Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

„Szellemi képessége magas színvonalú. Céljainak elérésében gátlástalan. Önszempontú valóságmagyarázat és makacs öntörvényűség jellemzi. Hiú, (...) belső gyöngesége és kisebbértékűsége miatt nagyra értékeli az erőt. Erőszakosságra hajlik. Memóriája különleges kapacitású. Adni nem tudó, kicsinyes és makacs személyiség. Sablonos utakon futó gondolkodása tipikusan dogmatikus, (...) hízelgéssel becsapható, dicséretsóvár ember. Önmagáról minden pozitívumot felnagyít, (...) türelmetlen és kíméletlen. Kórlélekta­nilag paranoid. Gyanakvása kóros mértékű. Senkiben sem tud bízni. Színészi készségei jók, folyton színlel. Meg tud győzni másokat…”

Az iménti jellemzéssor csak töredéke annak a jellemrajznak, amelynek egyetlen megállapítására sem lehet büszke az alanya: Rákosi Mátyás. A látlelet készítője dr. Bagdy Emőke, akinek fogalma sem volt arról, kinek a Rorschach-tesztjét tartja a kezében. A teszt négy évtizeddel korábban készült, Szondi Lipót pszichológus tipológiai elemzéséhez, amelyhez festők, írók, tudósok, politikusok adták az „arcélüket”. Mestere kérésére Kozmutza Flóra készítette Rákosiét, Illyés Gyula felesége. Hogy a népvezér miért állt kötélnek? Túlzott önbizalma és hiúsága tette óvatlanná.

Az, hogy a teszt pontosan visszaadta Rákosi karakterjegyeit, ma már mindenki előtt bizonyított. Jeles történészeink – Gyarmati György, Nemes János, Pünkösti Árpád – írásaikban mostanra minden bűnét – tekintélyes a lajstrom – a fejére olvasták.

Legutóbb a Deák Ferenc Akadémia sorozatában Romsics Ignác történész, egyetemi tanár rajzolta fel fordulatos pályaívét, a gyermekkortól az emigráció utolsó felvonásáig hat fontos korszakra felosztva, amelyet egyetlen újságcikk erejéig lehetetlen bejárni.


Perpatvarok kirobbantója

– Rákosi Mátyás 1892. március 9-én született a Bácskában, Adán. Apja Rosenfeld József terménykereskedő, anyja Léderer Cecília. A szülők 12 gyermeke közül Mátyás a negyedik. Apai nagyapját a faluban csak Kossuth-zsidóként emlegették, mert a forradalom és szabadságharc alatt kaszákat egyenesített. A Mátyás tízéves korában tönkrement családot a szegénység vándorlásra kényszerítette, éltek Sopronban, Topolyán, Tapolcán, Szabadkán. A fiú a soproni elemiben éles eszű, kész fejszámolóművész, kitűnően olvas, később a szegedi iskolájában jó a nyelvérzéke. Tizenkét éves, amikor a családnevet Rákosira magyarosították.

Romsics Ignác ugyan külön nem említette, de fontos gyerekkori jellemvonása, hogy szinte soha nem játszott, viszont imádta a perpatvarokat, minden kocsmai verekedésnek szemtanúja akart lenni, a kisebbrendűségét az erő csodálatával kompenzálta. Felsőbb iskoláiban már izgágaság, radikális nézetek és nyerseség jellemezte, ekkor még vegyésznek készült. Az érettségi idején osztálya harmadik legjobbja volt.

– Pesten a Keleti Akadémia tanulója lett, 1911-ben már a polgári radikális, a szabadkőművesekkel kapcsolatot tartó Galilei Kör tagja, 1912-ben felvették a bolsevik pártba. Bizonyos körökben egyre nagyobb presztízsű. (Ady Endre lelkesen forradalmi verset írt hozzá – a szerk.) Rákosit 1912 őszén már Hamburgban, majd Londonban találjuk, erről az időszakról keveset tudunk – fogalmazott Romsics, mindenesetre a nemzetközi munkásmozgalom ekkor karolta fel. Londonban még színészkedett is. A háború kitörése után bevonultatták, gyorsan hadifogságba esett, ahonnan Pétervárra szökött, itt ismerkedett meg Kun Béláékkal. Itthon 1918-ban már a Kommunisták Magyarországi Pártját szervezte, élete innentől értelmet nyert. Bár februárban letartóztatták, márciusban a Tanácsköztársaság funkcionáriusa, áprilisban termelési népbiztos, júliusban pedig a Vörös Őrség főparancsnoka lett.

