Kövess minket: Telegram — XVkontakte

James Goode a második világháború végén, az amerikai hadseregben szolgálva jutott el Magyarországra. Itt találkozott egy magyar nővel, akit később feleségül vett.

Együtt tértek vissza az Egyesült Államokba. Goode halála után lánya, Melba nézte át az apja hagyatékát. Ekkor talált rá arra a 32 fotóra, amiken négy férfi kivégzése volt látható.

„Eléggé megijesztettek, de aztán azt mondtam magamnak, hogy ez végső soron történelem, így talán nem kéne kidobni őket. Gondoltam, valakit esetleg érdekelhetnek. Ez történelem, és ha rossz is, az embereknek akkor is tudniuk kell róla” – mondta Melba Goode a képekről.

Melba elküldte a fotókat a testvérének, a Washington Post újságírójának. Egy kollégája, Michael E. Ruane megpróbálta kideríteni, hogy kik láthatók a képen. A szovjet katonai egyenruhák láttán sikerült leszűkíteni a lehetséges események körét. Ruane a Rare Historical Photos fényképadatbázisában turkálva jött rá, hogy a fotókon Szálasi Ferenc, Magyarország nemzetvezetőjének és mártírtársainak kivégzése látható.

1944 telén, a szovjetek előrenyomulása után Szálasiék először a Dunántúlra, majd a mai Ausztria területére helyezték át a kormányzást. A nemzetvezetőt 1945. május 5-én fogták el amerikai katonák. Október 3-án kiadták az akkor már szovjet megszállás alatt álló Magyarországnak. Társaival – Vajna Gáborral, Gera Józseffel és Beregfy Károllyal – 1946 februárjában álltak a bolsevista vérbíróság elé, ahol „háborús és emberiesség elleni bűncselekmények” miatt halálra ítélték őket. A nyilvános kivégzést március 12-én tartották a Markó utcai börtönben.

Az akasztás módjanémileg szokatlan volt. Először egy fatörzset süllyesztettek a talajba; ebbe fúrták a felső horgot, amibe az akasztófa kötelét bujtatták. A fatörzs alján néhány lépcső volt. A halálra ítélt felmászott a lépcsőkön, majd a hátát a törzsnek vetette; kezét és lábát megkötözték. A hóhér a fatörzsnek támasztott létrán az elítélt mögé mászott, majd meghúzta a kötelet; a lépcsőt ezután félretették.

A fotók tanúsága szerint a fogház udvarán összesereglett beteglelkű kíváncsiskodók az akasztófa tövében tülekedtek, hogy minél jobban láthassák a tetemeiket. Kicsivel ezután a holttestek fejét ronggyal takarták le, majd egy orvos kigombolta az ingüket, hogy megvizsgálhassa a szívverésüket.

A megtalált fényképeket „stílusosan” a washingtoni Holocaust Memorial Museumnak adományozták.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

Egy 28 éves mississippi férfi ellen szövetségi vádat emelnek, mert zsidóknak telefonált Adolf Hitlerrel és a holokauszttal kapcsolatban.

A budapesti börtönben fogva tartott antifasiszta bandavezér, Ilaria Salis csalódott a magyar külgazdasági és külügyminiszterben, amiért az azt reméli, megkapja méltó büntetését tettéért.

Az Alternatíva Németországért (AfD) eltiltotta minden nyilvános megjelenéstől és kampányeseménytől a párt európai parlamenti listavezetőjét, Maximilian Krah-t – jelentette be a párt szóvivője, miután az illető a címben idézett mondatot találta mondani.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Tudom, hogy a történelem igazságos oldalán állok, és nem akarom, hogy politikai nézeteimért ítéljenek el – nyilatkozta a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terroristanő, Ilaria Salis a La Stampa olasz napilapban megjelent interjúban.

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter és főügyész úgy döntött, hogy szabadon enged egy 21 éves patriótát, akit három év börtönre ítéltek, amiért a 2020-as poznani pride-on összetűzésbe keveredett egy deviánssal.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

„Tovább építjük a forradalmi kommunizmust Magyarországon, hogy az egész emberiség felszabadulhasson a kapitalizmus pusztító járma alól!” – olvasható a nyíltan szélsőbaloldali Fáklya mozgalom közösségi oldalán.

Vizsgálatot indítottak a német hatóságok egy videófelvétel ügyében, amelyen tizenéves iskolások nemzetiszocialista karlendítése látható egy lengyelországi kiránduláson.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.