Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
A köztudatban a Waffen-SS-ről olyan általános kép alakult ki, mintha egy teljesen gépesített, igen korszerűen felszerelt és kiképzett, nemzetiszocialista szellemben nevelt szuper párthadsereg lett volna. Ez a felfogás azonban csak részben felel meg a hadtörténeti tényeknek.
A háború végén a Waffen-SS-ben hadosztálynak kiadott legmagasabb hadrendi szám a 38-as volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi hadosztályt szerveztek volna összesen, hiszen több hadrendi számot (így például a 23-ast, a 26-ost és a 27-est) egymás után többször is kiadtak. Emellett a Waffen-SS-ben igen jelentős számú kisebb alakulat (dandár, ezred, önálló zászlóalj és osztály) került felállításra, amelyekkel a szakirodalom tekintélyes része sajnos alig, vagy egyáltalán nem foglalkozik. Persze e helyütt nem célunk a Waffen-SS teljes fejlődéstörténetének tárgyalása, de arra rá kívánunk mutatni, hogy a csapatok közel sem voltak teljes mértékben gépesítve, még kevésbé korszerűen felszerelve.
A felállított vagy szervezni kezdett 39 hadosztály közül hét páncéloshadosztály volt (18 százalék) és másik hét páncélgránátos- (gépkocsizó gyalog-) hadosztály 21(18 százalék). Ezen kívül szerveztek hat hegyihadosztályt (15,3 százalék), három lovashadosztályt (7,7 százalék) és 16 gránátos- (fogatolt gyalog-) hadosztályt (41 százalék). Ebből tehát látható, hogy az SS-hadosztályok több mint 64 százalékának mozgékonysága alapvetően állati vagy emberi izomerőn alapult.
A fegyverzet tekintetében megállapítható, hogy a Waffen-SS alakulatait általában csapatnemüknek megfelelően, a német szárazföldi haderő hasonló kötelékeinél rendszeresített gyalogsági fegyverekkel, gyalogsági nehézfegyverekkel, tüzérségi eszközökkel, gépjárművekkel és egyéb felszerelésekkel látták el. A Heer azonban 1942-ig sikerrel akadályozta meg, hogy a vetélytársnak tekintett Waffen-SS páncélos haditechnikához is hozzá juthasson, mivel a fegyverzet elosztását a német szárazföldi haderő fegyverzetügyi hivatala (Heereswaffenamt) végezte. Az SS-csapatok 1942-ig harckocsikat nem is vethettek be. A gépkocsizó SS-hadosztályok egyetlen páncélos elemét sokáig csak egy-egy rövid csövű StuG. III rohamlövegekkel felszerelt üteg jelentette, amelyeket a csapatok 1940 májusa („LSSAH”) és 1941 szeptembere („Wiking”) között kaptak.
1942 tavaszától a Waffen-SS fokozatosan fegyverzeti egyenjogúságot nyert. Ez év őszén ugyanis a gépkocsizó gyaloghadosztályokat – úgy a Waffen-SS-ben, mint 1943 nyarán a német szárazföldi haderőben – páncélgránátos-hadosztályokká nevezték és szervezték át. A Wehrmacht szűnni nem akaró ellenkezése ellenére a „Leibstandarte”, a „Das Reich”, a „Totenkopf” majd a „Wiking” gépkocsizó SS-hadosztályokat harckocsikkal, rohamlövegekkel és lövészpáncélosokkal szerelték fel.
1943 elején, Harkov körzetében az ellentámadásba lendült szovjet csapatok ellen az SS már páncéloshadtest-kötelékben vetette be páncélosezreddel, Tiger E nehézharckocsikkal, rohamlöveg-osztállyal és lövészpáncélosokkal is rendelkező első három SS-páncélgránátos-hadosztályát. Az SS-csapatok harci teljesítménye kiváló volt ugyan, de a kíméletlen harcokban maguk is igen érzékeny veszteségeket szenvedtek. Ezzel együtt Hitlerben kialakult az a tévhit, hogy a Waffen-SS csapatai a keleti front minden nehézségén úrrá tudnak lenni. Nem csoda, hogy a nyárra tervezett kurszki ellentámadásban is ezeknek az SS-páncélgránátos-hadosztályoknak szánt főszerepet.
