Kövess minket 
-on és 
-en!
„Kaptam már olyan levelet is, hogy ezeket el kellene égetni” – mutat Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója azokra a második világháborús tárgyakra, melyek 2019-ben egy családi ház felújításakor kerültek elő.
A Waffen SS-es jelvények, felvarrók, a nemzetiszocialista ideológiát hirdető könyvek 75 évig lapultak egy eleki ingatlan szigetelése alatt. A gyűjtemény talán legérdekesebb darabja egy kis naptár szerű napló, melybe gazdája a fronton töltött mindennapjait jegyezte fel.
A Békéscsabától nagyjából 23 kilométerre található Eleket a második világháborúig főleg németek és svábok lakták. Kevésbé köztudott, de a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezete, az SS több hullámban is toborzott akkoriban a magyarországi németek között, Elekre is eljutottak és a korabeli feljegyzések szerint 98-an szerettek is volna csatlakozni a településről a szervezet katonai szárnyához.
Napi rutin és partizánvadászatok
A tárgyak többségének gazdája, Faulhaber András ekkor 20 éves volt, 1942. április 26-án lépett be, amit a naplójában fel is jegyzett, mint ahogy a keleti fronton vele történt legfontosabb eseményeket is.
Talán ez a füzet a legérdekesebb darabja a gyűjteménynek, tulajdonosa olyan apróságokat is leírt, hogy miket csináltak szabadidejükben, ezekről a történelemkönyvekből nagyon keveset tudunk. „Személyes történetek, mindennapos dolgok, hogy elment tábori moziba, hogy visszavonultak, hogy harminc kilométert meneteltek” – sorolja Bácsmegi a napi rutint. A napló 1942. augusztus 25-től egészen 1943. augusztus 6-ig követi végig gazdája életét, és egy rövid bejegyzés erejéig azt is elárulja, hogy a férfi találkozott a Adolf Hitlerrel is.
A múzeum munkatársai először úgy hitték, hogy minden tárgy a Waffen SS-hez csatlakozó Faulhaber Andráshoz tartozik, de a helytörténeti anyagok később rámutattak, hogy a ház a férfi unokatestvérének, Faulhaber Péternek és családjának volt az otthona. „Ezt a jelvényt, a sapkadíszt, a pótsapkadíszt adhatta az unokatestvérének is, meg ezt a kis SS naptárt, amit az egerek megrágtak” – mutat végig a restaurációs műhely asztalán az igazgató.
Cserkészruhában a magyarországi németek, Hitlerjugend-egyenruhában a németországiak
A fennmaradt iratok szerint nem csak András, hanem az unokatestvére is kötődött az ideológiához, Budapestről szüleinek küldött levelét Heil Hitlerrel zárta, és nagy a valószínűsége, hogy mint rokona, ő is jelentkezett a Waffen SS-be, csak nem vették fel. „A felvételnek komoly fizikai feltételei voltak, illetve a származást is igazolni kellett. Az egészségi állapotot is komolyabban vették, meg ugye fontos volt az ideológia is, erre a kiképzésen is nagy súlyt fektettek.”
|
|
|
|
|
|
A szakember szerint az, hogy 98-an jelentkeztek Eleken a szervezetbe, soknak tűnhet, de a településen akkoriban több mint ötezer német élt. „Sokkal többen voltak tagjai a Hűséggel a Hazához mozgalomnak. De tudunk róla, hogy a Volksbund – a magyarországi német kisebbség szervezete – Eleken is járt, és a vezetője, Basch Ferenc tartott is ott beszédet, egy elég kemény beszédet. Lehetséges, hogy annak hatására radikalizálódott az ifjúság, mert ők pont az ifjúságot célozták meg.”
Míg a Volksbund inkább a Nagynémet Birodalom felé orientálódott, a Hűséggel a Hazához mozgalom Magyarország felé, voltak is konfliktusok a két tábor között.
„Itt van egy géppel írt papír, hogy »fogadjon egy birodalmi német gyereket« ez a család. Vannak fényképek is Elekről, hogy ott vannak a gyerekek az állomáson, cserkész egyenruhában a magyarországi németek, Hitlerjugend egyenruhában a németországi gyerekek” – meséli az igazgató. Nem annyira köztudott, hogy hitlerjugendes gyerekek táboroztatására kérték volna a második világháború alatt a lakosság szimpatizáns részét, de Eleken ilyen is volt.
