Kövess minket -on és -en!

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

A bíróság közleménye szerint a dobozokban olyan propagandaanyagokat találtak, amelyek segítségével a nemzetiszocialista eszméket igyekeztek terjeszteni Argentínában a második világháború idején.

Több tucat, nemzetiszocialista dokumentumokat tartalmazó dobozra bukkantak az argentin legfelsőbb bíróság pincéjében − adta hírül az MTI. A dokumentumok − képeslapok és több ezer, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz (NSDAP) köthető jegyzet − katalogizálására nem túl stílusosan a Buenos Aires-i Holokauszt Múzeumot kérték fel.

A zsidók azt is vizsgálják, tartalmazhatnak-e a dobozok „további információkat” az úgynevezett holokausztról, vagy éppen a nemzetiszocialistákat finanszírozó nemzetközi hálózatokkal kapcsolatban.

A dobozokat a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom tokiói nagykövetségéről szállították a dél-amerikai országba még 1941-ben. A helyi hatóságok aggodalmukat fejezték ki a szállítmány érkezésekor, attól tartva, hogy a dobozok tartalma árthat Argentína világháborús semlegességének, ezért − jóllehet a német hatóságok hangsúlyozták, hogy „személyes tárgyakról” van szó − a vámosok szúrópróbaszerűen átvizsgáltak öt dobozt.

A szállítmány ezután került a bírósághoz, amelynek döntése egyelőre nem ismert.

Argentína egészen 1944-ig őrizte semlegességét, ekkor azonban felmondta kapcsolatait a tengelyhatalmakkal, egy évre rá pedig hadat üzent Németországnak és Japánnak. A helyi holomúzeum adatai szerint az Európában egyre növekvő zsidóellenesség miatt 1933-tól 1954-ig 40 ezer zsidó érkezett a dél-amerikai országba, ami miatt jelenleg Argentínában van Latin-Amerika legnagyobb zsidó közössége.

Kövess minket -on és -en!

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Oroszországban visszatért egy hazafias trend: a tettre kész nacionalisták elrettentő támadásokat osztanak meg invazív etnikumok és más idegenhonos személyek ellen.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.