Egy elfeledett hős: Vitéz nemes Molnár László magyar királyi repülő hadnagy (1921-1944)

Kövess minket -on és -en!

1921. május 1-jén Nagykőrösön látta meg a napvilágot nemes Molnár Gyula ezredes és Langer Jozefin gyermekeként.

Felmenői több nemzedéken keresztül katonák voltak, ezért a fiatal László is komoly elhívást érzett a honvédségi pályára. A katonai pályára senki nem kényszerítette, a hivatást az elődei iránti tiszteletből és hazafias érzelmektől vezérelve választotta. Nemzeti öntudatát mi sem bizonyítja jobban mint az, amikor 17 évesen társaival egy szabadcsapat szervezésen gondolkodott, hogy visszafoglalják a Felvidéket.

Iskolaéveit a leghűségesebb városban, Sopronban töltötte. 1938-ban Kassa visszatérése meghatározó élmény volt számára, hiszen a Rákóczi Honvéd Reáliskola növendékeként ő maga is díszőrséget állt II. Rákóczi Ferenc sírjánál.

Archívum

A sikeres érettségi vizsgája után, 1939-ben vonult be a kassai Magyar Királyi “Horthy Miklós” Repülő Akadémiára, ahol 1942. június 18-án hadnaggyá avatták, és az I. vadász gyakorló repülőosztály kötelékébe került. Tisztavatására akkor került sor, amikor Magyarország már 1 éve hadviselő fél volt a háborúban.

Mindez rányomta a bélyegét az élete további szakaszára, ugyanis 1943-tól a keleti frontot teljesített szolgálatot, ahol az első légi győzelmét aratta augusztus 16-án. Az év végére már nyolc győzelmet tudhatott maga mögött. A hadi helyzet fordultával 1944-ben honi légvédelmi feladatokra helyezték át Magyarországra. Ekkor a haza légterének védelmére létrehozott 101. Puma vadászrepülő osztály kötelékében szolgált. Tehetsége és bátorsága szeretett szülőföldje védelmében is megmutatkozott. Számtalanszor került bevetésre amerikai és szovjet bombázók ellen, nem egyszer túlerővel szemben harcolt. Első hazai sikerét 1944 nyarán aratta. Utolsó bevetésére 1944. augusztus 7-én került sor.

A mindössze 23 éves hadnagy egy a Rába felett vívott légicsatában vesztette életét, repülője a káldi erdőben zuhant le. Vitéz nemes Molnár László katonai pályája során 123 bevetésen vett részt és 25 győzelmet aratott az ellenség felett. 1944. augusztus 14-én katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra Sopronbánfalván.

Vitéz nemes Molnár László a Magyar Királyi Honvédség azon kevésbé ismert hősi halottai közé tartozik, aki az emberi helytállásra, a hősiességre, a bajtársiasságra és a hazaszeretetre mutatott példát.

Forrás: Nacionalista Zóna

Kövess minket -on és -en!

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Dr. Wojciech Filipowiak lengyel részég úgy gondolja, sikerült beazonosítania Jomsborg lelőhelyét – írja a Heritage Daily.

Az ezredforduló óta az amerikai (és nyomukban egyre inkább a nyugati) egyetemek mély kulturális válságot élnek át, amelyet a szólásszabadsággal szembeni bolsevik intolerancia és a fanatikus szélsőbaloldali aktivizmus elhatalmasodása fémjelez.

Aldo Moro olasz miniszterelnököt a Vörös Brigádok terrorszervezete nem sokkal azelőtt rabolt el és gyilkolt meg, hogy megszületett volna az általa szorgalmazott „történelmi kompromisszum”, az olasz kommunista párt bevonása a hatalomba.

1918. november 11-én délelőtt 11 órakor végleg elhallgattak az ütegek és a puskák a nyugati fronton.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Százakat taposott össze a tömeg Sztálin temetésén. Vaszilij Grosszman író úgy emlékezett arra a napra, mint amikor az emberek az igézettség állapotában, a misztikus eleve elrendelés szellemében rohantak a pusztulásba.

A világháborúban, 1915 szeptemberében vonultam be, mint hadnagy és századparancsnok, a bécsújhelyi akadémia elvégzése után.

Nemrégen olvashattuk az újságokban, hogy – bizonyos számítások szerint – 1970-re a new york-i Manhattan lakosságának felét a néger rassz képviselői teszik ki, és a New York belvárosát alkotó öt kerület lakosainak 28 százaléka színesbőrű lesz.