Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Oroszlánrészt vállalt a Magyar Királyi Honvédség rohamtüzérségnek megalkotásában. Becenevét, a Bill apót a rohamtüzérektől kapta, akik mellett a legvégsőkig, még az 1945. február 11-i kitörési kísérlet során is kitartott.

Az altábornagy azonban nem kitüntetést kapott katonai érdemeiért, hanem háromévi szovjet hadifogságot, majd nyolcévi fegyházat háborús bűnök elkövetéséért a Tutsek Gusztáv vezette népbírósági tanácstól.

Billnitzer Ernő 1889. június 17-én született Fiuméban, a mai Rijekában egy értelmiségi családban. Édesapja mérnök volt a helyi torpedógyárban, amit címzetes korvett kapitányi ranggal és a Ferenc József-rend középkeresztjével ismert el a kormányzat. Édesanyja morvaországi német családból származott. Pozsonyban érettségizett 1908-ban, ami után úgy tűnt, hogy a mérnöki pályát választja, hiszen beiratkozott a Műegyetemre, ahol az első évet el is végezte. Ezt követően kötelező sorkatonai szolgálatra vonult be a tüzérséghez. Leszerelése után egy újabb évre visszatért az egyetemre, de annyira megkedvelte a katonaéletet, hogy visszatért, és a miskolci 17. tábori tüzérezred hadnagya lett.

A rohamtüzérség élén

Az első világháborút tüzértisztként harcolta végig, ahol megtanulta, hogy a katonáknak látniuk kell, hogy a parancsnok tényleg vezeti őket, velük együtt harcol, és nem pótolható veszteségként kezeli őket. A monarchia összeomlása után századosi rendfokozatban érkezett haza.

Ekkor úgy döntött, hogy szerepet vállal a helyzet rendezésében. És bár távol állt a kommunista eszméktől, a Tanácsköztársaság kikiáltása után mégis belépett a Vörös Hadseregbe:

A proletárdiktatúra kormánya igyekezett egyrészt az országban a fegyelmet helyreállítani, másrészt megvédeni mindazokat a magyar területeket, amelyekre a csehek, a románok és a szerbek állandóan betörtek azzal a céllal is, hogy mennél több területet megszállandó, majdan a békét tárgyaló asztalnál kihangsúlyozzák azt, hogy az általuk megszállt részek jogosan megilletik őket. A Vörös Hadseregben megvolt a lelkesedés a visszaszerzendő magyar területekért.

A kommün bukása után rövid ideig román fogságban volt, amiből szabadulva visszatért a hadsereg kötelékébe, és a miskolci tüzérosztálynál kapott feladatot. 1930-ban a várpalotai gyalogsági lőiskolához helyezték tanárnak. Aztán szolgált az aszódi tüzérosztálynál, és 1942-ben már ezredesi rangban a székesfehérvári II. hadtest tüzérparancsnoki teendőivel bízták meg. Oroszlánrészt vállalt a Magyar Királyi Honvédség egyik legkorszerűbb fegyvernemének, a rohamtüzérségnek a megalkotásában, amelynek felügyelője volt. A rohamtüzérektől kapta a Bill apó becenevet.

Menekülés az ostromgyűrűből

A második világháborúban részt vett Budapest védelmében a rohamtüzér-harccsoport élén. Nem választotta a könnyebb utat, hiszen a körülzárt fővárosban maradt, és részt vett az 1945. február 11-i kitörési kísérletben, amikor Karl Pfeffer-Wildenbruch, a budapesti német–magyar csapatok parancsnoka kitörésre szánta el magát. Hitler őt bízta meg a város védelmével, kijelentve, hogy semmilyen körülmények között nem adhatja fel a várost. A védelmet magyar részről Hindy Iván vezérezredes vezette. A hadtestcsoport mintegy 24 ezer német (köztük tízezer sebesült) és húszezer magyar (ebből kétezer sebesült) katonája a sötétedés beállta után kísérelte meg a kitörést.

BILLNITZER VISSZAUTASÍTOTTA A 8. SS-LOVASHADOSZTÁLY VEZÉRKARI FŐNÖKÉNEK AJÁNLATÁT, HOGY KATONÁIKAT OTTHAGYVA A HADOSZTÁLY LEGSZŰKEBB TÖRZSÉVEL SZIVÁROGJANAK ÁT A SZOVJET ZÁRÓVONALON.

Amikor a kitörést követően körülzárták őket, elrendelte a harc beszüntetését.

