó betegségek és a különböző fertőzések. A farm lakói nehezen szoktak hozzá a kegyetlen időjárási körülményekhez, ezt mutatja a nagy számú csecsemőhalál és a betegségek megjelenése a csontokon – a földművelő élet nem lehetett egyszerű az izlandi vikingek számára.

Kövess minket -on és -en!

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Ausztriában a legutóbbi választásokon a nyomokban nemzetiszocialista gyökerű, jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kapta a legtöbb szavazatot. A pártot a korai években az SS-veteránok pártjaként is emlegették, mivel sok volt SS vállalt benne vezető szerepet.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

Vélhetően hazafias aktivisták a kommunizmust a zsidósággal azonosító matricát ragasztottak az érdi vasútállomás egyik padjára. A címkén a következő felhívás olvasható: „Küzdj a zsidó zsarnokság ellen! Harcolj a népedért!”

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.