Kövess minket 
-on és 
-en!
Winston Churchill egykori brit miniszterelnök 1947-ben arra sürgette az amerikai vezetést, hogy hajtson végre atomtámadást a Szovjetunió ellen - derült ki egy titkosítás alól feloldott FBI-iratból.
A memorandum szerint Churchill Styles Bridges New Hampshire-i republikánus szenátortól azt kérte, győzze meg Harry Truman amerikai elnököt, hogy indítson atomtámadást a Szovjetunió ellen, "bombázzák le a Kremlt".
Moszkva védtelen lett volna, mivel - ugyan a világháború után leghamarabb a Szovjetunió tett szert nukleáris fegyverre - első kísérleti robbantásukat csak 1949. augusztus 29-én hajtották végre egy kazahsztáni telepen.
Churchill - aki az 1945-ös választásokon alulmaradt a Clement Attlee vezette Munkáspárttal szemben - volt az egyik első államférfi, aki felismerte a szovjet terjeszkedés veszélyét. "Sötét idők köszönthetnek ránk újból (…) A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre” - hangzanak Churchill 1946. március 5-én, a fultoni Westminster College-ban elhangzó beszédének legtöbbet citált mondatai. A politikus igyekezett felhívni hallgatósága figyelmét, hogy amennyiben az angolszász hatalmak nem lépnek fel kellő eréllyel, Európa kommunista uralom alá kerülhet.
A memorandum szerint Churchill feláldozhatónak tartotta azt a több százezer szovjet civilt, akik egy esetleges atomtámadás következtében hunytak volna el. "Churchill azt állította, a civilizációt csak úgy lehetne megmenteni, ha az Amerikai Egyesült Államok elnöke kijelenté, hogy a Szovjetunió veszélyezteti a világbékét, majd megtámadja a birodalmat. Churchill továbbá azt mondta, hogy miután ez megtörtént, a szovjetek 2-3 éven belül, az atomfegyver birtokában támadást intéznek az USA ellen, több évre visszavetve vagy kiirtva a civilizációt" - olvasható az FBI-iratban.
A memorandum első ízben a When Lions Roar: The Churchills And The Kennedys (Amikor az oroszlánok bőgnek: A Churchill és a Kennedy-család) című könyvben került publikálásra. "Churchill kiváló hadtörténész volt. Még tanúja volt az első világháború utolsó nagyobb lovassági rohamának és támogatta a tankok fejlesztését. Úgy gondolom, hogy a nukleáris csapásban is a hagyományos hadviselés fejlődését látta, egészen addig, míg megbizonyosodott afelől, hogy azzal még nagyobb pusztítást lehet véghez vinni" - mondta a könyv szerzője, Thomas Maier oknyomozó újságíró.
