Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A másodszor bombázott Dunai Repülőgépgyárban jelentősebb emberveszteség nem volt, mert az első bombázás nagyszámú áldozatából tanulva, a riasztás után mindenki az óvóhelyre vonult – ugyanakkor a bombatámadás a pontosabb célzás eredményeként, az április 3-inál jóval nagyobb károkat okozott.

A gyár összes üzeme súlyosan megrongálódott és a gyári repülőtér is nagy károkat szenvedett. Az április 3-i és a 13-i támadás során elpusztult: egy Bü–131-es; egy Ju–86 K–2; három Me–210 Ca–1; egy Nardi 315-ös; egy Fw–58C; sérült: egy G–12-es; két Me–210 Ca–1 és több azonosíthatatlan gép, továbbá 102 db DB–605 A és B típusú motor rongálódott meg.

A Ferihegyi repülőtéren megsemmisült négy Ju–86 K–2; két Fw–58C, egy Me–210 Ca–1; egy Me–109 G; egy Me–110 G; három Héja–M; három RKI-gép; egy Nardi–315-ös; egy Ar–96A; egy Me–108-as. Megsérült: két-három Héja és Potez 63–11es típusú repülőgép. (A gépek azonosítása a helyszíneléskor készült fényképfelvételek alapján történt.)

Győrben 11 óra 17 perckor szólaltak meg a szirénák. A három hullámban támadó repülőgépek keletről és nyugatról repültek be a város fölé. A 11 óra 50 perckor kezdődött bombázás fő célja a vagongyár és a repülőtér volt, de a Darányi-rakpartra is hullottak bombák.

A Győri Magyar Waggon- és Gépgyárban – bár a pontatlan célzás miatt a bombák többsége a lakóterületre esett; súlyos károk keletkeztek. Találatot kaptak a repülőtéri üzemek és a törzsgyár repülőgépgyártó műhelyei, a repülőgépgyár raktárcsarnoka, az autógyár, a híd- és edénygyár, az acélöntöde, a vagonosztály üzemei. A légitámadás megrongálta az épületek 65%-át és az üzemi berendezések 70%-át, a készletekben 33 millió pengő kár keletkezett. A kapacitás csökkenése a közvetlen honvédségi rendelést 80%-ban, a közvetett honvédségi rendelést 10%-ban és a polgári szükségletet 10%-ban érintette.

A gyár repülőterén a ledobott mintegy 2000 db 10 kg-os repeszbomba hat Me–109-es vadászrepülőgépet pusztított el.

A vagongyár körüli üzemek is jelentősen megrongálódtak. A Cardo Faipari és Bútorkereskedelmi Rt. üzemét hét db 500 fontos rombolóbomba és sok gyújtóbomba találta telibe. A gyár teljesen kiégett, két munkás meghalt, három megsebesült. A gyárból kimentett gépekkel Pannonhalmán igyekeztek a termelést ismét megindítani. Az Országos Villamosművek Rt. győri üzemében 12 halott volt. A Keffel Ede viaszosvászon-, bőrvászon-, műbőr- és linóleumgyárakban pedig két halottat és egy sebesültet találtak.

A Szeszgyár Budai úti telepe 100%-os, a Gázművek Budai úti üzeme 90%-os, a Vegyiművek 100%-os kárt szenvedett.

A bombázás során leégett 77, elpusztult vagy súlyosan rombolódott 115 épület, a tűz- vagy bombakárok következtében megrongálódott még további 193 épület.

