Kövess minket -on és -en!

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Az új anyagoknak és a technológia fejlődésének köszönhetően a tervezők fantáziája szabadon szárnyalhatott, ennek eredményeként pedig minden korábbinál színesebb és extravagánsabb mezek lepték el a pályákat. Elég csak Jorge Camposra, a mexikói válogatott kapusára gondolni, aki úgy nézett ki az 1994-es világbajnokságon, mint egy papagáj.

Mások szerint viszont olyan rettenetes mezek születtek ebben a két évtizedben, főleg a kilencvenes években, amelyeknek sosem lett volna szabad napvilágot látniuk. Elrettentő példaként szokták emlegetni a Hull City 1992/93-as szezonban használt tigriscsíkos mezét vagy a Bochum szivárványos mezét a 98/99-es idényből.

Bármennyire is megosztók voltak ezek a mezek, egyiket sem tiltották be, nem vonták ki őket a forgalomból. Nem úgy, mint a Fiorentina harminc évvel ezelőtti idegenbeli mezét, ami tele volt horogkeresztekre emlékeztető mintákkal.

1991 és 1993 között a nagy olasz sportszergyártó, a Lotto volt a firenzei klub mezbeszállítója. Az 1992/93-as szezonra egy kellemes megjelenésű idegenbeli mezt terveztek a csapatnak, a hagyományoknak megfelelőan a fehér szín dominált rajta, az egyediségét pedig a lila vállak és az azokon lévő bonyolult geometriai alakzatok adták.

A szerelés kezdetben jó fogadtatásra talált, a szurkolók és a játékosok is szerették – egészen addig, amíg a zsidók és elvbarátaik ki nem szúrták, hogy a labirintusszerű vonalak több helyen is úgy keresztezik egymást, hogy horogkeresztet, avagy szvasztikaszerű ábrákat formáztak. A közösségi média előtt világban ez megdöbbentően sokáig senkinek sem tűnt fel, a Fiorentina 1992 őszén több mérkőzést is gond nélkül lejátszott a mezben. A szerelés körüli felhajtás november végén, két egymást követő idegenbeli meccs után kezdődött.

A l'Unità című újság – amit az Olasz Kommunista Párt hivatalos lapjaként alapítottak – egyik szélsőbalos olvasója szúrta ki a mintázatot a Fiorentina mezén, ami után tollat és papírt ragadott, és levélben fejezte ki felháborodását a felfedezés miatt. Pár nappal később már a Corriere della Sera és a többi nagy olasz napilap is verte a tamtamot a Fiorentina mezével kapcsolatban.

Manapság bármely klub instant „szalonképtelenné” válna, ha horogkeresztekkel hoznák összefüggésbe, de különösen egy olyan klub számára volt kellemetlen ez, amely kényszeresen igyekezett megtagadni a múltját. A Fiorentina ugyanis részben Luigi Ridolfinak, Benito Mussolini Nemzeti Fasiszta Pártjának tagjának köszönheti alapítását, az 1931-ben átadott stadionjukat pedig eredetileg Giovanni Bertáról, egy fasiszta harcosról nevezték el.

A Fiorentina az ügy kipattanása előtt négy bajnokin játszott a sajtó által később megkifogásolt szerelésben. A klub és a mezgyártó a szezon közepén közleményben tisztázta, hogy a „szerencsétlen optikai hatás” csupán a véletlen következménye, ám ennek ellenére lecserélik a mezt. A Lotto gyorsan előállt egy új, lényegesen egyszerűbb, teljesen fehér vendégszereléssel, ami mentes volt mindenféle motívumtól, egyedül a gallérján és ujján húzódó vékony lila csík dobta fel valamelyest.

Gigi Radice, a csapat akkori edzője is kifejtette véleményét az üggyel kapcsolatban: „Örülök a Fiorentina és a Lotto közös megegyezésével hozott döntésnek, hogy megváltoztatjuk az idegenbeli mezeket. Ahogy tegnap Nápolyban mondtam, sem én, sem a játékosok nem vettük észre, hogy a Lotto, a mezeket és a cipőket szállító cég keresztbe tett motívumai horogkeresztet formáznak. Nagyon örülök a döntésnek, mert ez megerősíti, hogy a Fiorentina és maga az iparág is jóhiszemű volt. Nem hiszem, hogy bárkinek is eszébe jutott volna horogkeresztet csempészni egy futballmezre” – mondta.

Ahogy a betiltott tárgyak többsége, úgy ez a mez is kultikus lett, a mezgyűjtők manapság az egyik legkeresettebb és legértékesebb meznek tartják. Ugyanakkor a Fiorentina-szurkolók körében már kevésbé népszerű, nem utolsósorban azért, mert arra emlékezteti őket, hogy szeretett klubjuk a 16. helyen fejezte be a szezont, ami azt jelentette, hogy 54 évnyi első osztályú tagság után kiestek a másodosztályba. Pedig akkoriban még olyan világklasszisok fociztak Firenzében, mint Dunga, Stefan Effenberg, Brian Laudrup és Gabriel Batistuta.

A Lotto az eset után nem vetette el teljesen ezt a mintázatot, egy évvel később pont az izraeli Maccabi Haifa egyik mezéhez használták fel, de pont annyi módosítással, hogy még véletlenül se ismétlődhessen meg a „horogkereszt-hatás”.

Kövess minket -on és -en!

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

96 évesen elhunyt Ursula Haverbeck, az idős német hölgy, akit „német” bíróság elé állították több alkalommal is, és idén nyáron 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek. A fősodratú sajtó csak „náci nagymamaként” gúnyolta.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár.