Kövess minket 
-on és 
-en!
A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.
Hajnalra elfoglalták Gántot, ahol éjszakára meghúzódtunk. Itt estem fogságba. Az oroszok először Bicskére kísértek, majd kihallgatás és motozás után vagonokban Seregélyesre vittek. Itt egy istállóban szállásoltak el bennünket, ahol megtetvesedtünk. Ehetetlen levest és kevés kenyeret kaptunk.
Majd ismét szállítás következett: Baja, aztán Temesvár.
Egy apácakolostor mellett volt a temesvári láger, ami korábban német katonabarakk volt. Itt a nedves földön aludtunk ruhástól, hó és sártenger, szenny, tetvek jellemezték környezetünket. Ki is tört a hastífusz. Az apácakolostorból kaptunk hipermangánt, fél tabletta kinint gyógyításunkra. Naponta 30-40 ember pusztult el.
Hajnalban derékszíjjal vertek ki bennünket a ruszin és a román tolmácsok a halottakat eltemetni. Április elején szállítottak bennünket Focsaniba, anélkül, hogy névjegyzékbe vettek volna.
Horváth János – Budapest
Hadifogoly Híradó 1995/1
|
|
|
|
|
|