Az április 3-i támadás keserű tapasztalata most is megismétlődött. Amíg a repülőgépgyárban viszonylag csekély volt az áldozatok száma (11 halott és 23 sebesült) és a súlyos károk ellenére a termelést aránylag gyorsan újra be lehetett indítani, addig a környező lakóterületeken – a nagyrészt földszintes tégla- és vályogépületekben és a pincékből kialakított szükség-, illetve árokóvóhelyeken a lakosság nagy veszteségeket szenvedett. A győri városi és légoltalmi vezetés sajnos nem szűrte le a főváros első bombázásából a szükséges tapasztalatokat, és nem telepítette ki a veszélyeztetett területekről a lakosságot. Így a bombázás perceiben főleg a nők, az idősek és a gyermekek tartózkodtak otthon. Keller Jenő polgármester április 20-i jelentése szerint (vitéz Jaross Andor belügyminiszternek) 564-en haltak meg, és 1132-en sebesültek meg a bombatámadás során.

A támadás után a mentési munkákat a légoltalom és a honvédség azonnal megkezdte. A környék összes tűzoltóerőit (így Sopronból és Pápáról is) a városba vezényelték, és a lakosságot is bevonták a mentésbe. Megszervezték a hajléktalanok ellátását és elhelyezését. Megkésve, de megkezdték a lakosság kitelepítését. Április közepén több mint tízezren hagyták el a várost. A városra összesen 386 short tonna bombát dobtak (1 short ton = 907,185 kg, 386 short ton = 350,17 = 350 tonna).

A Horthy-ligeti repülőgépgyár tököli repülőterén a két (április 3. és 13-i) támadás során 59 db különböző készültségi fokon lévő Me–210 Ca–1 sárkány sérült meg. Közülük három 60%-osan, 12 db 50%-osan, 29 db 30%-osan, a többi jelentéktelenül. A DB–605 A és B motorok közül 102 db 70%-osan sérült.392 Az összes üzemrész megrongálódott.

A magyar repülőgépgyártás súlyos helyzetbe került. Április 15-én a honvédelmi miniszter értekezletet tartott, amelynek témája a Dunai Repülőgépgyár Rt., a Magyar Waggon- és Gépgyár (Győr), a WM Repülőgépgyár és Motorgyár Rt. széttelepítése volt.

Az értekezleten döntés született arról, hogy a Dunai Repülőgépgyár Rt. széttelepítése során a forgácsolóüzemeket, az alkatrészgyártást, a készülékgyártást föld alatti üzemekbe helyezik el (Kőbányára és Diósárokba); a sárkány- és motorvégszerelde és a berepülőüzem jelenlegi helyén marad, és párhuzamos gyártást lehetővé tevő üzemeket állítanak fel.

Április 19-én ismételt értekezletet tartottak, melyen Petersdorf alezredes, a német felszerelési és hadianyag-gyártási miniszter magyarországi különmegbízottja is részt vett. Megállapodtak, hogy a megmunkáló gépparkot úgy telepítik szét, hogy Horthy-ligeten tovább folytatják a termelést egészen addig, amíg a párhuzamosan előkészített váltóhelyekre a termelés kiesése nélkül lehet áttelepíteni a szerszámgépeket. A végszerelde továbbra is Horthy-ligeten maradt.

Április 27-én a német fél leállíttatja a Me–210-es típus gyártását. Ezt követően a magyarországi repülőgépgyárak is átállnak a „vadászprogramra”. A Dunai Repülőgépgyár Rt. a Győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., valamint a Wiener Neustädter Flugzeugwerke GmbH (WNF) közös gyártási tervet készített, és 1944. június 16-án együttműködési megállapodásra jutott. Ennek értelmében leállították a Me–210 gyártását és a Me–410-es gyártásának előkészítését. A tervek szerint mindhárom üzem Me–109-est fog gyártani. A havi 550 db-ból 250 dbot a WNF, 100 db-ot a Magyar Waggon, 200 db-ot a Dunai Rt. (a föld alá telepített üzemeiből).

A Dunai Rt. széttelepítése a kőbányai (IV., V., VI. sz.) pincékbe sárkánygyártás, Diósárokba a pilótafülke és a fedélzetifegyver-gyártás – május végén megindult. A budatétényi VI. és VII. pincékben pedig elkezdődött az építkezés. A felszíni raktárakat, üzemrészeket is széttelepítették, részben a Csepel-szigetre – Királyerdő, Szigetújfalu, Szigetcsép –, részben Ócsára, Óbudára.

