Kövess minket -on és -en!

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Az új anyagoknak és a technológia fejlődésének köszönhetően a tervezők fantáziája szabadon szárnyalhatott, ennek eredményeként pedig minden korábbinál színesebb és extravagánsabb mezek lepték el a pályákat. Elég csak Jorge Camposra, a mexikói válogatott kapusára gondolni, aki úgy nézett ki az 1994-es világbajnokságon, mint egy papagáj.

Mások szerint viszont olyan rettenetes mezek születtek ebben a két évtizedben, főleg a kilencvenes években, amelyeknek sosem lett volna szabad napvilágot látniuk. Elrettentő példaként szokták emlegetni a Hull City 1992/93-as szezonban használt tigriscsíkos mezét vagy a Bochum szivárványos mezét a 98/99-es idényből.

Bármennyire is megosztók voltak ezek a mezek, egyiket sem tiltották be, nem vonták ki őket a forgalomból. Nem úgy, mint a Fiorentina harminc évvel ezelőtti idegenbeli mezét, ami tele volt horogkeresztekre emlékeztető mintákkal.

1991 és 1993 között a nagy olasz sportszergyártó, a Lotto volt a firenzei klub mezbeszállítója. Az 1992/93-as szezonra egy kellemes megjelenésű idegenbeli mezt terveztek a csapatnak, a hagyományoknak megfelelőan a fehér szín dominált rajta, az egyediségét pedig a lila vállak és az azokon lévő bonyolult geometriai alakzatok adták.

A szerelés kezdetben jó fogadtatásra talált, a szurkolók és a játékosok is szerették – egészen addig, amíg a zsidók és elvbarátaik ki nem szúrták, hogy a labirintusszerű vonalak több helyen is úgy keresztezik egymást, hogy horogkeresztet, avagy szvasztikaszerű ábrákat formáztak. A közösségi média előtt világban ez megdöbbentően sokáig senkinek sem tűnt fel, a Fiorentina 1992 őszén több mérkőzést is gond nélkül lejátszott a mezben. A szerelés körüli felhajtás november végén, két egymást követő idegenbeli meccs után kezdődött.

A l'Unità című újság – amit az Olasz Kommunista Párt hivatalos lapjaként alapítottak – egyik szélsőbalos olvasója szúrta ki a mintázatot a Fiorentina mezén, ami után tollat és papírt ragadott, és levélben fejezte ki felháborodását a felfedezés miatt. Pár nappal később már a Corriere della Sera és a többi nagy olasz napilap is verte a tamtamot a Fiorentina mezével kapcsolatban.

Manapság bármely klub instant „szalonképtelenné” válna, ha horogkeresztekkel hoznák összefüggésbe, de különösen egy olyan klub számára volt kellemetlen ez, amely kényszeresen igyekezett megtagadni a múltját. A Fiorentina ugyanis részben Luigi Ridolfinak, Benito Mussolini Nemzeti Fasiszta Pártjának tagjának köszönheti alapítását, az 1931-ben átadott stadionjukat pedig eredetileg Giovanni Bertáról, egy fasiszta harcosról nevezték el.

A Fiorentina az ügy kipattanása előtt négy bajnokin játszott a sajtó által később megkifogásolt szerelésben. A klub és a mezgyártó a szezon közepén közleményben tisztázta, hogy a „szerencsétlen optikai hatás” csupán a véletlen következménye, ám ennek ellenére lecserélik a mezt. A Lotto gyorsan előállt egy új, lényegesen egyszerűbb, teljesen fehér vendégszereléssel, ami mentes volt mindenféle motívumtól, egyedül a gallérján és ujján húzódó vékony lila csík dobta fel valamelyest.

Gigi Radice, a csapat akkori edzője is kifejtette véleményét az üggyel kapcsolatban: „Örülök a Fiorentina és a Lotto közös megegyezésével hozott döntésnek, hogy megváltoztatjuk az idegenbeli mezeket. Ahogy tegnap Nápolyban mondtam, sem én, sem a játékosok nem vettük észre, hogy a Lotto, a mezeket és a cipőket szállító cég keresztbe tett motívumai horogkeresztet formáznak. Nagyon örülök a döntésnek, mert ez megerősíti, hogy a Fiorentina és maga az iparág is jóhiszemű volt. Nem hiszem, hogy bárkinek is eszébe jutott volna horogkeresztet csempészni egy futballmezre” – mondta.

Ahogy a betiltott tárgyak többsége, úgy ez a mez is kultikus lett, a mezgyűjtők manapság az egyik legkeresettebb és legértékesebb meznek tartják. Ugyanakkor a Fiorentina-szurkolók körében már kevésbé népszerű, nem utolsósorban azért, mert arra emlékezteti őket, hogy szeretett klubjuk a 16. helyen fejezte be a szezont, ami azt jelentette, hogy 54 évnyi első osztályú tagság után kiestek a másodosztályba. Pedig akkoriban még olyan világklasszisok fociztak Firenzében, mint Dunga, Stefan Effenberg, Brian Laudrup és Gabriel Batistuta.

A Lotto az eset után nem vetette el teljesen ezt a mintázatot, egy évvel később pont az izraeli Maccabi Haifa egyik mezéhez használták fel, de pont annyi módosítással, hogy még véletlenül se ismétlődhessen meg a „horogkereszt-hatás”.

Kövess minket -on és -en!

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Megvonta az állami támogatást a következő hat évre a német alkotmánybíróság a zsidó-liberális sajtóban „neonáciként” számon tartott Die Heimat nevű párttól.

Péntek hajnalban robbanás történt egy holland középiskolában, a bejárat környékére pedig horogkereszteket és különböző, nemzetiszocialismus-ellenes kifejezéseket festettek.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

A szélsőliberális-zsidó Euronews azon örvendezik, hogy egy belgiumi flamand „szélsőjobboldali” aktivistát ítélt el a helyi bíróság, pusztán azért, mert gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát. Ez természetesen „jogállami” megoldásnak számít Brüsszelben.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

Bankár, Wall Street-i spekuláns, ingatlanbáró, likőrmágnás, filmgyáros, nagykövet, a legbefolyásosabb amerikai politikai dinasztia alapítója: Joseph Patrick Kennedy 1888. szeptember 6-án született.

Az aHang nevű baloldali civilszervezet egyik koordinátora fordult Budapest rendőr-főkapitányához, hogy betiltasson vele egy magánrendezvényt – írja a Magyar Jelen.

Az Adidas megtiltotta a vásárlóknak, hogy az újonnan kiadott német mez 44-es számmal ellátott változatát megvásárolják, ugyanis a szám a média képviselői szerint nagyon hasonlít a német Schutzstaffel (SS) által használt szimbólumra.

Megdöbbentőnek nevezte a magyar külügyminiszter azt, ahogy a média kezeli Ilaria Salis ügyét. Szíjjártó Pétert egy Londonban tartott előadáson kérdezték antifa terroristanőről, és hangsúlyozta: azt az embert védik, aki azzal a céllal érkezett Budapestre, hogy agyonverjen embereket az utcán.