Az elöljáró hadtestparancsnoksághoz szállítottak, ahol a hadtestparancsnok azt kérdezte tőlem, miért akartunk épp itt, Tinnye és Perbál között áttörni. Az igazságnak megfelelően közöltem: mert a Fővezérségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy itt román csapatok vannak, és azok könnyebben lesznek áttörhetők, mint az oroszok. Ezen nevettek, de az volt a benyomásom, hogy hízelgő volt rájuk nézve ez a véleményünk.

Tutsek Gusztáv tanácsa előtt

1945 februárjától egészen 1948 júliusáig szovjet hadifogságba került. Hazatérése után nem sokkal, 1948. szeptember 29-én előzetes letartóztatásba helyezték. A Budapesti Népbíróság 1949-ben háromévi börtönnel sújtotta. Aztán 1950-ben a per újratárgyalásán háborús bűntett elkövetése miatt nyolcévi fegyházra ítélték Billnitzert, akit emellett tíz évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától, valamint állásvesztésre és vagyonelkobzásra is ítéltek.

Schirilla György ügyvéd élete egyik legnevezetesebb bírósági ügyei közé sorolta az altábornagy perét:

Első fokon még viszonylag sikerrel védtem, mert a súlyosabb háborús bűntett alól felmentették, és a csekélyebbért három évet kapott. De másodfokon az ítéletet megsemmisítették, 1950-ben az ügyet Tutsek Gusztáv tanácsa újratárgyalta, és nyolc évet szabtak ki rá.

Jellemző az ötvenes évek politikai viszonyaira, hogy Schirillától a katonatiszti perekben játszott szerepe miatt elvették katonai rangját, és csak 1990 után adták vissza, amikor is előléptették századossá.

Billnitzer 1956 márciusában szabadult a fegyházból, de múltjára tekintettel hatvanhét évesen is csak segédmunkásként vállalhatott munkát. Végül a Péterfy Sándor utcai Kórház portása lett. 

ÉVEKEN ÁT EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉLT CSALÁDJÁVAL, AMIKOR A KISZOLGÁLTATOTT FÉRFIT MEGTALÁLTA AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI HATÓSÁG.

Arra kerestek bizonyítékot, hogy a katonai emigráció titkos tevékenységet folytat Magyarországon. Ebben a koholt ügyben kellett szerepet vállalnia, amiért szerény nyugdíjhoz és egy kis egyszobás lakáshoz juttatták, ahol családjával lakott élete végéig, 1976. december 16-áig.

Epilógus

Már szinte mindenki teljesen megfeledkezett az 1950-es perről, amikor 2007-ben a tábornok lánya, Billnitzer Gabriella felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy semmisítsék meg a népbírósági ítéletet, amelyben az apját háborús bűnök miatt ítéltek el. Mivel azt gondolták, hogy Bill apó korábbi védője már nem képes ellátni feladatát, kirendelt ügyvédre akarták bízni az ügyet. Csakhogy Schirilla György 98 esztendősen (!) is vállalta a feladatot, és gyakorlatilag felkészülési idő nélkül tartott védőbeszédében ötvenhét év után újra kiállt védence ártatlansága mellett. Hangsúlyozta, hogy a tábornokot a népbíróság jogszabálysértő módon ítélte el.

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa az ítéletet hatályon kívül helyezte.

Több mint negyven évvel a halála után, 2017-ben adták ki emlékiratát Két világháború emlékei címmel. A visszaemlékezést Bonhardt Attila, a Hadtörténelmi Levéltár igazgatójának előszava és kommentárjai kísérik, amelyek az osztrák–magyar, majd a magyar hadsereg és az éppen zajló történelmi események kontextusába helyezik Billnitzer Ernő mondanivalóját.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Most, hogy az amerikai kormány félhivatalos szócsövének számító The Washington Post megszellőztette a hírt, szinte már biztosra vehető, hogy az USA egy újabb megnyerhetetlen háborús kalandra készül a Közel-Keleten, ezúttal a jemeni húszik ellen, akiket a napokban ismét terrorszervezetnek nyilvánított, miután három éve éppen a Biden-kormány levette őket erről a listáról.

Egy szövetségi esküdtszék 63 vádpontban ítélte el Robert Bowerst, azt az ötvenéves férfit, aki 2018 októberében tizenegy zsidóval végzett egy pittsburghi zsinagógában.

Tíz éve, hogy elhalkultak a „rózsaszínű tapsok”. Tíz éve, hogy barátunk és bajtársunk, a Titkolt Ellenállás egykori énekese, Cseresznye György végleg itt hagyta földi életét és a Hadak Útjára költözött – kezdődik a beszámoló a Légió Hungária lapján.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

Zsidó-liberális hisztéria vezette fel a Bayern München és az olasz Lazio visszavágóját, aminek a tétje negyeddöntőbe jutás a Bajnokok Ligájában.

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.