Április 13-a után a nappali támadásokban egy jól kihasználható hosszabb szünet következett. Az amerikai 15. AAF kötelékei április 23-ig nem repültek át Magyarország felett, és június 2-ig nem bombázták az országot. Ennek nem mond ellent, hogy néhány községre, kényszervetés miatt, azért hullott bomba. A MAAF az április 3-i és 13-i bombázások hatását feltehetően túlértékelte és a magyarországi repülőgépgyártást teljesen megsemmisítettnek tételezte fel, ezért a jelzett másfél hónap alatt németországi, romániai, szerbiai és olaszországi célokat támadtak.

A RAF azonban tovább folytatta a főváros és környéke elleni éjszakai bombatámadásokat, valamint a romániai kőolaj Németországba történő szállítása főútvonalának, a Dunának az aknásítását. Április 15–16-ra forduló éjszaka például a magyarországi szakaszon 137 aknát telepítettek.

Április 14-én bár kedvezőtlen időjárás miatt az amerikai kötelékek nem repültek, az előző nap súlyos veszteségeket szenvedett magyar honi vadászkötelékek raj- és géppáralakzatban őrjáratoztak a főváros felett.

Április 16-án délelőtt a 15 AAF Belgrád és Brassó célpontjait bombázta. Ferihegyről ekkor felszállt a 2/1. vadászszázad és a repülőtéren lévő összes bevethető Me–109-es vadászrepülőgép. A 2/1. század Baja, majd Szolnok légterében várakozott, az RKI Me–109-esei Kecskemét–Szolnok–Jászberény útvonalon 7000 méter magasságban őrjáratoztak. Ellenséggel nem találkoztak. A 2/1. század Szolnok felett tartózkodott, amikor hazatérési parancsot kapott. A légvédelmi tüzérek türelme e pillanatban fogyott el, és tüzet nyitottak a vékony felhőréteg felett köröző magyar vadászokra. Egy Me–109-es megsérült és Szolnokon leszállásra kényszerült. Április 17-én, Belgrád bombázásakor a magyar vadászgépek Mohács légterében várakoztak 3500 méter magasságban, amerikai repülőgépekkel nem találkoztak.

Április 16-ról 17-re forduló éjszaka a RAF 205. Bomber Group kötelékei éjszakai támadást hajtottak végre a főváros IX. és XIV. kerülete ipartelepei, a Ferencvárosi rendező pályaudvar, továbbá Pestszenterzsébet, Kispest városok és Soroksár, Csepel községek ellen. A meglehetősen nagy területen szétszórt, és pontatlanul vetett bombák sem a lakosság soraiban, sem az ipartelepeken nem okoztak jelentősebb károkat. A Soroksári Textilipari Rt.399 és a Kispesti Gránit Porcelángyárat találatok érték, de a károk nem voltak súlyosak.

H. Lewis brit pilóta visszaemlékezései szerint: „Mint mindig, most is egyenként indultunk bevetésre, 4-5 perces időközökkel. Ezen a bevetésen kis magasságban közelítettünk Budapest felé, a Balatont elérve kezdtünk emelkedni. Így a német lokátorállomások nem tudták felfedezni gépeinket, és az éjszakai vadászok sem jelentettek veszélyt – addig, amíg földközelben voltunk. Budapest felett legalább harminc fényszóró kereste gépünket. Nyolc 1000 fontos bombát dobtunk az egyik rendező pályaudvarra, majd tüzérségi lövedékek robbanásaitól kísérve elhagytuk Budapest légterét”.

Ugyanezen az éjszakán a RAF gépei tovább folytatták Dunavecse, Dunapentele (Dunaújváros) folyamszakaszon a Duna aknásítását és 177 aknát telepítettek a Dunába.

