Ördögi színjáték: a borzalom, avagy a hősi halál pillanatai

Dobszay Károly – Kuruc.info

Kövess minket -on és -en!

Az interneten történő virtuális sétám alkalmával véletlenül betévedtem valamelyik amerikai holokausztmúzeum rejtett zugába, és amit ott találtam, az elborzasztott.

1946. március 12. délutánjának eddig általam még nem látott, nem ismert képsorai, vagyis Szálasi Ferenc és három társának kivégzése minden részletességgel a Markó utcai fogház udvarán, az ünneplő aberrált, bosszúra éhes tömeg üdvrivalgása közepette.

Ezt szeretném most olvasóink elé tárni, de figyelmeztetek: csak erős idegzetűeknek ajánlom.

Jelentések

Készítik elő az akasztófákat...

Felvonul az ítélkezők társasága, hogy végignézze az ördögi színjátékot. Jobbról a harmadik: dr. Jankó Péter tanácsvezető népbíró-vérbíró. Jankó Péter (Pápa, 1907. augusztus 20. – Budapest, 1955. szeptember 15.) bíró, számos „háborús bűnös” perében, köztük a Szálasi-perben tanácsvezető népbíróként ítélkezett, később a legfőbb koncepciós perekben vezető bíró volt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1930-ban. A budapesti Központi Járásbíróságon kezdett dolgozni, majd 1941-től a Pestvidéki Törvényszéken dolgozott. 1945 májusától a Budapesti Népbíróság tagja, 1946 novemberétől másodelnöke, 1949. szeptember–október között pedig elnöke. 1948 első felében és 1949 novemberétől 1950 decemberéig a Népbíróságok Országos Tanácsa tanácselnöke. Jankó tárgyalta több „háborús bűnös”, többek között Endre László, Szálasi Ferenc és társai ügyét. 1947-től a nagy koncepciós perekben tanácselnök, így például a Magyar Közösség perében, de ő tárgyalta első fokon a Rajk-pert is. Ebben a perben mint kiderült, végig Rákosi Mátyás adta az utasításokat. 1950-től haláláig a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, 1953 nyaráig lényegében vezetője, majd meghatározó szerepe egyre csökkent. 1955-ben öngyilkos lett. (Vajon miért?)

Bogár János hóhér vár a nagy munkára. A leghírhedtebb magyar hóhér Bogár János főhadnagy volt, akinek a második világháború után bőven akadt tennivalója: csak az első három évben több mint háromezer embert akasztott fel. A magyar kommunista igazságszolgáltatás állami ítélet-végrehajtóját mindenki felismerte fekete ruhájában és fekete puhakalapjában.


Elsőként Gera Józsefet hozzák

Gera nyakán szorul a hurok...

Gera József korábbi nyilas pártépítés-vezető immár kiszenvedett

Hírek

Gera József a bitófán

Gera még magányosan függ jobbról az első bitófán, de már mellette vár a második...

Aztán hozzák Beregfy Károlyt...

Beregfy Károly korábbi hadügyminiszter összekulcsolt kézzel hallgatja a halálos ítélet helybenhagyásának kihirdetését.

Beregfy Károly lassú szenvedése

Beregfy Károly kiszenvedett. Az orvos megállapítja a halált.

A nézőközönség az ablakokból gyönyörködik az eseményekben.

Aztán hozzák Vajna Gábort is...

Jelentések

A korábbi belügyminiszter hallgatja a halálos ítélet végrehajtásáról szóló rendelkezést.

Vajna Gábor a bitófán

Ropognak a nyakcsigolyák... Immár hárman függenek a bitófákon.

Vajna Gábor is kiszenvedett.

Végül hozzák Szálasi Ferencet... Fotóriporterek siserahada lesi minden pillantását.

A nemzetvezető hallgatja a halálos ítéletének végrehajtására adott utasítást.

Szálasit odaállítják a bitófához.

A fiatal pap felnyújtja Szálasi Ferenc ajkához a keresztet...

Hírek

Egy fénykép, amely a világot bejárta: Szálasi Ferenc kivégzése előtt a bitófán megcsókolja a keresztet.

