Antifák bohóckodása közepette választották meg a Die Heimat új elnökét

Kövess minket -on és -en!

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

Új elnököt is választottak a leköszönő korábbi elnök, Frank Franz helyére, aki 10 éven keresztül vezette az NPD-t, majd későbbi nevén a Die Heimatot. A rendezvényt a nyugat-szászországi Zwickau környékén tartották.

A pártkonferencia egy meghívott vendég, a Freie Sachsen politikusának, Michael Brücknek a beszédével kezdődött. Brück hangsúlyozta, hogy a mai nehéz helyzetben a német nacionalista szervezeteknek és pártoknak össze kell tartaniuk, s erre példaként hozta fel a Die Heimat és a Freie Sachsen közötti kiváló kapcsolatot s együttműködést.

A rendezvény az ismert nacionalista zenész, a Die Heimat politikusaként is tevékenykedő Frank Rennicke beszédével és zenei előadásával folytatódott. Rennicke felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy nem szabad eltávolodni a Die Heimat által képviselt irányvonaltól, s ki kell tartani a szervezet értékei és hagyományai mellett.

A következő felszólaló a párt ifjúsági szervezete, a Junge Nationalisten (Fiatal nacionalisták) elnöke, Sebastian Weigler volt, aki beszámolt arról, hogy eredményes éven vannak túl, s szemmel láthatóan megnövekedett a JN taglétszáma.

Egyéb felszólalók után a leköszönő elnök, Frank Franz szavait Thorsten Heise elnökhelyettes közvetítette a hallgatóság irányába, mivel Franz nem tudott személyesen részt venni a kongresszuson. Levelében leszögezte, hogy nincs benne sem sértődés, sem csalódottság a párt irányába, nem emiatt nem jelöltette magát az elnöki pozícióra, hanem magánéleti okokat jelölt meg, melyek részletezésétől értelemszerűen el kívánt tekinteni.

Elmúlt tíz éves munkáját nehéznek, de eredményesnek nevezte, ahol egymással is torzsalkodó érdekcsoportokat kellett kibékítenie, s úgy érzi, hogy sikerült is ezt a célt megvalósítani, a belső kohéziót megteremteni, a pártot stabilizálni. Tolmácsolta azon álláspontját is, hogy nem szeretett volna mindenképpen az elnöki székben "megöregedni", nem akart olyan pártvezető lenni, aki hiúságból, önzőségből ragaszkodik pozíciójához, miközben a lendülete csak csökken.

Franz ugyanakkor kritikát is megfogalmazott magát illetően, amiért nem sikerült az NPD-t/Die Heimatot a politika releváns tényezőjévé visszaemelni, s kijelentette, hogy az csak később fog kiderülni, hogy mindez csupán az AfD térnyerésének, vagy egyéb tényezőknek is köszönhető volt-e. Utódjának jó és eredményes munkát kívánt.

A beszédek után sor került a szavazásra, s a küldöttek Peter Schreibert választották meg a Die Heimat elnökének, méghozzá meggyőző többséggel, 88%-os eredménnyel. Schreiber a Die Heimat szászországi szervezetének elnöke, valamint a párt lapjának, a Deutsche Stimme nevű újságnak a főszerkesztője. Az 51 éves Schreiber civil foglalkozását tekintve okleveles közgazdász. Schreiber egyébként nem csak a Die Heimatnak, de a fentebb már említett Freie Sachsennek is a politikusa, s a Szabad Szászok színeiben önkormányzati és járási tanácsban is képviselői mandátummal rendelkezik.

A Freie Sachsen egy kizárólag Szászországban működő hazafias politikai mozgalom és párt, mely ernyőszervezetként kíván működni, s baráti kezet nyújt minden nacionalista csoportosulás felé, mely hajlandó a koordinálásra és együttműködésre, így több tagjuk is van a Die Heimat, valamint az AfD jobbszélének a soraiból is. A Szabad Szászok egy szeparatista, monarchista, nacionalista és erősen oroszbarát retorikát folytató szervezet.

Schreiber üdvözlő beszédében határozott cselekvésre és egységes szolidaritásra szólítja fel a küldötteket a „Mi vagyunk a Haza!” szavakkal. Hangsúlyozta, hogy a Die Heimatnak továbbra is a haza és az emberek erős hangjaként kell fellépnie, és ígéri, hogy elkötelezetten és előrelátón folytatja az elmúlt évek sikeres pályáját.

Schreiber kijelentette:

Fontos és szükséges volt pártunk gyűjtőmozgalommá, hálózatpárttá és pártellenes párttá alakítása, és ehhez az átrendeződéshez egy új, szimbolikus név is kellett, mely érzelmileg kívánja megfogni a németeket. (...) Az érzésekre kell hatnunk arra, ami meghatároz bennünket mint embereket és német identitásunkat, tekintettel a minket körülvevő őrületre és a mindenütt jelenlévő elidegenedésre, társadalmi atomizálódásra, természetellenes társadalmi kísérletekre, gondolkodási- és beszédtilalmakra.

Egy hagyományos párt erre nem képes, a klasszikus pártok pedig még ezt sem akarják. Nekünk, különféle nacionalista, hazafias és etnikai gyökerekre épülő hagyományunkkal, nem mindenért és mindenkiért, hanem az autentikus nemzeti erőkért ajánljuk fel magunkat. Kinek kellene ezt a feladatot elvállalnia, ha nem nekünk?

Az elnök személye után az elnökhelyetteseket választották meg a küldöttek. Az említett posztra Udo Voigt, az egykori elnök és EP-képviselő, Thorsten Heise, a párt korábbi elnökhelyettese és egyik "erős embere", valamint Philipp Neumann került. Utóbbi Phil von Flak néven zenészként ismert a jobboldali zenei szubkultúrában, aki korábban basszusgitáron is játszott a Sthalgewitter, a Braune Stadtmusikanten és a Division Germania élő fellépésein.

Az új pártszervezet rögtön el is fogadott két határozati javaslatot.

Az első a német gazdálkodók támogatásáról és az önellátó élelmiszerellátás alapjairól szól, akik önállóan nem tudnak lépést tartani a multikkal, valamint az állam plusz terheket ró rájuk a felesleges bürokratikus béklyókkal. Ez a programpont egyébként szinte szóról szóra megfelel a Mi Hazánk Mozgalom agrárpolitikájának.

A másik javaslatban a Die Heimat a béke és az aktív kommunikációs politika mellett kötelezte el magát Oroszország irányába, s felszólított, hogy fel kell hagyni a jelenlegi eszkalációs politikával, mely a III. világháború kirobbantásához vezethet.

Az esemény a nemzeti himnusz eléneklésével ért véget.

A törvényes keretek között megrendezett, a jogszabályokat maximálisan betartó és demokratikus kongresszust "természetesen" az ellentüntető antifák is meglátogatták, ám olyan "lenyűgöző" létszámban, hogy ez még a hazai szélsőbaloldali gittegyletek körében is arcpirítóan ciki lett volna.

Ezúton is sok sikert és eredményes munkát kívánok a Die Heimat vezetőségének, tagságának és a német hazafiaknak, kik a mai katasztrofális helyzetben sem adják fel a küzdelmet országuk, nemzetük és népük túléléséért!

Ha egy nemzet gyávává vált, és csak ezer ember maradt, akik valami nagyot akarnak, és akiknek erejük van az állam átalakítására, akkor ez az ezer ember a nemzet.
Deutschland erwache!

KG – Kuruc.info (die-heimat.de és az aufgewacht-online.de nyomán)

Kövess minket -on és -en!