Bácsmegi szerint ritkaság, hogy az ilyen tárgyak ennyire jó állapotban maradjanak fenn. A gyűjteményben található két, Reinhard Heydrichnek, a Gestapo, Kripo és az SD vezetőjének nevével fémjelzett felvarró igazi kuriózum, mint ahogy az SS sportoláshoz használatos felvarrója is. „Sorszám is van rajta. Ez ilyen állapotban nagyon ritka, nem lett felvarrva, ezért is harapnak rá a gyűjtők. Legtöbbször egy trikóról vagy pólóról levágva kerül a piacra.”
Több, a nemzetiszocialista eszmét hirdető kiadvány mellett egy egérrágta Mein Kampf és egy kézírásos, napi idézeteket tartalmazó könyv is előkerült a szigetelés alól, ebben Nagy Frigyes és Goethe mellett szinte minden második oldalon Hitlertől idéznek.
„Itt látszik a két gombostű, tehát ez valahová ki volt tűzve” – mutat az igazgató egy Adolf Hitleres képeslapra. A tárgyak értéke összesen akár több ezer dollár is lehet, „de még azokért a fotókért, amikről nem tudják, hogy ki van rajta, azokért is 2–300 dollárt simán adnak a gyűjtők”.
Bár a tárgyak 2019-ben kerültek elő, a múzeum nemrég jutott hozzájuk. A megtaláló ingyen nem vált volna meg tőlük, de azt akarta, hogy ne a magángyűjtők kezében széledjén szét az anyag, így megvárta a múzeum ajánlatát. „Korábban is próbáltunk pályázni, de a Covid, utána meg a gazdasági helyzet nem tette azt lehetővé. Nem is biztattak, hogy ez a téma nyerni fog, azt is mondták, hogy inkább kérjünk támogatást Munkácsyra vagy valami könnyedebb tematikára.”
Ez a terület kicsit kényelmetlen a közgyűjtemények számára, az igazgató nem is tud olyanról, hogy ilyen anyag előfordulna máshol, mivel „érzékeny téma”, mindenki igyekszik inkább eltolni magától.
|
|
|
|
|
|
A tárgyak még a restaurátornál vannak, a mögöttük húzódó sorsok mélyebb feltárása majd csak ezután veszi kezdetét. Hogy ki és miért rejtette őket a szigetelés alá, azt nem lehet tudni. Valószínűleg András és Péter is már az oroszok bejövetele előtt elmentek, a csomagolásra használt újságok közül a legrégebbi 1944 elejéről való. „Érdekes ez, mert András szülei itt maradtak. Az édesanyja 1989-ben halt meg, egy nagyon kedves asszonyra emlékeznek a helyiek, az apja pedig 1968 környékén hunyt el. Van egy adatközlőnk, aki korábban beszélt az anyjával, aki azt mondta, hogy a fia Párizsban él.”
Az igazgató egy 1953-as New York-i utaslistán is megtalálta Faulhaber András nevének egyik változatát, azon magyar nemzetiségűként szerepelt. „Úgy tűnik, tudott játszani ezzel. 1942-ben, amikor belépett a Waffen SS-be, elvesztette magyar állampolgárságát és német lett. De mégiscsak magyar származású, az eddig talált 1950-es évekből származó iratokon már nincs ott, hogy német állampolgár lenne, vagy hontalan, vagy magyar.”
A New York-i gép Franciaországból indult, a férfi nagyon sok időt töltött az államokban, később Brazíliába vezetett az útja. „Van fényképünk róla 1956-ból, sőt, a feleségéről is van képünk, pont a brazil vízumkérelmük kapcsán.” Amerikába érdekes módon egy tehetségkutató céghez ment.
„Az anyukája úgy emlegette, hogy nagyon nehéz dolga van, mert valami arannyal van bekenve, és ebben kell lennie. Én egy utcai szoborként tudnám elképzelni, nem találom a nevét komolyabb művészeti társulatokban. Az is lehet, hogy nevet váltott” – jegyzi meg Bácsmegi Gábor.
