Kövess minket -on és -en!

A legősibb szimbólumok egyike a szvasztika, másik nevén horogkereszt: múltja több ezer éves, az ősi civilizációk szülötte. Legtöbbször a jó szerencsét szimbolizálja. 

Ezt az ősi motívumot tervezte át Adolf Hitler, aki közismerten művésznek indult és sok festménye maradt fenn. Idén nyáron több mint 400.000 euróért talált gazdát 11 képe Nürnbergben.

A szvasztika az árják őstörténetében is jelen volt, akik a mai Irán és Nyugat-India területén telepedtek le, és magukat tiszta fajnak tartották. A szimbólumot azonban Adolf Hitler változtatásai tették a nemzetiszocialisták jól ismert jelképévé. A 20-as évek elején a későbbi Führer felkérte a követőket, szimpatizánsokat, küldjenek be terveket, és több horogkereszt is érkezett. De szerinte egyik sem volt igazán jó, így inkább maga látott neki a tervezésnek. Egészen egyszerű elveket, egyúttal zseniális grafikai megoldást is alkalmazott: elforgatta a horogkeresztet, hogy dinamikusabb legyen, változtatott a karok vastagságán is. Majd a jelet úgy helyezte el egy fehér körben, hogy a pereméhez ne érjen hozzá, ezáltal lett igazán vibráló. Majd az egészet vörös mezőre tette. A horogkereszt ezekkel az átalakításokkal lett a nemzetiszocialista párt hivatalos jelképe az 1920-as évekre.

A legironikusabb talán, hogy a szvasztika eredete sokkal európaibb, mint gondolnánk. A legrégebbi leletek Indián túlmutatnak: ma már tudjuk, hogy feltűnt a görögöknél, a keltáknál és az angolszászoknál is. Az egyik legősibb felfedezés Európa legkeletibb pontjáig vezet. Aki Kijevben jár, és érdeklődik, érdemes felkeresnie az ukrajnai Nemzeti Múzeumot, ahol láthat egy apró, mamutagyarból faragott állatfigurát. Ezen egymáshoz kapcsolt szvasztikákat lehet felfedezni, a leletet 15 ezer évesre teszik a kutatók. Az egyesével faragott, festett szvasztikákat már 7000 évvel korábbi leleteken is tetten érték Európában. Talán nem meglepő, hogy amikor a németek elfoglalták a 9. században a vikingek alapította Kijevet a II. világháborúban, a kijevi múzeumban talált horogkereszttel mintázott agyagedényekről úgy vélték, azok az árja származásuk bizonyítékai, és mindet magukkal vitték Németországba.

Az agyagedényeket a háború után visszaszállították Kijevbe.

Kövess minket -on és -en!

Egy massachusetts-i nemzetiszocialista csoporttal szembeni koholt vádas per folytatódik, miután a per bírája elutasította a fehér patrióta csoport felmentési kérelmét.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

Budapest XII. kerületében ismeretlen patrióták horogkeresztet festettek a szovjet megszállókat dícsőítő emlékműre. 

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Az AfD 67 éves politikusa, Stefan Hrdy épp az autójából kiszállva próbált bejutni az épületbe, amikor körülbelül 20 antifasiszta állta el az útját.