Kövess minket -on és -en!


A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

A földön szénán feküdtünk takaró nélkül. Nagyon elkeseredtünk, és a Hangonyból ide került 18-20 fő közül néhányan elhatároztuk, hogy megszökünk.

Negyedmagammal – Lestál Gyula, Lestál Kálmán, egy tatabányai fiú (a nevére sajnos nem emlékszem) – 1945. június 24-én útnak indultunk. Tervünk az volt, hogy a vasútvonal mentén megyünk Lembergig, majd onnan haza. Egy hónap múlva, a júliusi búcsúra otthon akartunk lenni. Induláskor fejenként csak 20 dkg kenyér volt nálunk, ami már az első napon elfogyott. Az első éjszakát egy szalmakazalban töltöttük. A következő napon fogtunk egy tyúkot, szedtünk burgonyát, hagymát és sárgarépát. Másnap reggel egy patak partján – egy birtokunkba jutott cserépedényben – megfőztük és elfogyasztottuk.

A patakot átúszva – a hidat őrizték – folytattuk utunkat. Fáradságunkat kipihenve, megszárítkozva indulni akartunk, amikor megjelent 4 fegyveres civil. Először megmotoztak, majd bekísértek egy településre, és bezártak bennünket. Megható és jóleső érzés volt tapasztalni útközben a mezőn dolgozó emberek szolidaritását. Miután megtudták, hogy magyarok vagyunk, elláttak bennünket kenyérrel és szalonnával, emlegetve a magyarok gondoskodását a hozzánk menekült lengyelekről a háború alatt.

Szerencsénkre a helység börtönőre is hasonlóan érzett. Nem gorombáskodott velünk, vizet is hozott, ha szomjúhoztunk. Rajtunk kívül fogva tartottak ott több odavalólósit is. Másnap reggel a kulcslyukon kitekintve megláttam, a fegyveres őrök társaságában hangonyiak toporognak: Illés János, Bancik Lajos és Endrész Bódi László. Ők is megszöktek. A mi cellánkba kerültek. Így lettünk heten, mint a gonoszok, akik között hat hangonyi volt.

A dolog vége az lett, hogy visszavittek Berdicsevbe, megvertek, 8 napra bezártak, de életünket meghagyták. A büntetés letelte után dolgozni jártunk.

Kisgergely Ágoston – Hangony
HH 1996/2.

Kövess minket -on és -en!

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.