Ennek ellenére a Waffen-SS felszerelésében a háború egésze alatt meghatározó szerepet játszottak a különböző zsákmányolt fegyverek, gépjárművek és páncélosok. Ez alól még az SS-páncéloshadosztályok sem voltak kivételek.
|
|
|
|
|
|
A nem megfelelő mennyiségű, vagy éppen kifogásolható minőségű (zsákmány-) fegyverzet miatt az SS saját haditechnikai kutatást is végzett. A kutatás eredményeként tervezett fegyverek egy részét kisebb mennyiségben (csupán az SS-alakulatok számára) gyártották is, például különböző páncéltörő puskákat, géppisztolyokat és sorozatvetőket.
1944-re a Waffen-SS hét páncélos- és legtöbb páncélgránátos-hadosztálya nem csak elérte, de elméleti állománytáblája szerint több helyen meg is haladta a német szárazföldi haderő páncélos- és páncélgránátos-hadosztályainak előírt létszám- és fegyverzeti viszonyait. Az alábbi táblázat az 1944. mintájú német páncéloshadosztály és az SS-páncéloshadosztály állománytáblájának eltérő tételeit hasonlítja össze:
|
SS-páncélos-
hadosztály
|
1944. mintájú
páncéloshadosztály
|
||
|---|---|---|---|
|
Teljes létszám
|
17 809 fő
|
14 727 fő
|
+3082 fő
|
|
Pisztoly
|
4362
|
3276
|
+1086
|
|
Géppisztoly
|
1712
|
1607
|
+105
|
|
Puska és karabély
|
12 285
|
9094
|
+3191
|
|
Nehézgéppuska
|
102
|
72
|
+30
|
|
Közepes aknavető
|
62
|
52
|
+10
|
|
Nehézaknavető
|
26
|
18
|
+8
|
|
Nehéz páncéltörő ágyú
|
28
|
13
|
+15
|
|
8,8 cm-es légvédelmi löveg
|
18
|
12
|
+6
|
|
Könnyű tábori tarack
|
37
|
25
|
+12
|
|
Nehéz tábori tarack
|
18
|
14
|
+4
|
|
Páncélgépkocsi
|
22
|
16
|
+6
|
|
Könnyű lövészpáncélos
|
63
|
55
|
+8
|
|
Közepes lövészpáncélos
|
241
|
232
|
+9
|
A két páncéloshadosztály-típusban a rendszeresített harckocsik száma (91 Panzer IV és 79 Panther) megegyezett. A legfőbb különbség az volt, hogy a Waffen-SS páncélgránátos-ezredei kettő helyett három páncélgránátos-zászlóaljjal és kettővel több ezred-közvetlen századdal rendelkeztek. Ez tény a létszám és fegyverzet vonatkozásában már önmagában is jelentős eltérést eredményezett.
Egy teljesen feltöltött 1944-es SS-páncéloshadosztály összes fegyverének egyperces tűztevékenységével 65.893 kg lőszert lőtt ki. Ugyanez az érték egy Heer-páncéloshadosztály esetében csak 47 624 kg volt. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy állománytáblájuknak megfelelően feltöltött SS-páncéloshadosztályokat utoljára 1944. júniusában, Normandiában vetettek be.
