Kövess minket -on és -en!

A második világháború egyik leghíresebb repülőgép-párbaja a brit Supermarine Spitfire és a német Bf 109-es között zajlott le. Ebben igen nagy része volt a hajtóművek teljesítményének.

Az alábbi cikkben azokat a fejlesztéseket mutatjuk be, ami lehetővé tette, hogy a DB-motoros 109-esek fel tudják venni a küzdelmet a brit vadászgépekkel az 1940-42 időszakban.
A Daimler-Benz repülőgépmotorok alapvető jellemzői.

A DB-motorok 12 hengeresek, fordított-V henger-elrendezésűek voltak az esetek túlnyomó többségében. A feltöltésüket mechanikus-feltöltő (kompresszor) biztosította a keverékképzést pedig közvetlen befecskendezés.
A világháborús DB-motorok fejlesztése a Daimler-Benz DB 600-al indult, még jóval a világháború előtt. A 600-as lökettérfogata 33,9 liter volt, a hengerek furata 150 mm, lökethossza 160 mm volt.

A következő típus a DB 601 volt, amivel a DB-motorokon megjelent a közvetlen-befecskendezés. Az 1940-ben alkalmazott DB 601 verzió, az Aa 1175 lóerőt tudott kifejteni felszálláskor.

A DB 601-en alapultak a következő generációs DB-motorok, amiket már a háború alatt kezdtek el gyártani. Ezek közül 1942-től a 109-es motorja DB 605 lett. A DB 605 esetén a furatot megnövelték 150 mm-ről 154 mm-re, ami a lökettérfogatot 33,9 literről 35,7 literre növelte.

Lökettérfogat és fordulatszám

A német repülőgépmotorokra a nagyobb lökettérfogat – alacsonyabb fordulatszám kombináció volt jellemző. Ezzel szemben a brit repülőgépmotorokra az alacsonyabb lökettérfogat – magasabb fordulatszám kombináció volt a jellemző.

A brit megközelítésnek egyértelmű volt az előnye, vagyis kisebbek voltak a motor dimenziói. A német gyakorlat viszont abból a szempontból volt előnyösebb, hogy jobb volt a motor volumetrikus-hatásfoka.
Ennek az volt az oka, hogy magasabb fordulatszám esetén a feltöltő-rendszernek nehezebb volt a motort feltöltenie, mivel a szelepek rövidebb ideig voltak nyitva. Ezért alacsonyabb fordulatszám mellett elvileg jobb volt a motor volumetrikus-hatásfoka.

Emellett szakértők szerint a DB 601 az alacsonyabb literteljesítményével műszaki megbízhatóságot nyert és ennek ellenére a teljesítménye még a háború középső szakaszában is összemérhető volt a rivális típusokéval.

Egy fejlesztés, ami részben ellensúlyozta a gyengébb minőségű német üzemanyagot: a közvetlen-befecskendezés

A németek a két világháború között rájöttek arra, hogy a rendelkezésre álló üzemanyag korlátozta a motorjaik teljesítményét. Ezt többek között azzal igyekeztek ellensúlyozni, hogy a karburátort lecserélték az injektorra.
Ez alapvetően azért volt lényeges fejlesztés, mivel az injektor pontosabban, egyenletesebben adagolja az üzemanyagot a motorba, mint a karburátor. Ez pedig lehetővé tette a teljesítmény növelését gyengébb minőségű üzemanyagokkal is, mivel csökkentette az üzemanyag öngyulladásának a kockázatát, ami lehetővé tette a töltőnyomás növelését.

Ennek az az oka, hogy az egyik jelenség, ami kiválthatja az öngyulladást, az az, hogyha egy hengerbe a töltetcsere során túl kevés üzemanyag kerül. Mivel a karburátor egyenetlenebbül adagolja az üzemanyagot a motorba, mint az injektor, ezért karburátorral nagyobb az öngyulladás valószínűsége.

Ez által a németek a 87 oktános B4 üzemanyagból is viszonylag jó teljesítményt tudtak kihozni. Amikor a háború előtt átálltak a karburátorról az injektorra, a német repülőgépmotorok teljesítménye nagyjából 10-15 százalékot nőtt.