– Rákosi jó szónokként remekül rögtönzött, képes volt hatni a tömegekre, jól beszélt angolul, németül, franciául, latinul, olaszul, oroszul. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben internálták, húsvétvasárnapra csaknem megmérgezték, s miután kitoloncolták, 1920 júniusában Petrográdban már Lenin fogadta – haladtunk tovább az életrajzban.


Sok vér tapadt a kezéhez

A Komintern hűséges szolgája szerte Európában forradalmi tevékenységet folytatott, gyakran álruhában. Hihetetlenül gyorsan emelkedő karrierjét, növekvő nimbuszát felkarolóinak, Leninnek, Zinovjevnek, majd Sztálinnak köszönhette. És persze áttételesen Horthy Miklósnak, akinek az adminisztrációja az államellenes szervezkedőt, illetve a Tanácsköztársaság mindenesét – Vácott, majd a szegedi Csillagban – 15 évi börtönre ítélte, ahol moszkvai utasításra a tárgyalótermet kommunista propagandacélokra használhatta.

Személyiségében több életrajzírója szerint is a börtönévek okoztak visszafordíthatatlan törést, ott vált végletekig embertelenné, olyanná, amilyennek dr. Bagdy Emőke is leírta. Ugyanakkor megingathatatlansága emelte hős kommunistává is, magas vezetői posztok várományosává.

A szovjet–német megnemtámadási egyezmény ürügyén szabadult 1940 októberében, ami után Moszkvában kivételezett státuszt élvezhetett. A háború, vagyis az 1945 utáni szovjet megszállással életének újabb nagy fejezete kezdődött, megmutatva, hogyan válik a nép tévedhetetlen vezéréből nagy kombinátorrá, majd véreskezű diktátorrá, akinek kedvenc mondása: „Az ellenség hullája mindig jó szagú!”

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

„Ne egyen annyit Carius, ha haslövést kap, nem tesz jót!” Tréfálkozott Schwaner őrnagy Otto Cariusszal, a Wehrmacht 502. nehézpáncélos-osztálya 2. századának parancsnokával 1944. július 24-én reggel.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

A német munkásoknak kedvező első munkareformok egyike a fizetett évi szabadság létrehozása volt.

A német hazafit a rendőrség szerint „a migránsok elleni gyűlölet vezérelte”, külföldről származó, invazív hátterű szomszédait akarta felrobbantani.

Vasárnap ismét a demokrácia csodálatos működéséről tettek tanúbizonyságot a héber rend őrei az egykori Németországban.

Négy német tartományban házkutatást tartottak a „szélsőjobboldali” Compact kiadványt megjelentető cég telephelyein és más ingatlanokban azt követően, hogy a belügyminisztérium betiltotta a havilapot, mondván, hogy az alkotmányos rend ellen dolgozik.

Kannibálszigetnek vagy a halál szigetének nevezik a Szibériában, az Ob folyó mentén található Nazino-szigetet, amely a sztálini terror egyik legsötétebb fejezetének helyszínéül szolgált.

„Tovább építjük a forradalmi kommunizmust Magyarországon, hogy az egész emberiség felszabadulhasson a kapitalizmus pusztító járma alól!” – olvasható a nyíltan szélsőbaloldali Fáklya mozgalom közösségi oldalán.

Az Alternatíva Németországért (AfD) eltiltotta minden nyilvános megjelenéstől és kampányeseménytől a párt európai parlamenti listavezetőjét, Maximilian Krah-t – jelentette be a párt szóvivője, miután az illető a címben idézett mondatot találta mondani.

Amatőr régészek öt emberi csontvázat találtak Hermann Göring, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő parancsnoka, a Nagynémet Birodalom második embere egykori otthona alatt, a mai Lengyelország területén.

A New York-i Citibank kirúgta egyik alkalmazottját, aki Instagramon „politikailag nem korrekt” megnyilvánulást tett közzé a Führerrel kapcsolatban.

A gyűlést az egyik római lakótelepen rendezték az Olasz Szociális Mozgalom (Movimento Sociale Italiano) nevű fasiszta ifjúsági szervezet két tagja 1978-as meggyilkolásának emlékére.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.