A gyakorlatban a két páncéloshadosztály-típus harcértéke között nem volt olyan jelentős a különbség. Összehasonlításul vizsgáljuk meg a magyar hadszíntéren harcoló 3. SS-páncéloshadosztály és a Heer 3. páncéloshadosztályának 1945. január 15-én jelentett, meglévő fegyverzetét:
|
|
|
|
|
|
|
3. SS-páncélos-
hadosztály
|
3. páncélos-
hadosztály
|
||
|---|---|---|---|
|
Panzer IV harckocsi
|
21
|
31
|
+10
|
|
Panther harckocsi
|
24
|
44
|
+20
|
|
StuG. III rohamlöveg
|
31
|
10
|
-21
|
|
Jg.Pz. IV vadászpáncélos
|
15
|
9
|
-6
|
|
Könnyű lövészpáncélos
|
29
|
61
|
+32
|
|
Közepes lövészpáncélos
|
52
|
116
|
+64
|
|
Önjáró tarack
|
18
|
17
|
-1
|
|
Puskák és karabélyok
|
10 553
|
7454
|
-3099
|
|
Géppisztolyok
|
1112
|
946
|
-166
|
|
Gépkarabélyok
|
-
|
59
|
+59
|
|
Könnyűgéppuskák
|
514
|
346
|
-168
|
|
Nehézgéppuskák
|
46
|
35
|
-11
|
|
Közepes aknavetők
|
45
|
41
|
-4
|
|
Nehéz aknavetők
|
29
|
21
|
-8
|
|
Könnyű gyalogsági lövegek
|
10
|
-
|
-10
|
|
Nehéz gyalogsági lövegek
|
4
|
7
|
+3
|
|
Önjáró gyalogsági lövegek
|
7
|
-
|
-7
|
|
2 cm-es légvédelmi gépágyúk
|
30
|
44
|
+14
|
|
242 cm-es négycsövű légvédelmi gépágyúk
|
9
|
2
|
-7
|
|
3,7 cm-es légvédelmi gépágyúk
|
17
|
-
|
-17
|
|
8,8 cm-es légvédelmi lövegek
|
17
|
5
|
-12
|
|
Könnyű tábori tarackok
|
24
|
8
|
-16
|
|
Nehéz tábori tarackok
|
14
|
10
|
- 4
|
|
10 cm-es tábori ágyúk
|
4
|
-
|
- 4
|
|
Nehéz páncéltörő ágyúk
|
16
|
14
|
- 2
|
Egyébként a Heerben és Luftwaffe-ban is voltak különleges hadrendű, kiemelt páncélos- és páncélgránátos-alakulatok (például a „Grossdeutschland”, „Feldherrnhalle” és a „Hermann Göring” hadosztályok, vagy a páncélos-tanhadosztály), amelyek mindig a legkorszerőbb fegyverzetet kapták, s hadrendjük erősebb volt az átlagnál.
Az SS-lovashadosztályok átszervezését éppen Magyarországon rendelték el 1944 decemberében. Az ekkor rendszeresített új állománytábla alapján a lovashadosztályok és a szárazföldi haderő lovasdandárainak összehasonlítása a következő képet mutatta:
|
SS-lovashadosztály
|
Heer-lovasdandár
|
Többlet
|
|
|---|---|---|---|
|
Teljes létszám
|
10 799 fő
|
10 983 fő
|
a Heer javára
|
|
Lovak
|
7110
|
8335
|
a Heer javára
|
|
Karabély
|
6436
|
5400
|
az SS javára
|
|
Géppisztoly
|
2874
|
3488
|
a Heer javára
|
|
Könnyűgéppuska
|
279
|
391
|
a Heer javára
|
|
Nehézgéppuska
|
54
|
58
|
a Heer javára
|
|
Közepes aknavető
|
36
|
58
|
a Heer javára
|
|
Nehéz aknavető
|
8
|
8
|
-
|
|
Nehéz páncéltörő ágyú
|
22
|
9
|
az SS javára
|
|
2 cm-es légvédelmi gépágyú
|
13
|
13
|
-
|
|
Könnyű tábori tarack
|
33
|
37
|
a Heer javára
|
|
Nehéz tábori tarack
|
4
|
-
|
az SS javára
|
|
Tehergépkocsik
|
450
|
531
|
a Heer javára
|
|
Személygépkocsik
|
241
|
283
|
a Heer javára
|
|
Vontató járművek
|
64
|
69
|
a Heer javára
|
|
Motorkerékpárok
|
226
|
166
|
az SS javára
|
A páncélgránátos-hadosztályok 1943 októbere után mind a Waffen-SS-ben, mind pedig a német szárazföldi haderőben általában olyan gépkocsizó gyaloghadosztályokat jelentettek, amelyek gyalogsága páncélozatlan gépjárműveken jutott el a harc színterére, és ott már gyalog harcolt tovább. A két páncélgránátos-ezred hat zászlóalját a tüzérségen, felderítőkön, utászokon, híradó katonákon és légvédelmi tüzéreken kívül egy (általában rohamlövegekkel felszerelt) szervezetszerű páncélososztály és egy vadászpáncélosokkal is rendelkező páncélvadászosztály támogatta.
A SS hegyihadosztályai és gránátoshadosztályai nagyjából megfeleltek a német szárazföldi haderő hegyihadosztályainak és gyaloghadosztályainak, jóllehet az 1944-1945-ben felállított SS-alakulatok zöme állandó felszerelés- és fegyverzetbeli hiányosságokkal küzdött.
|
|
|
|
|
|
