Festung Budapest védelmének kérdése

Kövess minket -on és -en!

1944 őszére a szovjet csapatok megközelítették Budapestet. Felmerült a kérdés, hogy Budapestből frontváros lesz-e vagy nyílt várossá fogják-e nyilvánítani.

A német-magyar politikai és katonai vezetés véleménye eredetileg az volt, hogy Budapesten nem fognak védelmi harcokat folytatni.

1944. szeptember 21-én Johannes (Hans) Friessner vezérezredes, a Dél Hadseregcsoport parancsnoka, elrendelte Budapest körül három patkó alakú védőövezet kiépítését (Attila-vonalak). A védelmi vonalaknak a célja eredetileg a szovjetek Budapest felé való további támadásainak meggátolása, illetve egy német ellentámadás bázisául szolgálhatott volna. A kezdeti elképzelések szerint csak a kiépülő három védelmi vonalat tartották volna a német-magyar csapatok, és az Attila III. vonal (mely közvetlenül Budapest határánál futott) áttörése esetében Pestet kiürítették volna és Budára vonultak volna vissza

Jelentések

A magyar politikai vezetés se számolt kezdetben a főváros védelmével. Szálasi Ferenc nem sokkal a hatalom átvétele után még így nyilatkozott:

„Budapest tartását csak abból a szempontból tartanám szükségesnek, ha erről a területről offenzív hadműveletek fognak kiindulni. Ha ezt nem akarják, akkor Budapest kiürítését feltétlenül végre kell hajtani, és a hadászatilag még kínálkozó dunántúli hegyekbe kell visszavonulni.”

A pesti hídfő védelmét azonban mind a katonai, mind a politikai vezetés egyértelműen fontosnak tartotta. A hídfő védelme szükséges volt a Dunántúl megtartásához, ahol a németek számára oly fontos zalai olajmezők és egyéb nyersanyagkészletek voltak, amiket máshonnét már nem tudtak beszerezni. Továbbá a pesti hídfő és a Dunántúl megtartásával biztosították az ausztriai területeket is. Ám a hídfő tartása nem jelentette a fővároson belüli helységharcokat. A németek csupán az Attila vonalakra támaszkodva akarták a hídfőt megtartani. A magyar katonai vezetés szintén csak az Attila-vonalakra támaszkodó védelmi harcokat tartotta célszerűnek, a fővároson belüli helységharcokat nem. Friessner novemberben még a következőket terjesztette Hitler felé a budapesti hídfő védelmének esetére:

„Túlerőben lévő ellenséges erőknek a budapesti hídfőbe történő erőteljes betörése esetén a védelem számára »a nemzetvezető egyetértésével« az alábbi harceljárást vesszük számításba:

1./ A hídfőállás elvesztése esetén (1.állás) a pillanatnyi hídfőállás mögött 5-7 km-re egy második, később a város szélén húzódó harmadik állás (belső védelmi gyűrű) védelme.
2./ Abban az esetben, ha a városszéli belső védelmi gyűrűt is áttörik, a csapatok visszavonása a Duna nyugati partjára, a hidak felrobbantása, a nyugati part védelme.
3./ A belváros utcáról-utcára, házról-házra történő védelmének elvetésében kevésbé a város szétrombolása felett érzett aggodalom a mérvadó, hanem sokkal inkább az a meggyőződés, hogy egy ilyen esetben a nagyvárosi csőcselék csatlakozik a saját csapatok elleni harchoz, a bekövetkező lázadást a rendelkezésre álló erőkkel nem lehet letörni, úgy hogy Budapesten a teljes káosszal kell számolni. Ezen kívül számolni kell azzal, hogy saját erőink a várható pusztító utcai harcokban felőrlődnek, elvágják őket, ezáltal az ellenségnek sikerül átkelni a Dunán mielőtt még elegendő új erőket tehetnénk szabaddá a nyugati part védelmére.

A hadseregcsoport kéri a szárazföldi hadsereg főparancsnoksága egyetértését a tervezett harceljáráshoz.”

1944 novemberében, amikor a szovjet csapatok már benyomultak a Dél-Dunántúlra, sem merült fel a német hadvezetésben, hogy feladják a pesti hídfőt. A hídfő kiürítése már csak azért is veszélyes vállalkozás lett volna, mert ezzel a kelet felől az Attila-vonalakhoz csatlakozó Karola-vonalat meg tudták volna kerülni a szovjet csapatok, ezzel veszélyeztetve az ebben a térségben harcoló német alakulatokat.

Budapest védelmének kérdését végül Adolf Hitler döntötte el végérvényesen. November 23-án elrendelte a főváros háztól-házig vívott harcokban tartó védelmét, majd 1944. december 1-én Hitler elrendelte a főváros erőddé nyilvánítását (Festung Budapest).

Hírek

Friessner vezérezredes Budapest erőddé nyilvánítása után még aznap elrendelte a fővárosban tartózkodó összes katonai és polgári hivatalok kiürítését. Szálasi Ferenc nemzetvezető már sokkal korábban elkezdte kitelepíteni a kormányhivatalokat.

A német katonai vezetés számára világossá vált, hogy Budapestet tartaniuk kell és az Attila-vonalak áttörése után sem adhatják fel a pesti hídfőt. Ennek megfelelően december 2-án nagyarányú védelmi munkák indultak meg a fővárosban.

Hitler utasítása ellenére Friessner vezérezredes december 18-án a hídfő kiürítését kérelmezte, de a Führer ezt elutasította. Friessner a hídfőből kivont csapatokkal a Margit-vonalat akarta erősíteni, illetve a továbbiakban Duna lett volna a fő védelmi vonal.

Végül 1944. december 25-én a 3. Ukrán Front csapatai behatolnak Budára, és ezzel bezárul a főváros körül a belső gyűrű. A főváros bekerítése körüli külső gyűrű pár nappal később, december 26-án zárul be, mikor a szovjet egységek kijutottak a Dunához.

Kövess minket -on és -en!

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Egy 10. századi, feltehetően magas rangú viking előkelőség ivócsarnokára bukkantak a régészek Orkney közelében, amelyet mintegy 800 évvel ezelőtt használhattak a skandináv hódítók.

A Magas-Tátrában táboroztunk: 1944 áprilisa volt. Azonban a Tátrát megmászva a szlovák partizánok kezére kerültünk.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

A nyugati szociokulturális rothadás gyökerei nagyon mélyre nyúlnak le, és már legalább egy évszázada kicsíráztak. Marxista agitátorok és ideológusok igencsak homogén klánjával kezdődött minden az európai kommunista mozgalmon belül.

Weimerikában, a jelenkori degeneráltság melegágyában naponta születnek újabb és újabb eszement ötletek az immár reakciósnak és retrográdnak ítélt hagyományos (vagyis normális) férfi- és női szerepek mint biológiai realitások dekonstrukciója érdekében, persze szigorúan tudományos alapon.

Egy kicsit furcsa lehet elsőnek, hogy a négerek szolgáltak volna a rabszolgatartó államok hadseregében. Pedig megtörtént, ám ezt nem szokták megemlíteni az Amerikai Konföderációs Államokkal kapcsolatban.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.

Manapság a vasúti tüzérség a múlté. Egyes vélemények szerint már a világháború idején sem biztos, hogy hatékony volt, de alább levezetjük, hogy voltak olyan tulajdonságai, amelyek miatt érdemes volt vele foglalkozni.

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

Miután 1939. szeptember 3-án hadat üzent a III. Birodalomnak, 1945. július elsején a Szovjetuniót is meg akarta támadni Winston Churchill, minden idők legfőbb háborús uszítója.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.