Szálasi Ferenc nyakára Bogár hóhér ráteszi a kötelet.

Aztán megkezdődik a procedúra...

A képhez a következő szöveget mellékelték: Bogár hóhér lecsukja Szálasi Ferenc szemeit. Nem, barátaim, nem a szemeit csukja le, hanem egy begyakorlott mozdulattal a nyakcsigolyáját töri el.

A halott Szálasi Ferenc arcát megmutatják a fotóriportereknek. Ezek a szemek még holtukban is vádolnak!

Hírek

Bogár hóhér letakarja Szálasi arcát


A Golgotán (A magyar mártírok emlékére) „Las-san Bo-gár!”

Sziszegte a tömeg,
Az arcokon furcsa mámor ült,
S míg a nap fáradt szemén Vádlón megpihent,
A kötél halkan megfeszült.
Aztán zengett az udvar,
Rikoltott a síp,
Győztesen dörögtek a dobok,
Elnyomva végső sóhaját:
„Harmadnapra feltámadok!”

 

Az utolsó fénykép Szálasi Ferencről, arca immár letakarva, de nyakában még ott zizeg egy Szűz Mária-érem.

A színjátéknak vége, a nézőközönség kielégítette aberrált ösztöneit.

A halottakat végül a perverz judeobolsevista hatalom még halálukban is meggyalázni szándékozta. Arccal lefelé fordítva kaparták el őket jeltelen sírokba, és azóta is temetetlenek, mert nem akadt még egy olyan valódi nemzeti szellemiségű mozgalom vagy párt, amely végre gondoskodna a minden embernek kijáró végtisztességükről. Ez szégyen és gyalázat mind a mai napig!

Nagy Ferenc akkori kisgazda miniszterelnök egy beszédében büszkén kihangsúlyozta: „Minden más népnél keményebben büntettük meg a háborús bűnöseinket!”

A sors fintora, hogy ez a kisgazdapárt azóta megérdemelten, végleg eltűnt a történelem színpadáról és elfoglalta méltó helyét a történelem szemétdombján.

Kövess minket -on és -en!

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

1915. február 22-én hirdette meg az első világháborúban a Német Birodalom a "korlátlan tengeralattjáró-háborút".

Megszállottan légvárakat építeni – talán ez lehetne a mottója annak a "tudományos" műnek, amelyet a washingtoni Amerikai Egyetem két oktatója, a fehér Leonard Steinhorn és a fekete Barbara Diggs-Brown követett el az amerikai négerek immár évtizedek óta (hiába) remélt beilleszkedéséről. 

Ez az írás annak az előadásnak a leirata, melyet Léon Degrelle Waffen-SS tábornok adott az Institute of Historical Review (USA) számára, 1982-ben.

"Sohasem gondoltunk a békére, még abban az évben sem, amikor teljesen el voltunk szigetelve, és amikor könnyedén megkaphattuk volna a brit birodalomra nézve jelentősebb veszteségek nélkül és az önök kárára. Miért gondolnánk rá most? Hiszen a győzelem már miénk, mindhármunké", írta Churchill Sztálinnak 1944. január 24-én.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

Magyarország is ízelítő kapott a terrorszervezetek szintjén működő antifa ténykedéséből. Ezt eddig hazánkban csak a „tornából felmentett magyarországiak” képviselték, a Kitörés-napi rendezvények miatt azonban több nyugati országból (pl: Németország, Görögország, Olaszország) jelentek meg.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Az afrikai "kulturális színesítők" Európába özönlése évtizedek óta tartó tömeges jelenség.

A második világháború éveiben a hadifoglyokat, illetve a német nép ellenségeit rendszeresen a Gestaponak, és az SD-nek (Biztonsági Szolgálatnak) valamint a katonai hírszerző szolgálatnak adták át kihallgatásra.

Kevesen tudják, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben még pusztítóbb volt a szovjet terror, mint a trianoni országrészben, ott ugyanis a szovjetek vérengzését tetézték a Vörös Hadsereg mellé csapódott román katonák kegyetlenkedései.

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.