Kövess minket 
-on és 
-en!
A cím nyilvánvalóan az írói szabadság égisze alatt minden bizonnyal túloz, gondolhatják egyesek, hiszen cigánybűnözés előtte is volt, azonban bizonyos értelemben mégis különleges dátum 1993. augusztus 23-a, és fontos helyszín Kecskemét, a „hírös város”.
Rohan az idő, 29 évvel ezelőtt ezen a napon halt tragikus halált Kiss Norbert, 16 éves kecskeméti fiatal, egy jobb és szebb világban ma lenne 45 esztendős, talán gyermekei lennének már, de nem így történt.
Kecskemét egyik forgalmas utcáján történt az eset (Rákóczi út), a kora esti órákban, tehát még világosban, amikor – mint említettem az akkor 16 esztendős Kiss Norbert, ki egyébként hazafias meggyőződését ruházatán keresztül is felvállalta, két társával együtt konfliktusba keveredett a közeli kocsmából előjövő három cigány származású bűnözővel.
A támadók idősebbek voltak, egy fakaróval – melyet a földből kaptak ki, amit az éppen akkor ültetett facsemete végett volt leszúrva –, olyan erővel sújtottak a földön fekvő magyar fiú mellkasára, hogy azonnal szörnyethalt. A gyilkosok a Kanalas és a Sztojka családból kerültek ki, és döbbenetes módon a bíróság az elsőfokú ítéletet, ami jóval súlyosabb volt (7 év, persze még ez is kevés!), az elkövetők „hátrányos helyzetére” való tekintettel enyhítette. Ami annyit jelentett, hogy a gyilkos 3,5 évet, a felbujtó Kanalas Mária pedig 3 (!) hónapot kapott. Tudomásom szerint ő volt, aki azt kiabálta, „Üsd agyon!”. A másodfokú ítélethirdetéskor egyébként már az MSZP-SZDSZ-kormány uralkodott az országban.
„Üsd agyon”, „öld meg a magyart”, ha ezek a gyilkos indulattól csöpögő szavak ismerősek máshonnan is, az nem a véletlen műve. Olaszliszka, ugye? Szögi tanár urat is hasonlóképpen gyilkolták meg.
Az eset pedig azért számít mérföldkőnek, mert amikor cigánybűnözésről beszélünk, hozzá kell gondolnunk mindig azt a felháborító vonzatát is, hogy mi az, ami hagyja ezt a szubkulturális bűnözést tombolni. A rend és közbiztonság hiánya, a magyarellenes rasszizmus, a mindenkori kormányok tehetetlensége és kettős mércéje, a gyakorlatban megjelenő (balliberális- és Fideszen-kormányokon átívelő) bűnözőpárti szélsőliberális „joggyakorlat”.
Helyi szinten az a fa, melynek a tövében történt a rémálomszerű gyilkosság, egyfajta zarándokhellyé változott minden év augusztus 23-án, ugyanis az egykori barátok, bajtársak folyamatosan lerótták kegyeletüket virágokkal, mécsesekkel, koszorúkkal. Bár koromnál fogva személyesen nem ismerhettem Norbertet, de kecskeméti hazafiakkal együtt több alkalommal, a 2000-es évek elején részt vettem ezeken a zárt körű megemlékezéseken. Majd pár évvel később, 2008 és 2011 között a Pax Hungarica Mozgalom tagjaként szervezőként, felszólalóként is jelen voltam több, nyilvános megemlékezésen.
|
|
|
|
|
|
A mai napon is arra biztatok mindenkit, hogy aki teheti, ezen a napon helyezzen el egy mécsest vagy virágot a tett helyszínén, a helyieknek biztos nem kell bemutatni, hol történt.
Imádkozzunk Kiss Norbert lelki üdvéért, és higgyünk benne, tegyünk érte, hogy eljöjjön még az a szebb magyar jövő, amikor a magyar embernek nem kell attól tartania, hogy a nyílt utcán halálra késeljék, és ahol a bűnözők megfizetnek, például Szibériába kerülnek, és onnan soha többé nem térnek vissza.
(A dalszöveg szerzője Domokos Endre János, ki a PHM-vezetőjeként szintén több kecskeméti megemlékezése felszólalt.)
