Adolf Hitler, az autópályaépítő

Kövess minket -on és -en!

Sokan ma már nem is tudják, hogy a német nemzetiszocialisták "találták fel" az autópályát, a híres autobahnt, s az építkezéseknek köszönhetően lényegében felszámolták a tömeges munkanélküliséget Németországban.

Adolf Hitler ásóval a kezében a földet fordítja, miközben egyik katonája mellette áll, és büszkén fotózza a boldog Führert. A kép a német autópálya, azaz a híres autobahn egyik újabb szakaszának első kapavágásait örökítette meg. A maga idejében archetipikusnak számító fotográfia egész Németországot bejárta, különösen azokban a régiókban, ahol a Reichsautobahn addig csak ímmel-ámmal épült.

A sajtó az egész birodalom teljes területén kihirdette, hogy az autópályák építése megkezdődött, a gazdaság végre beindult, s egyre több embernek van munkája. Ha egy új útszakasz épült, a sajtó örömmel követte az átadást és az ünnepséget, a forgalomnak átadott útszakaszok elkészülte után.

Archívum

A gazdasági válság mélypontján a nemzetiszocialisták még szabotálták, hogy kizárólag autók közlekedésére szolgáló utak megépüljenek, hiszen akkoriban ezek a betonutak kizárólag a gazdag arisztokraták és a zsidó kapitalisták érdekeit szolgálták. 1933-as hatalomra kerülésük idején azonban már másként tekintettek az autobahnokra, amelyeket széles tömegek számára kezdek el építeni.

1929-ig a gazdasági krízis és a tőkehiány miatt lehetetlen vállalkozásnak tűnt akár csak egyetlen kilométernyi autópálya megépítése. Németországot a tömeges munkanélküliség, a gazdaságot megfojtó hiperinfláció és az első világháborús jóvátételi kötelezettség elviselhetetlen terhe sújtotta. Köln polgármestere, Konrad Adenauer volt az, akinek sikerült az első autópálya megépítéséhez pénzt előteremtenie – ma ez A555 néven ismert és Köln és Bonn között fut. Az útszakasz 20 kilométer hosszú volt, s 120 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be rajta; szinte teljesen feleslegesen, hiszen akkoriban a német négykerekűek alig 60 km/órás sebességgel "száguldoztak".

Röviddel az után, hogy a nemzetiszocialisták hatalomra kerültek, a kölni autópályát minősége miatt hivatalosan „országútra” fokozták le. 1926-ban lobbicsoport alakult, amely egy, Hamburg városát Frankfurt am Mainon keresztül a svájci Bázellel összekötő autópálya megépítését szorgalmazta, Amikor Hitler hatalomra került, a Führer átvette a javaslat néhány elemét, a szervezet nevét pedig Szövetség a Reichsautobahnok Előkészületeire módosította.

Akkoriban csak kevesen engedhettek meg maguknak saját autót, ezért a nemzetiszocialista vezetés teljes mobilitást ígért az embereknek – kivétel nélkül mindenkinek. Ebből az elhatározásból született meg a német népautó, a Volkswagen, majd ezt követte a német vasúttársaság által indított omnibusz-szolgáltatás.

A cél az volt, hogy minden évben ezer kilométer új autópálya épüljön. Azzal számoltak, hogy a hatalmas építkezés legalább 600 ezer munkanélkülinek ad átmenetileg munkát, a valóság és a háború azonban kijózanító volt: még az autobahn-boom csúcsra járatásakor is legfeljebb 120 ezren dolgoztak az iparban. 

Végül nem az autópálya-építés, hanem a fokozódó nemzetközi helyzetben a fegyverprogram volt az, ami 100 százalékosan megszüntette a munkanélküliséget Németországban. A második világháború éveiben egyre több hadifoglyot és zsidó munkaszolgálatost küldtek az építkezésekre, 1941-re így 3800 kilométer autobahnt tudtak átadni a forgalomnak, a háború kitörése miatt a tervezett hossz felét. 1941 és 1942 között az autópálya-építés gyakorlatilag szünetelt, 1943-ben pedig a kis autóforgalom miatt a kerékpárosok előtt is megnyitották a sztrádákat.

Jelentések

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

1945. február 11-én már öt hete éltünk „felszabadulva", esténként hallottuk a szomszédságból a megerőszakolt nők segélykérő sikoltásait. 1944 karácsony kora este jöttek be Villányos úti családi házunkba az oroszok.

Sadiq Khan, London polgármestere 2017-es megnyilvánulása a 2016-os New York-i iszlamista terrorcselekmény kapcsán mit sem veszített aktualitásából.

Fekete férfi és fehér nő – ez lenne a jövő álompárja. Legalábbis a globalista establishment vágyálmaiban. Sajnálatos módon azonban a fehér jónép és különösen a fehérnép az istennek sem akar meszticizálódni, hiába Hollywood, a show-biznisz és a média minden igyekezete.

Egy viharvert aktatáska hevert évtizedekig elfelejtve a kiskőrösi helytörténeti gyűjteményben. A benne talált családi fotók boldog vidéki nyarakról és a Horthy-korszakban egyre magasabbra lépkedő pénzügyi szakemberről már böngészhetők a Fortepanon.

A XIX. század folyamán román területeken is lezajlott a “nemzetté válás”. Megtörtént a nyelv latin alapokra való áthelyezése, megszületett a románokat az ősi dákokból levezető elmélet és a román nacionalizmus.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Amikor Larry Thorne-t 1954-ben közlegényként besorozták az amerikai hadseregbe, már jelentős háborús tapasztalattal rendelkezett.

A román árulást követően az első világháború új keleti hadszíntere is lehetőséget adott a magyar vitézek remeklésére.

A második világháborúban Finnország két különbejáratú háborút is vívott a Szovjetunióval, és a finnek 1940-es téli háborús sikere azóta is sokszor előkerül annak példájaként, hogy egy kis ország is képes lehet megállítani egy szuperhatalmat.

Nincs olyan harckocsi a II. világháború történetében, mely a Tigrisnél jobban jelképezné a hitleri Németország páncéloserejének ütőképességét.

Sokáig tartotta magát az az elmélet, miszerint az 1941-ben bebörtönzött Rudolf Hess nem is börtönben halt meg. 

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.