Párizsban elfogták a budapesti antifa támadások egyik elkövetőjét, akit Salis barátjának, testvérének és elvtársának nevezett

Kövess minket -on és -en!

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

A magyar hatóságok kérik Abazaj kiadatását, hogy tetteiért a magyar bíróság előtt felelősségre vonható legyen. Az albán ártatlannak vallja magát, és amíg nem születik döntés arról, hogy kiadják-e – ami hónapokig is eltarthat –, egy párizsi börtönben marad, ahol mélyrehatóan ismerkedhet a szubszaharai és arab kultúrával.

Az Olaszországban felnövő Abazaj kiváló kapcsolatban áll a magyar börtönből a brüsszeli EP-be került antifa terroristanőval, Ilaria Salissal. Salis Abazajt "barátnak és elvtársnak, valamint testvérnek" nevezte. Véleménye szerint az, hogy Magyarország kéri Abazaj kialakítását nem más, minthogy „Orbán zsarnok rendszere ismét lábbal tiporja az antifasizmus és az ország értékeit, törvényeit." Salis továbbá kijelenti, hogy az ő esete is bizonyítja, hogy "Magyarországon az antifasiszták nem számíthatnak tisztességes eljárásra", valamint a "jogainkat se tisztelik". Salis előrevetíti, hogy politikai pozícióját felhasználva fog harcolni azért, hogy megakadályozza Abazaj kiadatását.

Hírek


Abazaj körözési fotója a Rendőrség honlapján

Salis bejegyzésében az olasz hatóságokat is "rendszerszintű rasszizmussal vádolja", mivel szerinte ez az oka, hogy a 3 éves kora óta Olaszországban élő társa még mindig nem kapott olasz állampolgárságot. Az olasz állampolgárságot egyébként valójában azért nem kapta meg, mert több erőszakos bűncselekményt is elkövetett, például Salissal együtt részt vett Salvini pártjának, a Legának a pavilonjai elleni támadásokban, s egyéb (erőszakos) utcai megmozdulásokban.

Az European Conservative c. híroldal szerint Abazaj ügye azért is fontos, mert ha Párizs kiadja az albánt Budapestnek, akkor az Európai Parlamentnek ezt figyelembe kell vennie annak mérlegelésekor, hogy megvonja-e Salis mentelmi jogát, melynek felfüggesztését kérte a magyar kormány. Az Abazaj elleni nemzetközi elfogatóparancsban szereplő vádpontok pontosan megegyeznek az Ilaria Salis ellen felhozott vádakkal. Abazaj ügyvédjei ugyanazok, mint akik korábban Ilaria Salist védték: Eugenio Losco és Mauro Straini.

A kiadatás esélyeit rontja, hogy Salisék egy harmadik olaszországi társát, Gabirele Marchesit nem adta ki Olaszország Magyarországnak, mert úgy érezte, hogy a magyar börtönökben "embertelen bánásmód" várna az olasz antifára. Marchesit a milánói bíróság végül idén tavasszal elengedte, s szabadlábon védekezhet.

Közben az olaszországi és nemzetközi antifa szervezetek máris elkezdtek tüntetni Abazaj szabadságáért.


Olaszországi falfirkán követelik az "ártatlan" Gino szabadságát az elvtársai 

A European Conservative nyomán, KG – Kuruc.info

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok azt szeretné, ha Kína leállítaná vagy legalábbis csökkentené az orosz olaj vásárlását. Azt gondoltam magamban, hogy ez egy téves kérés. Miért okoznának a kínaiak önmaguknak kárt, hogy a fő ellenségüknek kedvezzenek?

A nemzetiszocialista Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette, azonban a magyarok ebben is előrébb jártak.

1937. szeptember 9-én Adolf Hitler rakta le a Deutches Stadion alapkövét Nürnbergben. Bár nekiálltak megépíteni a világ legnagyobb, 400 ezer fős stadionját, végül sosem készült el, a második világháború keresztbe verte a gigantikus tervet.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

A nyugati szövetségesek által megtámogatott, végtelen ember- és nyersanyaggal rendelkező Szovjetuniónak azonban ez sem volt nagy ár, a világtörténelem egyik legnagyobb ütközete, amely a kurszki katlanban zajlott, megpecsételte a keleti front sorsát.

Történelmi példák egész sora bizonyítja, hogy a haladó erők mindig is számíthattak filantróp bankár elvtársaikra, ha különböző nemes ügyek önzetlen és nagyvonalú anyagi támogatásáról volt szó.

A protoszocializmus kezdetén, még az ancien régime alatt, a forradalmárok úgy gondolták, hogy az egyént a születési kiváltságokra alapozott igazságtalan társadalmi rendszer akadályozza meg képességei kibontakoztatásában.

1953. március 5-én röpítették világgá Moszkvából a sokak által hőn áhított, mások által rettegve várt hírt: 74 éves korában elhunyt Joszif Visszarionovics Sztálin.

A Margit híd 1944. november 4-i felrobbantása után másnap kihirdették az osztály Dunántúlra telepítését.

A szigorúan titkos – és valószínűleg büdös – kísérletre az 1940-es évek végén, Mao moszkvai látogatásának idején került sor.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.