Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Sokan ma már nem is tudják, hogy a német nemzetiszocialisták "találták fel" az autópályát, a híres autobahnt, s az építkezéseknek köszönhetően lényegében felszámolták a tömeges munkanélküliséget Németországban.

Adolf Hitler ásóval a kezében a földet fordítja, miközben egyik katonája mellette áll, és büszkén fotózza a boldog Führert. A kép a német autópálya, azaz a híres autobahn egyik újabb szakaszának első kapavágásait örökítette meg. A maga idejében archetipikusnak számító fotográfia egész Németországot bejárta, különösen azokban a régiókban, ahol a Reichsautobahn addig csak ímmel-ámmal épült.

A sajtó az egész birodalom teljes területén kihirdette, hogy az autópályák építése megkezdődött, a gazdaság végre beindult, s egyre több embernek van munkája. Ha egy új útszakasz épült, a sajtó örömmel követte az átadást és az ünnepséget, a forgalomnak átadott útszakaszok elkészülte után.

A gazdasági válság mélypontján a nemzetiszocialisták még szabotálták, hogy kizárólag autók közlekedésére szolgáló utak megépüljenek, hiszen akkoriban ezek a betonutak kizárólag a gazdag arisztokraták és a zsidó kapitalisták érdekeit szolgálták. 1933-as hatalomra kerülésük idején azonban már másként tekintettek az autobahnokra, amelyeket széles tömegek számára kezdek el építeni.

1929-ig a gazdasági krízis és a tőkehiány miatt lehetetlen vállalkozásnak tűnt akár csak egyetlen kilométernyi autópálya megépítése. Németországot a tömeges munkanélküliség, a gazdaságot megfojtó hiperinfláció és az első világháborús jóvátételi kötelezettség elviselhetetlen terhe sújtotta. Köln polgármestere, Konrad Adenauer volt az, akinek sikerült az első autópálya megépítéséhez pénzt előteremtenie – ma ez A555 néven ismert és Köln és Bonn között fut. Az útszakasz 20 kilométer hosszú volt, s 120 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be rajta; szinte teljesen feleslegesen, hiszen akkoriban a német négykerekűek alig 60 km/órás sebességgel "száguldoztak".

Röviddel az után, hogy a nemzetiszocialisták hatalomra kerültek, a kölni autópályát minősége miatt hivatalosan „országútra” fokozták le. 1926-ban lobbicsoport alakult, amely egy, Hamburg városát Frankfurt am Mainon keresztül a svájci Bázellel összekötő autópálya megépítését szorgalmazta, Amikor Hitler hatalomra került, a Führer átvette a javaslat néhány elemét, a szervezet nevét pedig Szövetség a Reichsautobahnok Előkészületeire módosította.

Akkoriban csak kevesen engedhettek meg maguknak saját autót, ezért a nemzetiszocialista vezetés teljes mobilitást ígért az embereknek – kivétel nélkül mindenkinek. Ebből az elhatározásból született meg a német népautó, a Volkswagen, majd ezt követte a német vasúttársaság által indított omnibusz-szolgáltatás.

A cél az volt, hogy minden évben ezer kilométer új autópálya épüljön. Azzal számoltak, hogy a hatalmas építkezés legalább 600 ezer munkanélkülinek ad átmenetileg munkát, a valóság és a háború azonban kijózanító volt: még az autobahn-boom csúcsra járatásakor is legfeljebb 120 ezren dolgoztak az iparban. 

Végül nem az autópálya-építés, hanem a fokozódó nemzetközi helyzetben a fegyverprogram volt az, ami 100 százalékosan megszüntette a munkanélküliséget Németországban. A második világháború éveiben egyre több hadifoglyot és zsidó munkaszolgálatost küldtek az építkezésekre, 1941-re így 3800 kilométer autobahnt tudtak átadni a forgalomnak, a háború kitörése miatt a tervezett hossz felét. 1941 és 1942 között az autópálya-építés gyakorlatilag szünetelt, 1943-ben pedig a kis autóforgalom miatt a kerékpárosok előtt is megnyitották a sztrádákat.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Szigorúbb fellépést kér számos zsidó szupremácista prominens a TikTok vezetőitől „a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen”.

Bajtársaink, a RED Angers (Rassemblement des Étudiants de Droite - Jobboldali Diákgyűlés) klubházában házkutatást tartott a rendőrség, most pedig több tag előzetes letartóztatásba helyezése mellett döntöttek – írja a Nacionalista Zóna Telegram csatornája.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 23-án.

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

A 17 másodpercnyi, fekete-fehér felvétel 82 év után került elő 2015 júliusában. Az amatőr filmen az látszik, ahogy az akkor hétéves Erzsébet nemzetiszocialista karlendítést tesz.

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

Jóllehet a biológiai fajfogalom nem azonos az etnográfiai fajfogalommal, mégsem nagyon különbözik tőle.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

Az antifa támadások másodrendű vádlottját, Tobias E.-t a tanács egy év tíz hónapra ítélte, de akár hamarosan szabadulhat is. Ő ismerte el egyedüliként az ügyészségi váddal egyezően a bűncselekményeit, de az ítéletet már nem fogadta el.

2007. november 20-án a brit királyi pár 60. házassági évfordulóját, azaz gyémántlakodalmát ünnepelte. Az esemény mögött kimondatlanul is ott áll az a rendkívüli történet, hogy a házasságuk csaknem meghiúsult amiatt, hogy Fülöp rokoni kapcsolatban volt Hitler egyik legközelebbi követőjével.

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától. 

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.