A finn katona, aki a Waffen-SS-ben és az amerikai hadseregben is a kommunizmus ellen harcolt

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Amikor Larry Thorne-t 1954-ben közlegényként besorozták az amerikai hadseregbe, már jelentős háborús tapasztalattal rendelkezett.

A második világháborúban azonban – még Lauri Törni néven – nem a szövetségesek, hanem a tengelyhatalmak oldalán harcolt a szovjetek ellen.

Az 1919-ben Finnországban született Lauri Törni 19 éves volt, amikor besorozták hazája hadseregébe. Már a téli háború idején is harcolt a szovjetek ellen, és rövid idő alatt a századosi rangig küzdötte fel magát. A finnek 1941 júniusában a tengelyhatalmak oldalán folytatták Szovjetunió elleni harcukat (ezért nevezték folytatólagos háborúnak a szovjetek ellen 1941. június 25-től 1944. szeptember 19-ig zajló fegyveres konfliktust). Törni 1941 júniusában Bécsbe utazott, hogy elvégezzen egy héthetes Waffen SS-tanfolyamat, majd júliusban visszatért Finnországba.

Fókusz

1942-ben egy aknarobbanástól súlyosan megsérült, de ez sem okozott törést a karrierjében, és 1944-ben háborús érdemeiért megkapta a legmagasabb finn katonai kitüntetést, a Mannerheim-keresztet. Az 1944. szeptember 19-i szovjet-finn fegyverszünet után sem volt hajlandó feladni a harcot. 1945. januárjában csatlakozott a szovjetellenes ellenállási mozgalomhoz, és Németországba utazott újabb kiképzésre, majd márciustól egy német Waffen SS-alakulat kötelékében már ismét a szovjetek ellen harcolt. Nemsokára egy lübecki brit hadifogolytáborba került, ahonnan azonban megszökött, és 1945 júniusában visszatért Finnországba. Hazájában nem fogadták tárt karokkal: árulás vádjával letartóztatták, és hatéves börtönbüntetésre ítélték. Bár a szovjetek szerették volna, ha példás büntetésben részesítik, 1948 decemberében elnöki kegyelemben részesült.

Törni Svédországon és Dél-Amerika érintésével 1950-ben végül az Egyesült Államokban kötött ki. Politikai menekültként New Yorkba utazott, ahol az ottani finn-amerikai közösség segítette. 1953-ban megkapta a tartózkodási engedélyt, egy évvel később pedig a külföldi állampolgárok besorozását lehetővé tevő Lodge-Philbin Actnek köszönhetően Larry Thorne néven csatlakozott az amerikai hadsereghez (a „zöldsapkásokhoz”, vagyis a Különleges Erőkhöz került). Felettesei rájöttek, hogy háborús tapasztalatainak remekül hasznát vehetik, és kinevezték a Fort Bragg-i katonai iskolában oktatójának (a síeléstől kezdve a gerilla-hadviselésig számos dolgot tanított). 1957-től főhadnagyként, 1960-tól pedig már századosi rangban szolgált.

1962-ben, a Különleges Erők 10. Csoportjának tagjaként egy, az iráni hegyekben lezuhant, titkos haditechnikai felszerelést szállító repülőgép felkutatásával bízták meg. Bár korábban három mentőakció is kudarcba fulladt, Thorne hajthatatlanságának köszönhetően az általa vezetett alakulatnak sikerült megtalálni a holttesteket, és kimenekíteni a haditechnikát. A sikeres akciót követően Thorne a Különleges Erők legendája lett. 1963 novemberében Dél-Vietnamba vezérelték, ahol bátorságáért többek között a Bronz Csillag kitüntetést is megkapta.

Thorne második vietnami kiküldetése azonban már végzetesnek bizonyult. A vietnami Katonai Segítségnyújtási Parancsnokság Kutatási és Megfigyelési Csoportjának katonai tanácsadójaként október 18-án éppen az első, sikeres határon túli (laoszi) küldetéséről tért vissza, amikor a rossz látási viszonyok következtében lezuhant CH-34 típusú helikopterével. Mivel holttestét évtizedeken keresztül nem találták meg, sokan úgy gondolták, túlélte a balesetet, és Észak-Vietnamba került hadifogolyként vagy bujkál valahol. A találgatások egészen 1999-ig folytak, amikor fogai segítségével végül sikerült azonosítani Thorne maradványait.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek. 

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

Három fekete férfi rasszizmussal vádolja, és beperelte az American Airlines légitársaságot, miután testszagukra érkező panaszok miatt leparancsolták őket a repülőgépről.

A tavaszt idéző napsütésben jó félszázan gyülekeztek a megadott időpontban a Keleti pályaudvar előtti téren, hogy részt vegyenek a sétáló történelemórán, számol be a Festung Budapest 2024-es rendezvénysorozata nyitányáról a honlapján a Légió Hungária.

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

Amatőr régészek öt emberi csontvázat találtak Hermann Göring, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő parancsnoka, a Nagynémet Birodalom második embere egykori otthona alatt, a mai Lengyelország területén.

Az Alternatíva Németországért (AfD) eltiltotta minden nyilvános megjelenéstől és kampányeseménytől a párt európai parlamenti listavezetőjét, Maximilian Krah-t – jelentette be a párt szóvivője, miután az illető a címben idézett mondatot találta mondani.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.

Az élet furcsa forgatókönyvíró: három finn zsidó is Vaskeresztet kapott, miközben egy zsidó orvos halált megvető bátorsággal mentette az SS-tisztek életét.

1944. június 10-én a magyar honvédség német fegyverekre való fokozatos átfegyverzéséről szóló megállapodás megkötésére kertül sor, mivel a német hadvezetés szövetségeseit korszerű fegyverzettel kívánta ellátni. 

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Manapság valószínűleg a „holokauszt tagadása” és a „náci bűnök kisebbítése” miatt beperelnék Mihail Gorbacsovot, ha most vallaná be, hogy nem a németek, hanem a szovjetek mészároltak Katynban.

Amerikában egy néger megerőszakolt egy fehér nőt. Semmi különös, csak a mindennapi rutin.

1944. december 16-án kezdődött a második világháború utolsó nagy német offenzívája a nyugati fronton, a belgiumi Ardennekben.

Ez az interjú 10 éve a Deutsche Stimme c. német lapban jelenet meg Dr. Wolfgang Schmidtkével, aki  1969-től 1972-ig a pretóriai egyetem virológiai intézetében dolgozott, majd 1972-ben a zürichi egyetemen virológus doktorrá avatták. 

A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a 15. században – állítja kutatók egy csoportja, amely a Science Advances című tudományos folyóiratban publikált tanulmányt a témáról.

Ha azt mondom: Szentjobb, mindenki a Szent István-ereklyére gondol, amit közel négy évszázadon át őriztek a kis partiumi településen. Azonban a falu kommunista időkbeli története is legalább annyira érdekfeszítő, bár alig beszélhetünk kutatómunkáról és írásos forrásokról.