Egy elfeledett hős: Vitéz nemes Molnár László magyar királyi repülő hadnagy (1921-1944)

Kövess minket -on és -en!

1921. május 1-jén Nagykőrösön látta meg a napvilágot nemes Molnár Gyula ezredes és Langer Jozefin gyermekeként.

Felmenői több nemzedéken keresztül katonák voltak, ezért a fiatal László is komoly elhívást érzett a honvédségi pályára. A katonai pályára senki nem kényszerítette, a hivatást az elődei iránti tiszteletből és hazafias érzelmektől vezérelve választotta. Nemzeti öntudatát mi sem bizonyítja jobban mint az, amikor 17 évesen társaival egy szabadcsapat szervezésen gondolkodott, hogy visszafoglalják a Felvidéket.

Iskolaéveit a leghűségesebb városban, Sopronban töltötte. 1938-ban Kassa visszatérése meghatározó élmény volt számára, hiszen a Rákóczi Honvéd Reáliskola növendékeként ő maga is díszőrséget állt II. Rákóczi Ferenc sírjánál.

Hírek

A sikeres érettségi vizsgája után, 1939-ben vonult be a kassai Magyar Királyi “Horthy Miklós” Repülő Akadémiára, ahol 1942. június 18-án hadnaggyá avatták, és az I. vadász gyakorló repülőosztály kötelékébe került. Tisztavatására akkor került sor, amikor Magyarország már 1 éve hadviselő fél volt a háborúban.

Mindez rányomta a bélyegét az élete további szakaszára, ugyanis 1943-tól a keleti frontot teljesített szolgálatot, ahol az első légi győzelmét aratta augusztus 16-án. Az év végére már nyolc győzelmet tudhatott maga mögött. A hadi helyzet fordultával 1944-ben honi légvédelmi feladatokra helyezték át Magyarországra. Ekkor a haza légterének védelmére létrehozott 101. Puma vadászrepülő osztály kötelékében szolgált. Tehetsége és bátorsága szeretett szülőföldje védelmében is megmutatkozott. Számtalanszor került bevetésre amerikai és szovjet bombázók ellen, nem egyszer túlerővel szemben harcolt. Első hazai sikerét 1944 nyarán aratta. Utolsó bevetésére 1944. augusztus 7-én került sor.

A mindössze 23 éves hadnagy egy a Rába felett vívott légicsatában vesztette életét, repülője a káldi erdőben zuhant le. Vitéz nemes Molnár László katonai pályája során 123 bevetésen vett részt és 25 győzelmet aratott az ellenség felett. 1944. augusztus 14-én katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra Sopronbánfalván.

Vitéz nemes Molnár László a Magyar Királyi Honvédség azon kevésbé ismert hősi halottai közé tartozik, aki az emberi helytállásra, a hősiességre, a bajtársiasságra és a hazaszeretetre mutatott példát.

Forrás: Nacionalista Zóna

Kövess minket -on és -en!

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

2024 nyarán és őszén a Norsk Institutt for Kulturminneforskning (NIKU), a kulturális örökséggel foglalkozó független kutatóközpont régészei a Tønsbergben lévő helyszínen ásatásokat végeztek néhány utcai csatorna korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok előtt.

A második világháború egyik leghíresebb repülőgép-párbaja a brit Supermarine Spitfire és a német Bf 109-es között zajlott le. Ebben igen nagy része volt a hajtóművek teljesítményének.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Robbanóanyagokkal megrakott, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadiflottájához tartozó második világháborús hadihajók roncsai emelkedtek ki a nagy szárazság miatt a Dunából Mohácsnál, illetve a szerbiai Prahovónál.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

A propaganda, a „marketing” és az „üzenet terjesztése” szféránk egyik – ha nem a legfontosabb – küldetése. Mindig is kulcsfontosságú része volt a küzdelemnek, a Kampfzeit napjaitól mindmáig.

1688. szeptember 6-án vették vissza a keresztény hadak a török által 1521-ben elfoglalt Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot.

„Amerika gengszterei egyszerre repülőtisztek lettek... A cél gyilkolni, rombolni, pusztítani, aztán haza Amerikába, ahol már vár a viszki, a görl, és a vérdíj”, írta a Magyar Szó a főváros bombázási szezonjának kezdő hónapjában. 

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

Hadifogságból hazatérésünk után az illetékes hatóságok sokszor tették fel nekünk a kérdést: miért nem álltunk át, miért nem adtuk meg magunkat?

Az 1943-as Magyarság Évkönyvegyik tanulmánya a parasztság helyzetével foglalkozik. Egy olyan réteggel, amely mindig Magyarország boldogulásának egyik kulcsszereplője volt az évszázadok során.

Egy búvárrégész elmondása szerint úgy belesüllyedtek a Balaton alján az iszapba, hogy csak a lövegtornyok és az ágyúcsövek látszanak ki belőle.

Az Egyesült Államok 150 éve egy „bestiális” emberkísérlet terepe, amelynek a kísérleti alanyai feketék és munkásosztálybeli fehérek. A tesztelendő hipotézis: be lehet-e az afrikai népséget olvasztani egy fehér társadalomba?

A Rongyos Gárda tevékenységéről a rendszerváltozás előtt sok jót nem lehetett hallani. A Héjjas Iván által létrehozott irreguláris egységről a Rákosi- és Kádár-rendszerben főleg az úgynevezett „fehérterrorban” való részvételük kapcsán esett szó.

Az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magába foglaló központi hatalmak hadseregei 1916-ban foglalták el, miután megakadályozták a mélyebb román benyomulást Magyarországra. 

Egy idős amerikai zsidó férfi, Werner Meritz azt állítja, hogy ő és a csapata fogta el és kínozta meg Julius Streicher újságírót, Adolf Hitler barátját és bizalmasát egy ausztriai faluban 1945-ben.

Berlini Volkssturm-férfiak! Most tettétek le az esküt a Führerre, a birodalom szabadságára és népünk jövő jólétére...

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.