Az április–májusi „lélegzetvételnyi szünet” kedvező helyzetet teremtett a honi vadászrepülők átszervezéséhez. Már az április 3-i bevetés bebizonyította, hogy a honi vadászvédelem megerősítésére az előző év végén, ez év elején hozott kényszerintézkedések nem járhattak eredménnyel. A repülőgépek szétszórt elhelyezése nem tette lehetővé, hogy a nagy erőkkel támadó amerikai kötelékekkel eredményesen vegyék fel a harcot. A századokban, rajokban, géppárokban történő széttagolt bevetések csak a magyar vadászok veszteségeit fokozták. Szükségessé vált, hogy a különböző repülőtereken lévő vadászrepülő-századok összevonásával egy erős honi légvédelmi vadászrepülő-osztályt állítsanak fel.

Heppes Aladár őrnagyot, a tapolcai vadászkiképző osztály parancsnokát április 6-án a légierő-parancsnokságra rendelték. Kinevezték az akkor megalakult 101. honi vadászrepülő-osztály parancsnokává.

Heppes őrnagy, a kinevezett parancsnok, 1941-től töltött be osztályparancsnoki beosztást. Előbb a 2/I. vadászosztály, később az átszervezések, hadrendi megnevezések változásakor az 1/II., majd az 5/I. vadászosztály parancsnoka lett. 1942 decemberétől 1943 novemberéig a keleti hadműveleti területen teljesített szogálatot.

A honi vadászvédelem bázisának kijelölt veszprémi repülőtér szemrevételezése április 7-én történt meg. Az osztályparancsnok felmérte a repülőtér állapotát, felszerelését, és elkészítette javaslatát a szükséges korszerűsítésekre.

A 101/1. század a volt kolozsvári 2/1. (Tőr) – ekkor már 101. – századból alakult, és 1943 nyarától honi légvédelmi szolgálatot látott el (1944. február elejéig Héja, attól kezdve pedig Me–109 vadászgépekkel az állományában). A század parancsnoka, Scholtz Miklós százados 1943-ban – mielőtt a század vezetését átvette – rövid ideig a szovjet hadműveleti területen szolgált, hogy tapasztalatokat szerezzen a harcvezetésben. Április végén a század személyi állományát az RKI-ből és pótalakulatokból egészítették ki.

A szolnoki 1/1. (Dongó) századból hozták létre az osztály 2. (101/2.) századát. Parancsnoka – Újszászy György százados – és a hajózóállomány egy része huzamosabb időt töltött a keleti hadműveleti területen. Hat Me–109 vadászrepülőgépük volt (ebből egy április 13-án veszteséglistára került). A hajózóállomány egynegyede ezeken a vadászgépeken repült. 1944. április végén a századot az 1/2. századból egészítették ki, az addigi Héja-pilóták átképzése ekkor kezdődött.

Az eredetileg Budapest légvédelmének megerősítésére tervezett 5/3. (Kőr-ász) század 101/3. századként került a vadászosztályba. A Kőr-ász április végén még mindig a szervezés és feltöltés állapotában volt. Parancsnoka Bejczy József főhadnagy, a volt 5/I. osztály segédtisztje lett. A század hajózóállományát kisebb részben a hadműveleti területről visszatért, harci tapasztalatokkal rendelkezőkből, nagyobbrészt pótalakulatok személyzetéből töltötték fel.

Az osztályszervezés időszakában a légvédelemre kijelölt századok repülőbázisaikon maradtak, csak Ferihegyről telepítették a 2/1. század és az RKI hajózó- és műszaki állományát Monorra és Vecsésre.

