Kövess minket -on és -en!

A német kormány minden évben büszkén reklámozza másként gondolkodó, de egyébként ártalmatlan állampolgárai hatósági üldözését, akiket az „alkotmány ellenségeinek” titulál.

Más kérdés, hogy Németországnak valójában nincs is alkotmánya. A német kormány Alkotmányvédelmi jelentés címmel közzétette a tavalyi évi kormányzati üldözés számadatait. Eszerint tavaly 13865 bűnügyi nyomozást indítottak „propagandavétség” (11401 eset) vagy „izgatás” (2464 eset) miatt, ami 1,5 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest.

Mindezen vétségek a „szélsőjobboldali extrémizmus” címszó alatt szerepelnek a jelentésben, és mivel a szélsőbaloldali vagy külföldi szélsőségesek által elkövetett vétségek listájáról hiányoznak ezek a kategóriák, ebből az következik, hogy Németországban csak hazafiak, nacionalisták és hasonlók követhetnek el „gondolatbűnöket”. A német büntetőjog implicite megállapítja, hogy csak szélsőjobboldaliak lehetnek „gondolatbűnözők”, ami Németországot a történelem egyetlen olyan államává teszi, ahol a hazaszeretet törvénytelenné vált.

Németországban 1994 óta 250 ezer bűnügyi vizsgálat indult „gondolatbűnök” miatt. A legtöbb ország nem veri nagydobra üldözött gondolati disszidenseinek számát, vagy magát azt a tényt, hogy ilyesmi egyáltalán megtörténik náluk. Németország azonban egyenesen dicsekszik vele. Hat évtizedes intenzív agymosással az egész nemzetbe belesulykolták, hogy a „demokrácia” agresszív védelme dicséretes, sőt érdemdús vállalkozás, amely erkölcsileg igazolja mindazok könyörtelen denunciálását, meghurcolását és eltiprását, akiket az „alkotmány ellenségeinek” nyilvánítottak. Döbbenetes az a fanatikus buzgalom, amellyel a legtöbb német kiközösíti a kormány éves jelentéseiben közellenségnek minősített egyéneket és szervezeteket.

Ehhez a német jogrend is nagymértékben hozzájárult azzal, hogy a német bíróságokon nem készülnek jegyzőkönyvek az eljárások során, ami felhatalmazza a bírókat arra, hogy a tárgyaláson történtekről olyan állításokat fogalmazzanak meg, amilyeneket csak akarnak, a védőknek pedig nincsenek jogi eszközeik az ítéletben leírt ferdítések vagy hazugságok orvoslására. Németországban még az önvédelem is büntetendő cselekedet lehet, ha „holokauszt-eretnekség” a vád. Bármiféle próbálkozás ugyanis olyan bizonyíték bemutatására, amely megcáfolná a bűnvádi eljáráshoz vezető alapállítást, önmagában törvénytelennek számít, hiszen - a politikusok, a médiumok és a vádhatóság érvelése szerint - a vádlott így próbál „visszaélni” egy nyilvános kormányzati esemény, ti. a saját pere által biztosított lehetőséggel, hogy „ördögi” nézeteit terjessze.

Következésképpen Németország az egyetlen ország a civilizált világon, ahol egyes esetekben illegálissá válik az önvédelem, amelyet a törvény öt évig terjedő börtönnel büntethet. Még a védenceik érdekében bizonyítási indítványt előterjesztő ügyvédeket is sújtottak már börtönnel ezen a jogcímen. És ez nem minden: mivel egyes védőügyvédek nyilvánosan elítélték ezeket a botrányos tárgyalási feltételeket, a kormány törvényben hatalmazta fel a bírákat arra, hogy belefojtsák a szót az ügyvédekbe, ha a tárgyaláson „nem az ügyre vonatkozó” állítást fogalmaznak meg. Így most a védelem mélyen hallgat Németországban a másként gondolkodók elleni perek során.

Kövess minket -on és -en!

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

A „White Australia” (Fehér Ausztrália) nevű csoportot betiltották az anyaországban olyan gyűlöletbeszéd-ellenes gumijogszabályok alapján, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a szervezettel való pusztán gondolati vagy szervezeti társulást.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.