Kövess minket -on és -en!

1988. május 1-én, miközben a fehérorosz főváros még kommunista majálist ünnepelt, a Minszk melletti Kuropati erdőben – a hét végi piknikezések hagyományos helyszínén – három iskoláskorú fiú várépítésbe kezdett a fenyőfák árnyékában lévő löszös földben. 

Várásás közben több, nagyon réginek tűnő tárgyra bukkantak a földben: előbb néhány porcelán pohár, illetve egy 1930-as évekbeli érmékkel teli pénztárca került elő, majd – megdöbbenésükre – sok-sok emberi koponyát találtak, hátsó részükön fura, kerek nyílásokkal.

A kíváncsiság legyőzte a félelmet, a fiúk tovább ástak – aznap 23 koponyát, emberi csontokat, személyes tárgyakat és töltényhüvelyeket szedtek ki a talajból. Így kezdődött el az a történet, amely alapjaiban rengette meg a Szovjetunió fehérorosz társadalmát, és amely – a csernobili katasztrófa mögötti második legnagyobb horderejű eseményként – a kommunista párttól való elforduláshoz és a nemzeti törekvések megindulásához vezetett.

1988 tavaszán a Kuropati erdőben két archeológus is járt: Zenon Poznyak és Jaugen Smigaljov. Azért jöttek, hogy megkeressék azokat a helyeket, ahol – a helyi lakosok beszámolói szerint – embereket gyilkoltak meg a sztálini repressziók idején. Az 1944-es születésű Poznyak – aki archeológián kívül etnográfiával, művészettörténettel és műemlékvédelemmel is foglalkozott – már az 1970-es években hallott történeteket a Minszk melletti tömeges kivégzésekről, ám az akkori politikai légkörben nem volt arra lehetőség, hogy kutatásokat folytasson az ügyben.

Vizsgálódását 1987-ben kezdte újra, és társaival felkeresték a Minszk környékén élő öreg falusiakat, akik emlékezhettek a ’30-as évekbeli eseményekre. Poznyaknak és Smigaljovnak a keresésnél nem volt túl nehéz dolga, hiszen az egész erdőt szemmel is jól látható gödrök borították; mintha a föld besüppedt volna a fák súlya alatt. A kezdeti ásatások azonban nem vezettek eredményre: a gödör alján csak homok volt. Ám ekkor találkozott össze Poznyak archeológus csoportja az említett három fiúval, aki elvezette őket a megtalált koponyákhoz.

Poznyak megtalálta azt, amit keresett; a kutatás beindult. Több száz sírhelyet fedeztek fel az erdőben, az áldozatok számát előzetesen több tízezerre becsülték. Az ásatások és a környékbeli lakosok, szemtanúk kikérdezése alapján Poznyak és csoportja kiderítette, hogy az áldozatokat 1937 után végezhették ki, s a gyilkosságok valószínűleg a második világháború kezdetéig folytatódtak. A tettesek a helyi NKVD emberei voltak, akik Sztálin parancsára hajtották végre a gyilkosságokat.

Kövess minket -on és -en!

Péntek hajnalban robbanás történt egy holland középiskolában, a bejárat környékére pedig horogkereszteket és különböző, nemzetiszocialismus-ellenes kifejezéseket festettek.

Túlságosan roncsolódtak azok a kéz- és lábnélküli emberi csontvázak, amelyekre Hitler keleti fronti főhadiszállásánál, a mai Lengyelország területén leltek, így lehetetlen megállapítani az áldozatok kilétét, illetve haláluk okát.

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Jó ideje keringett egy különös történet, miszerint a sarkkörön lévő Alexandra Land nevű szigeten működött egy meteorológiai állomás, amely második világháború alatt a titkos német tudományos projektek helyszíne volt.

Vizsgálatot indítottak a német hatóságok egy videófelvétel ügyében, amelyen tizenéves iskolások nemzetiszocialista karlendítése látható egy lengyelországi kiránduláson.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

Körülbelül három és fél év börtönbüntetésre ítélték pénteken egy amerikai fehér fajvédő csoport vezetőjét, aki elismerte, hogy online halálos fenyegetést tett közzé egy brooklyni újságíró ellen azért, hogy az leálljon a csoport rágalmazásával.

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Október 21-én Berlinben letartóztatták a küzdősportokban is jártas baloldali szélsőségest, Thomas Jacobst, aki a szakértők véleménye szerint Lina Engelnek, a "kalapácsos banda" vezetőjének a logisztikusa és trénere. Jacobst több mint egy év körözés után sikerült letartóztatniuk a német hatóságoknak.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2024. május 9-én előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben öt hazafias szkinhedet „csoportosan, társtettesként elkövetett, közösség tagja elleni erőszak bűntettével” vádol az ügyészség.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.