Tíznapos szünet után, április 23-án több mint 500 amerikai bombázó 300 vadászgép biztosításával romboló- és gyújtóbombákkal támadta a Wiener Neustadt-i Messerschmitt repülőgépgyárat, valamint Bad Vöslau és Schwechat repülőtereket. A német vadászgépek a Dunántúl felett kezdték meg a támadást. A légi harc folytatódott a célpontig, majd a visszatérés útvonalán. A JG–27 ezen a napon tíz bombázó lelövését, kettő megrongálását és hat amerikai vadászgép megsemmisítését jelentette, négy fő saját veszteség és két fő sebesülés ellenében. Saját gépveszteségükről nincs adat.

Légi harcban és a légvédelmi tüzérség tüzétől az amerikaiak valójában nyolc B–24-est, három B–17-est és négy P–51-est vesztettek. A légi harcban lelőtt négy Mustang a 31. FG-hez tartozott.

A magyar vezérkar jelentése az átrepülésről: „A délutáni berepülés súlya Bécsújhelynél volt. Magyarországot több száz ellenséges gép repülte át. Kényszerledobásból néhány vasútvonal megsérült. 12 bombázót lelőttek, 35 fő ellenséges repülőt elfogtak. Részletesebb tájékoztatás jelent meg az átrepülésről a napilapokban: „Német és magyar vadászgépek az ellenséges gépek kötelékét jórészt szétverték. A vadászok az eddigi jelentések szerint 12 db ellenséges gépet, köztük 8 db négymotoros bombázót lelőttek. További három lelövése valószínű. A légvédelmi tüzérség további 6 gépet lőtt le. Az ellenség összvesztesége 21 gépre tehető. Ily módon Magyarország területén zárt kötelékek bombázására nem került sor, csak a szétszórt kötelékek egyes gépei dobták le tervszerűtlenül bombaterhüket.”

Magyar vadászrepülőgépek bevetéséről nincsenek adataink.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület elnöke, Olivera Zekic a Telegramon tett közzé egy fotót, amelyen SS-egyenruhában tetszeleg.

Súlyos börtönévekkel fenyegetnek egy fiatal férfit Michigan államban, miután horogkeresztet festett egy zsinagóga falára.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az ausztrál kormány a „szélsőjobboldal erősödése” miatt a nemzetiszocialista jelképek betiltását fogja kezdeményezni, jelentette be Mark Dreyfus igazságügyi miniszter.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

Őrizetbe vették az Alternatíva Németországért egyik tagját hétfőn, a vád szerint „tiltott totalitárius jelképeket” hordott, többen azt állítják, hallották, ahogy a „Sieg Heil!” üdvözléssel köszönt.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

A gondolatbűnöző politikus azért állt bíróság elé, mert egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért!” szavakat használta. Ez ugyanis Németországban bűncselekménynek számít.

A magyar származású önkéntesekből felállítandó Waffen-SS hadosztályok ügyében a tárgyalások még a Lakatos-kormány idején megkezdődtek. Az írásbeli, előzetes megállapodást végül is Beregfy Károly, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere és Otto Winkelmann, a magyarországi német SS- és rendőri erők parancsnoka 1944. október 23-án írta alá Budapesten.

A világháborúban, 1915 szeptemberében vonultam be, mint hadnagy és századparancsnok, a bécsújhelyi akadémia elvégzése után.

Pár nappal ezelőtt súlyos támadás történt Berlinben. A Dritte Weg egyik fiatal aktivistáját támadta meg otthona előtt három antifa, akik kést is használtak az akció során.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Bajtársunk és barátunk Cseresznye György, a Titkolt Ellenállás egykori énekese már lassan egy évtizede, idén 9 éve, hogy a Hadak Útjára távozott.

Bajtársaink, a RED Angers (Rassemblement des Étudiants de Droite - Jobboldali Diákgyűlés) klubházában házkutatást tartott a rendőrség, most pedig több tag előzetes letartóztatásba helyezése mellett döntöttek – írja a Nacionalista Zóna Telegram csatornája.

A Haus am Bogenseet az a Film Heritage Inc. vásárolta meg, amely a Panama-iratokban az ukrán first lady résztulajdona volt.