A finn katona, aki a Waffen-SS-ben és az amerikai hadseregben is a kommunizmus ellen harcolt

Kövess minket -on és -en!

Amikor Larry Thorne-t 1954-ben közlegényként besorozták az amerikai hadseregbe, már jelentős háborús tapasztalattal rendelkezett.

A második világháborúban azonban – még Lauri Törni néven – nem a szövetségesek, hanem a tengelyhatalmak oldalán harcolt a szovjetek ellen.

Az 1919-ben Finnországban született Lauri Törni 19 éves volt, amikor besorozták hazája hadseregébe. Már a téli háború idején is harcolt a szovjetek ellen, és rövid idő alatt a századosi rangig küzdötte fel magát. A finnek 1941 júniusában a tengelyhatalmak oldalán folytatták Szovjetunió elleni harcukat (ezért nevezték folytatólagos háborúnak a szovjetek ellen 1941. június 25-től 1944. szeptember 19-ig zajló fegyveres konfliktust). Törni 1941 júniusában Bécsbe utazott, hogy elvégezzen egy héthetes Waffen SS-tanfolyamat, majd júliusban visszatért Finnországba.

Fókusz

1942-ben egy aknarobbanástól súlyosan megsérült, de ez sem okozott törést a karrierjében, és 1944-ben háborús érdemeiért megkapta a legmagasabb finn katonai kitüntetést, a Mannerheim-keresztet. Az 1944. szeptember 19-i szovjet-finn fegyverszünet után sem volt hajlandó feladni a harcot. 1945. januárjában csatlakozott a szovjetellenes ellenállási mozgalomhoz, és Németországba utazott újabb kiképzésre, majd márciustól egy német Waffen SS-alakulat kötelékében már ismét a szovjetek ellen harcolt. Nemsokára egy lübecki brit hadifogolytáborba került, ahonnan azonban megszökött, és 1945 júniusában visszatért Finnországba. Hazájában nem fogadták tárt karokkal: árulás vádjával letartóztatták, és hatéves börtönbüntetésre ítélték. Bár a szovjetek szerették volna, ha példás büntetésben részesítik, 1948 decemberében elnöki kegyelemben részesült.

Törni Svédországon és Dél-Amerika érintésével 1950-ben végül az Egyesült Államokban kötött ki. Politikai menekültként New Yorkba utazott, ahol az ottani finn-amerikai közösség segítette. 1953-ban megkapta a tartózkodási engedélyt, egy évvel később pedig a külföldi állampolgárok besorozását lehetővé tevő Lodge-Philbin Actnek köszönhetően Larry Thorne néven csatlakozott az amerikai hadsereghez (a „zöldsapkásokhoz”, vagyis a Különleges Erőkhöz került). Felettesei rájöttek, hogy háborús tapasztalatainak remekül hasznát vehetik, és kinevezték a Fort Bragg-i katonai iskolában oktatójának (a síeléstől kezdve a gerilla-hadviselésig számos dolgot tanított). 1957-től főhadnagyként, 1960-tól pedig már századosi rangban szolgált.

1962-ben, a Különleges Erők 10. Csoportjának tagjaként egy, az iráni hegyekben lezuhant, titkos haditechnikai felszerelést szállító repülőgép felkutatásával bízták meg. Bár korábban három mentőakció is kudarcba fulladt, Thorne hajthatatlanságának köszönhetően az általa vezetett alakulatnak sikerült megtalálni a holttesteket, és kimenekíteni a haditechnikát. A sikeres akciót követően Thorne a Különleges Erők legendája lett. 1963 novemberében Dél-Vietnamba vezérelték, ahol bátorságáért többek között a Bronz Csillag kitüntetést is megkapta.

Thorne második vietnami kiküldetése azonban már végzetesnek bizonyult. A vietnami Katonai Segítségnyújtási Parancsnokság Kutatási és Megfigyelési Csoportjának katonai tanácsadójaként október 18-án éppen az első, sikeres határon túli (laoszi) küldetéséről tért vissza, amikor a rossz látási viszonyok következtében lezuhant CH-34 típusú helikopterével. Mivel holttestét évtizedeken keresztül nem találták meg, sokan úgy gondolták, túlélte a balesetet, és Észak-Vietnamba került hadifogolyként vagy bujkál valahol. A találgatások egészen 1999-ig folytak, amikor fogai segítségével végül sikerült azonosítani Thorne maradványait.

Kövess minket -on és -en!

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

A „White Australia” (Fehér Ausztrália) nevű csoportot betiltották az anyaországban olyan gyűlöletbeszéd-ellenes gumijogszabályok alapján, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a szervezettel való pusztán gondolati vagy szervezeti társulást.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

519 ellenséges harckocsi, csaknem 1000 harcjármű, 150 löveg, 4 páncélvonat, 70 partra szállító jármű, egy-egy cirkáló, romboló és csatahajó kilövése – röviden így foglalható össze az egyik legeredményesebb, legtöbb kitüntetéssel rendelkező második világháborús német katona, a pilótaász Hans-Ulrich Rudel katonai teljesítménye.

Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belőlük venni, és esendő halandók eltorzíthatják őket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szűrni a természeti törvény szűrőjén.

A trolik az első világháború után Angliából terjedtek el, és igazán csak a múlt század harmincas éveitől jutottak érdemleges szerephez.

A legősibb szimbólumok egyike a szvasztika, másik nevén horogkereszt: múltja több ezer éves, az ősi civilizációk szülötte. Legtöbbször a jó szerencsét szimbolizálja. 

A második világháború után a Wehrmacht és a Waffen-SS egykori tagjai a berlini kormány tudta nélkül titkos hadsereget hoztak létre.

Focsaniból 1945. június első hónapjaiban 2500 magyar tisztet indítottak útba a Szovjetunió belsejébe. A 22 napos út után megérkeztünk a Vjazna folyó partján fekvő Vjaznikiba.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Amerika mindenben az élre tör. Az amerikai nemzeti psziché egyik alaptényezője, az elnyomhatatlan versenyszellem arra sarkallja, hogy minden téren igyekezzen lepipálni a „világ maradékát” (ahogy az amerikaiak saját képzelt kiválóságuk megingathatatlan tudatában a Föld többi részét szokták nevezni leereszkedően).

A hadműveletek alatti rombolás, műkincseink egy részének eltulajdonítása, asszonyaink, leányaink meggyalázása mellett a szembenálló politikai felfogású embereket is lefogták a szovjet kémelhárító szervek.

1943. április 13-án a berlini rádió adta hírül, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a katyni erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették.

Németország és Olaszország vezetői 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Magyarország területe csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.