A Fanta „náci múltja” a Harmadik Birodalomban gyökerezik

Kövess minket -on és -en!

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

Kevéssé ismert azonban, hogy a Fantát valójában a második világháború alatt, a nemzetiszocialista Németországban alkották meg először, miután a háborús szankciók eredményeképp elfogytak a kóla gyártásához szükséges alapanyagok.

A világ legnagyobb üditőital gyártója, a Coca-Cola Company 1929-ben hozta létre németországi leányvállalatát. Az NSDAP hatalomrajutását követően, az 1930-as évek első felében a cég által gyártott kóla rövid idő alatt az ország legnépszerűbb üditőitala lett. A cukros, szirupos, fekete színű italt 50 gyárban palackozták és közel 5 millió üveget adtak el belőle évente. A cég emblémája virított minden utcasarkon, és gyakran jelent meg különféle sport és kulturális események támogatójaként is. Legnagyobb sikerét azonban kétségtelenül 1936-ban aratta, amikor a berlini olimpia hivatalos szponzora is lett.

Hírek

A második világháború kitörése azonban kellemetlen következménnyel járt minden német kólarajongó számára. A kóla gyártásához szükséges speciális szirup amerikai importja folyamatosan csökkent, majd az Egyesült Államok a hadbalépésével egyidőben minden kereskedelmi kapcsolatát megszüntette Németországgal. Ez egyben azt jelentette, hogy a Coca-Cola német leányvállata ettől fogva már képtelen volt több kólát gyártani a megfelelő alapanyag híján.

A németországi vállalat vezetője, Max Keith azonban rövidesen előállt a mentőötlettel. Németországban elérhető alapanyagokból egy új receptet javasolt. Így született meg, az ekkor elsősorban tejsavóból és almarostokból készített ital, amelynek Keith és reklámszakemberei a német „Fantastisch” szót alapul véve egy új nevet alkottak.

A Fanta sikerének talán legfőbb kulcsa Keith ügyes lobbitevékenységében gyökeredzett, aki elérte, hogy az új termékre ne vonatkozzon a Németországban akkoriban elrendelt cukorimport-tilalom. Az édes üdítő így rövid idő alatt óriási népszerűségre tett szert, minthogy nem csak italként fogyasztották, hanem tészták és sütemények hozzávalójaként is hasznosítható volt. Az németországi vállalat gyakorlatát hamarosan átvette a hasonló problémákkal küzdő holland leányvállalat is, ahol hasonló elv alapján egy bodza ízű italt kezdtek gyártani.

A háború végén az európai leányvállalatok irányítása ismét az Egyesült Államokban székelő cég központja kezébe került. Az alma ízű német és a bodza ízű holland Fanta gyártását ekkor le is állították, de az ital kedvelőinek nem kellett sokáig várni kedvenc ízeik visszatérésére. A nagy üzleti rivális Pepsi ugyanis az 1950-es években piacra dobta saját, különféle gyümölcsös ízesítésű termékeit, ami válaszlépésre késztette a Coca-Colát is. 1950-ben újraindították a Fanta gyártását, amely rövid idő alatt a világ egyik legnépszerűbb és legismertebb szénsavas üdítőitalává vált. Így manapság már több mint 100 országban és 90 különféle ízesítéssel árusítják.

Kövess minket -on és -en!

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali verőemberből lett EP-képviselő, valamint társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Kanye West legújabb bejegyzésében megvédte a horogkeresztes pólók árusítását, és azt állította, hogy már nem áll zsidók irányítása alatt.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

Embrahim Rasool dél-afrikai nagykövet egy külpolitikai szeminárium résztvevőinek azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „fehér fajvédő mozgalmat vezet” Amerikában és világszerte.

A Le Camp des saints (A szentek tábora) arról szól, hogy a harmadik világ kiéhezett tömegei hogyan özönlik el a fehér országokat világszerte, kezdve Franciaországgal.

Miközben a szövetséges csapatok Európa vérrel áztatott földjéért harcoltak, titkos egységeik még ádázabb harcot vívtak a német atomprogram elméinek beszervezésében.

Még tartott a háború – 1944 októberében kerültem fogságba. A szovjet katonák leszereltek bennünket, olyannyira, hogy még a fehérneműnket is elvették. Akik ellenkezni vagy netán szökni próbáltak – lelőtték.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától. 

Ebben a brosúrában száz tény található, melyek túlnyomó többsége könnyen föllelhető a lexikonok, évkönyvek, pszichológiai szöveggyűjtemények lapjain, melyekhez bármelyik nyilvános könyvtárban hozzá lehet jutni. 

A kommunista diktátor kicsinyes és makacs személyiség volt, fejlődése megrekedt a kamaszlélek szintjén, de Sztálintól megtanulta: „Üsd a sajátjaidat, hogy az idegenek féljenek tőled!”

1913 elejének pezsgő, tarka Bécse olyan fiataloknak adott otthont, akik később megváltoztatták Európa, sőt a világ sorsát, és egymás életére is nagy hatással voltak.

1945. október 30-án a szovjetek előző nap egy összfegyvernemi hadsereggel és gépesített csapatokkal Budapest irányába megindított támadása gyorsan teret nyert.

Azt a több hónapig tartó hadjáratot, amelyet I. Ulászló magyar és lengyel király, valamint Hunyadi János erdélyi vajda vezetett az Oszmán Birodalom ellen 1443 őszén és telén, általában az oszmán–magyar háborúk egyik legsikeresebb epizódjaként tartják számon.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

A Felvidék elszakításának szándéka az ezeréves magyar hazától már a Nagy Háború kitörése előtt, tehát már az ún. boldog békeidők éveiben titokban ott lappangott egyes cseh értelmiségi körök, sőt politikusok távlati célkitűzései között.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.