A közvetlen-befecskendezés egyéb előnyei

Ez a fejlesztés a fő okon kívül más előnyökkel is járt. Például a német repülőgépmotorok teljesítményére nem hatott a repülőgép manőverezése. Ezzel szemben a brit repülőgépmotorok egyes üzemállapotokban kihagytak.
Emellett a karburátorokkal volt egy probléma, hogy repülés közben eljegesedhettek, ami akár a motor leállását is okozhatta. Ez elsősorban nagy repülési magasság esetén volt probléma. Injektoros motorok esetében ez a probléma nem állt fent.

Emellett az injektor egy másik fejlesztést is lehetővé tett, ami a világháború folyamán jelentősen növelte a Daimler-Benz repülőgépmotorok teljesítményét. Ez pedig a szelep-összenyitás volt.
Egy karburátoros motorral nem lehetett nagymértékű szelep-összenyitást megvalósítani, mivel annak az lett volna a következménye, hogy a motor üzemanyag fogyasztása nagyon megnőtt volna, mondhatni a levegő-benzin keverék munkavégzés nélkül áthaladt volna a hengereken.

Ezzel szemben az injektoros motorokon az üzemanyag a szelepek zárása után lett befecskendezve a hengerekbe, ami miatt injektoros motorokon a szelep-összenyitás nem rontotta a motor üzemanyag-fogyasztását.
A szelep-összenyitás pedig jelentősen növelte a DB 601 teljesítményét, jobb üzemanyag nélkül is. Ennek az volt az oka, hogy a nagy mértékű szelep-összenyitás révén kevesebb gáz maradt vissza a henger korábbi ciklusából, vagyis jobb lett a töltetcsere. Emellett a szelep-összenyitás hűtötte a hengereket is, ami szintén hozzájárult a teljesítmény növeléséhez.

A közvetlen-befecskendezésnek az előnyei mellett volt egy igen jelentős hátránya is: a komplexitás. Mivel egy injektoros motor jóval bonyolultabb volt, mint egy karburátoros, ezért a befecskendezés megduplázta a Daimler-Benz repülőgépmotorok alkatrészeinek a számát.

A lökettérfogat, a teljesítmény és a tömeg kapcsolata

Egy másik jellemző, ami jelentős adat volt a belsőégésű motorok esetében, az a motorok tömege volt. Ez jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy a motort lehetett-e alkalmazni.

Amennyiben a Messer és a Spitfire motorjait összehasonlítjuk, abból az látszik, hogy a német DB-motorok száraz tömege nem feltétlenül volt nagyobb, mint a Rolls-Royce motorok esetében, a nagyobb lökettérfogat ellenére. Míg a DB 601 száraz tömege 590 kilogramm volt, addig a Merlin III esetében ugyanez az érték 623 kilogramm volt. Ez annak ellenére volt így, hogy a DB 601 lökettérfogata több mint 25 százalékkal nagyobb volt, mint a brit motor esetében.

Ennek volt az oka, hogy egy belsőégésű motor esetében számos alkatrészt nem a lökettérfogatra, hanem a teljesítményre és a fordulatszámra kellett méretezni. Ez által a DB 601 alkatrészeit könnyebbre lehetett méretezni, mivel a DB 601 alacsonyabb fordulatszámon dolgozott, mint a Merlin. Így a Messer motorjának a száraz tömege a nagyobb lökettérfogat ellenére kisebb volt, mint a rivális típusok esetében.

Források:
Victor Bingham: Major Piston Aero Engines of World War 2
https://www.calum-douglas.com/article-1-rolls-royce-merlin-carburettor-development%EF%BF%BC/
https://www.enginehistory.org/Piston/Daimler-Benz/Daimler-Benz.shtml
Jason R. Wisniewsky: Powering the Luftwaffe: German Aero Engines of World War 2
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/german_daimler-benz_DB_605_design.html
http://powerplants.warbirdsresourcegroup.org/german_daimler-benz_DB_601-specifications.html
http://kurfurst.org/Engine/DB60x/DB605_datasheets_A1.html
http://kurfurst.org/Engine/DB60x/DB601_datasheets_Aa.html
http://www.spitfireart.com/merlin_engines.html
https://enginehistory.com

Kövess minket -on és -en!

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A világ legismertebb négerének új száma vírusként terjed a világhálón annak ellenére, hogy szerinte az összes zeneletöltő oldal bojkottálja azt. (Ye Claims His ‘Hitler’ Single Is Banned From ‘All Digital Streaming Platforms’, billboard.com, 2025.05.08.).

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.