Kövess minket 
-on és 
-en!
A legősibb szimbólumok egyike a szvasztika, másik nevén horogkereszt: múltja több ezer éves, az ősi civilizációk szülötte. Legtöbbször a jó szerencsét szimbolizálja.
Ezt az ősi motívumot tervezte át Adolf Hitler, aki közismerten művésznek indult és sok festménye maradt fenn. Idén nyáron több mint 400.000 euróért talált gazdát 11 képe Nürnbergben.
A szvasztika az árják őstörténetében is jelen volt, akik a mai Irán és Nyugat-India területén telepedtek le, és magukat tiszta fajnak tartották. A szimbólumot azonban Adolf Hitler változtatásai tették a nemzetiszocialisták jól ismert jelképévé. A 20-as évek elején a későbbi Führer felkérte a követőket, szimpatizánsokat, küldjenek be terveket, és több horogkereszt is érkezett. De szerinte egyik sem volt igazán jó, így inkább maga látott neki a tervezésnek. Egészen egyszerű elveket, egyúttal zseniális grafikai megoldást is alkalmazott: elforgatta a horogkeresztet, hogy dinamikusabb legyen, változtatott a karok vastagságán is. Majd a jelet úgy helyezte el egy fehér körben, hogy a pereméhez ne érjen hozzá, ezáltal lett igazán vibráló. Majd az egészet vörös mezőre tette. A horogkereszt ezekkel az átalakításokkal lett a nemzetiszocialista párt hivatalos jelképe az 1920-as évekre.
A legironikusabb talán, hogy a szvasztika eredete sokkal európaibb, mint gondolnánk. A legrégebbi leletek Indián túlmutatnak: ma már tudjuk, hogy feltűnt a görögöknél, a keltáknál és az angolszászoknál is. Az egyik legősibb felfedezés Európa legkeletibb pontjáig vezet. Aki Kijevben jár, és érdeklődik, érdemes felkeresnie az ukrajnai Nemzeti Múzeumot, ahol láthat egy apró, mamutagyarból faragott állatfigurát. Ezen egymáshoz kapcsolt szvasztikákat lehet felfedezni, a leletet 15 ezer évesre teszik a kutatók. Az egyesével faragott, festett szvasztikákat már 7000 évvel korábbi leleteken is tetten érték Európában. Talán nem meglepő, hogy amikor a németek elfoglalták a 9. században a vikingek alapította Kijevet a II. világháborúban, a kijevi múzeumban talált horogkereszttel mintázott agyagedényekről úgy vélték, azok az árja származásuk bizonyítékai, és mindet magukkal vitték Németországba.
Az agyagedényeket a háború után visszaszállították Kijevbe.
