Kövess minket 
-on és 
-en!
Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban.
Elődjével, Jake Sullivannel találkozva Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette, hogy a leköszönő és a beköszönő adminisztráció valójában „kéz a kézben” egy csapatot alkot – alig egy héttel az után, hogy az amerikai csapásmérő rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezésével Biden kormánya jelentős mértékben eszkalálta a háborút Ukrajnában.
Úgy tűnik, Trump megbízottjai meggyőzték Sullivant és társait, hogy Biden „béna kacsa” időszaka alatt hajtsák végre ezt a rakétadöntést, mert Trump azt reméli, hogy ez stratégiai előnyt biztosít számára a „béketárgyalásain”, amelyek során lényegében feltétel nélküli kapitulációt fog követelni Oroszországtól. Mivel Biden már köztudomásúlag szenilis, és nem ő hozza meg a döntéseket, így tökéletes bűnbak, akire majd ráfoghatják az összes felelősséget, ha a dolgok rosszul alakulnak, amire minden esély megvan.
Keith Kellogg tábornok, Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja – akinek a kinevezését Szijjártó Péter az ukrán–orosz háború befejezése érdekében tett lépésként üdvözölte – valójában keményvonalas intervencionista, vagyis a háborúba való nyugati beavatkozás híve, aki bírálta Bident, amiért „túlságosan óvatos háborús stratégiát” követ. Kellogg szerint „Bidennek el kellett volna látnia Ukrajnát a gyors győzelemhez szükséges fegyverekkel, ehelyett azonban félt az esetleges orosz eszkalációtól”. Számára „a háború végjátéka az oroszok kikergetése Ukrajnából”, majd ennek következtében Putyin bukása. „Nem hiszem, hogy lesznek béketárgyalások” Trump alatt, mondta Kellogg.
Dr. vitéz Gorka Sebestyén, Trump terrorizmusellenes szaktanácsadója – akit John Bolton, Trump harmadik nemzetbiztonsági tanácsadója „szélhámosnak”, H. R. McMaster tábornok, Bolton elődje „rossz választásnak”, az egész jelenlegi nemzetbiztonsági stáb pedig „bohócnak” (The Washington Post) tart – Putyint „KGB-gyilkosnak” titulálja, és Kelloggot visszhangozva úgy véli, hogy Trump stratégiája az ukrajnai háború befejezésére az lesz, hogy megfenyegeti Putyint az Ukrajnának szánt katonai segítség exponenciális növelésével.
Mike Rounds republikánus szenátor szerint Putyin nem lesz képes elfogadni az USA által Ukrajna számára javasolt feltételek egyikét sem. „Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy nem minden háború végződik békemegállapodással”, de „a végeredmény nem lehet más, mint Ukrajna győzelme”. Aki pedig naivan azt hiszi, hogy Trump csak Putyinnal akarja összeakasztani a bajuszát, az meg fog lepődni. Alex Wong, Trump helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az amerikai publikumnak a második világháború óta nem látott fegyveres konfliktusra kell felkészülnie, mert az általa preferált Kína-ellenes politika valószínűleg ehhez fog vezetni, amit ő személy szerint teljesen indokoltnak tart.
Mellesleg Trump súlyos retorziókkal fenyegette meg a BRICS-országokat arra az esetre, ha elhagyják az amerikai dollárt az egymás közötti árucserében. Mindeközben Washington sürgeti az ukrán vezetőket, hogy sorozzák be a 18–25 éveseket is, mert az idősebb korosztályok már felőrlődtek a front húsdarálójában. Ugyanakkor a NATO egyik főguruja, Rob Bauer holland admirális felszólította az európaiakat, hogy készüljenek fel a háborúra, és addig is fel kell áldozniuk bizonyos „luxuscikkeket” Ukrajna támogatásáért.
|
|
|
|
|
|
„Az embereknek meg kell érteniük, hogy szerepet játszanak. A társadalom is része a megoldásnak. Szükség van vízre, elemes rádióra, elemes zseblámpára, hogy az első 36 órát biztosan túlélhessük.” Magától értetődően a vállalkozásoknak is fel kell készülniük egy „háborús forgatókönyvre”, csökkentve függőségüket a kínai importtól, vagyis lényegében mindentől, amit manapság a mindennapi életünkben használunk, mert szinte mindent a világ műhelyében, Kínában gyártanak. Bauer figyelmeztetését szajkózza a lengyelek nevében egy bizonyos Katarzyna Pisarska a Varsói Biztonsági Fórumtól, aki szerint „ez a luxuséletmód, a jólétre és a jóléti államra való összpontosítás az amerikai védőernyő alatt fenntarthatatlanná válhat a szabadság megtartásának költségterhei alatt”.
Lefordítva és némileg sarkítva: az angol–amerikai globalisták a második világháborút Danzig hovatartozásának ürügyén robbantották ki Németország ellen, a harmadik világháborút a Donbasz hovatartozásának ürügyén szándékoznak kirobbantani Oroszország ellen. Akkoriban Lengyelország területi integritását és a danzigi lengyel kisebbség szabadságát kellett megvédeni Hitlertől, most Ukrajna területi épségét és a donbaszi ukrán kisebbség szabadságát kell megvédeni Putyintól. Akkoriban Danzig lakosságának az elsöprő többsége Németországhoz akart csatlakozni, manapság a Donbasz népességének az elsöprő többsége Oroszország része akar lenni. Akkoriban az angol–amerikai globalisták voltak a legfőbb háborús uszítók, a franciák és a lengyelek pedig a leglelkesebb csatlósaik, manapság dettó.
A történelem igenis ismétli önmagát. Boris Johnson brit konzervatív párti exminiszterelnök, aki 2022 áprilisában megbuktatta az orosz–ukrán béketervet, most kijelentette, hogy brit csapatokat kell bevetni Ukrajna védelmében, ami nyílt hadüzenetet jelent. Ez a Churchill-epigonként bohóckodó Benny Hill-imitátor egyúttal bírálta a munkáspárti kormányt, amiért nem szállít elég gyorsan rakétákat Ukrajnának az Oroszország elleni csapásokhoz. Februárban Emmanuel Macron már francia csapatok ukrajnai bevetésével fenyegetőzött. Most ismét napirendre került a téma Keir Starmer brit miniszterelnök franciaországi látogatása során. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva lehetségesnek tartotta francia haderő Ukrajnába küldését, és a NATO-szövetségeseket is arra biztatta, hogy ne legyenek vörös vonalaik.
Franciaország hadba lépése tehát immár nem számít tabunak. A franciák a jelek szerint ismét égnek a vágytól, hogy történelmi hagyományaikhoz híven jól elverjék őket, de most szeretnének másokat is magukkal rántani a vereségbe vagy akár a teljes megsemmisülésbe, ha Putyinnál végül elszakad a cérna. Trump személyiségét és kormányának összetételét ismerve egyáltalán nincs kizárva, hogy miattuk fog elszakadni.
