Kövess minket -on és -en!

Egy idős amerikai zsidó férfi, Werner Meritz azt állítja, hogy ő és a csapata fogta el és kínozta meg Julius Streicher újságírót, Adolf Hitler barátját és bizalmasát egy ausztriai faluban 1945-ben.

(Háárec nyomán)

Meritz egy amerikai rádióműsornak nyilatkozva mondta el, hogy három napig egy istállóba zárva tartotta Streichert, akit le is vetkőztetett, és rá is vizelt a testére.

Werner Meritz németországi zsidó családból származik, és 1938-ban el is vitték a buchenwaldi munkatáborba. Onnan aztán három hónap után sikerült megszöknie, majd még a háború kitörése előtt az Egyesült Államokba ment.

Ott az amerikai hadsereg beválogatta egy titkos programba, aminek a lényege az volt, hogy német anyanyelvű európai emigránsokat használtak a foglyul ejtett németek kikérdezésére, hiszen ők jobban ismerték a helyi viszonyokat és a német kultúrát, így "jobban meg is értették a nácikat".

Meritz elmesélte ezt már 2006-ban is, amikor a Virginia állambeli Fort Hunt Park őrei felfedezték, hogy a világháború idején ott működött az amerikai hadsereg és a titkosszolgálat P.O. Box 1142. kódnevű titkos vallatóközpontja. Itt a többnyire zsidó vallatók több németet is át tudtak állítani az amerikaiak oldalára, itt sikerült meggyőzni például az átállásról Wernher von Braun rakétatudóst is, akinek később nagy szerepe lett a Holdra szállásban.

Werner Meritz viszont a háború végén kapott egy csapatot, mellyel Európába ment harcolni, és folytatni a németek vallatását.

Elmondása szerint Ausztriában sikerült foglyul ejtenie Julius Streichert. Streicher a zsidóellenes propaganda egyik legfőbb szervezője volt, szerkesztőként dolgozott a neves Der Stürmer című lapnál.

Meritz azt mondta, hogy bár az amerikaiak arra képezték ki, hogy a vallatásai során ne engedje felszínre törni magából az erőszakot, és inkább férkőzzön a foglyok bizalmába, Streicher elkapásakor "eltört benne valami". Levetkőztette a németet, és bezárta egy pajtába. A társaival közölte, hogy ez az ember most az ő foglya, és nagyon durva dolgokat fog tenni vele, mert „ez egy rendkívül gonosz náci”. Három napig tartotta ott, kényszerítve, hogy meztelenül aludjon a hideg földön, egy alkalommal pedig le is vizelte. Meritz Streicher egész testére vizelt, még az arcába is. Ez alatt a három nap alatt a foglyát kizárólag krumplihéjjal etette, amit szintén lehugyozott, mielőtt odaadta volna Streichernek.

Később Meritz átadta Streichert egy amerikai katonai rendőrségi osztagnak, hogy aztán hónapok múlva a társai halálra ítéljék Nürnbergben.

Az amerikai rádióműsorban nyilatkozó történész szerint igaz lehet Meritz beszámolója, a Julius Streicher elfogásáról készített katonai feljegyzések ugyanis nagyon hiányosak. És bár általában egy másik amerikai katonának tulajdonítják az újságíró elfogását, Meritznek tényleg volt lehetősége megtenni mindazt, amit állít.

Annyi biztos, hogy az amerikaiak fogták el az osztrák-német határ közelében lévő Waidring faluban. Julius Streicher először azt állította, hogy ő csak egy festő, aki semmit nem tud a politikáról, és álnevet mondott az amerikaiaknak, de néhány kérdés után megtört.

Nürnbergben Streicher rengeteget beszélt arról, hogy akik foglyul ejtették, rettenetesen bántak vele, miközben heréit teniszlabda méretűre verték, csikkeket nyomtak el a testén, beleköptek a szájába, arra kényszerítették, hogy a vécéből igyon, és hogy megcsókolja egy fekete katona lábát.

Kövess minket -on és -en!

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár. 

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára.