A tömeggyilkos szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka

Kövess minket -on és -en!

1988. május 1-én, miközben a fehérorosz főváros még kommunista majálist ünnepelt, a Minszk melletti Kuropati erdőben – a hét végi piknikezések hagyományos helyszínén – három iskoláskorú fiú várépítésbe kezdett a fenyőfák árnyékában lévő löszös földben. 

Várásás közben több, nagyon réginek tűnő tárgyra bukkantak a földben: előbb néhány porcelán pohár, illetve egy 1930-as évekbeli érmékkel teli pénztárca került elő, majd – megdöbbenésükre – sok-sok emberi koponyát találtak, hátsó részükön fura, kerek nyílásokkal.

A kíváncsiság legyőzte a félelmet, a fiúk tovább ástak – aznap 23 koponyát, emberi csontokat, személyes tárgyakat és töltényhüvelyeket szedtek ki a talajból. Így kezdődött el az a történet, amely alapjaiban rengette meg a Szovjetunió fehérorosz társadalmát, és amely – a csernobili katasztrófa mögötti második legnagyobb horderejű eseményként – a kommunista párttól való elforduláshoz és a nemzeti törekvések megindulásához vezetett.

1988 tavaszán a Kuropati erdőben két archeológus is járt: Zenon Poznyak és Jaugen Smigaljov. Azért jöttek, hogy megkeressék azokat a helyeket, ahol – a helyi lakosok beszámolói szerint – embereket gyilkoltak meg a sztálini repressziók idején. Az 1944-es születésű Poznyak – aki archeológián kívül etnográfiával, művészettörténettel és műemlékvédelemmel is foglalkozott – már az 1970-es években hallott történeteket a Minszk melletti tömeges kivégzésekről, ám az akkori politikai légkörben nem volt arra lehetőség, hogy kutatásokat folytasson az ügyben.

Hírek

Vizsgálódását 1987-ben kezdte újra, és társaival felkeresték a Minszk környékén élő öreg falusiakat, akik emlékezhettek a ’30-as évekbeli eseményekre. Poznyaknak és Smigaljovnak a keresésnél nem volt túl nehéz dolga, hiszen az egész erdőt szemmel is jól látható gödrök borították; mintha a föld besüppedt volna a fák súlya alatt. A kezdeti ásatások azonban nem vezettek eredményre: a gödör alján csak homok volt. Ám ekkor találkozott össze Poznyak archeológus csoportja az említett három fiúval, aki elvezette őket a megtalált koponyákhoz.

Poznyak megtalálta azt, amit keresett; a kutatás beindult. Több száz sírhelyet fedeztek fel az erdőben, az áldozatok számát előzetesen több tízezerre becsülték. Az ásatások és a környékbeli lakosok, szemtanúk kikérdezése alapján Poznyak és csoportja kiderítette, hogy az áldozatokat 1937 után végezhették ki, s a gyilkosságok valószínűleg a második világháború kezdetéig folytatódtak. A tettesek a helyi NKVD emberei voltak, akik Sztálin parancsára hajtották végre a gyilkosságokat.

Kövess minket -on és -en!

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Hosszú hetek óta tombol a magyarországi csata – írja Greiffenberg Wehrmacht tábornok a Kamerad-Bajtárs magyar-német katonaújság lapjain 1944 késő őszén.

A II. János Pál pápa téri épület helyén luxuslakásokat építene egy libanoni beruházó, így nem sok idő maradt a további kutatásokra, a mélyben fekvő objektum feltérképezésére.

Adolf Eichmann a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom leverését követően került fel a Moszad úgynevezett halállistájára.

A lecserélésben lévő bennszülöttek, akik a múltban fárasztó monotóniában tengették napjaikat, immár az átmenetileg még sajátjuknak mondható országokban is élvezhetik a multikulti vibráló változatosságát, azt a sajátos Benetton-érzést, amelyért korábban távoli tájakra kellett elzarándokolniuk.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

Európa politikai, gazdasági, vallási vezetői és médialakájaik évek óta azt szajkózzák népeiknek, hogy a migráció és a vele együtt járó lakosságcserés gyarmatosítást egyfajta fatalitás, és el kell viselnünk, mert „először is emberek vagyunk”.

Coco Chanel a modern, elegáns és dinamikus nő szimbóluma, a világhírű Chanel divatház alapítója, az haute couture egyik legjelesebb képviselője, a divat forradalmasítója volt - és a Gestapo kémje.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

A globalista rendszergazdák célja nem idegen területek és népességek fizikai meghódítása, hanem kivétel nélkül mindenki asszimilálása a globalista struktúrákba homogenizált tömegpiacként, tömegközönségként és világpolgárokként.

A gulág, ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a huszadik század egyik legsúlyosabb tragédiája.

Azokat az éveket éljük, amikor távoznak e földi világból az utolsó olyan személyek, akik egy olyan erkölcsi, létszemléleti nívót képviseltek, amilyet manapság keresve sem találnánk.