Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az 1945 februárjában lezajlott jaltai konferencián az USA, Nagy-Britannia, és a Szovjetunió megállapodása szerint a Japán elleni hadba lépésért cserébe Sztálin jogot formálhatott a Kuril-szigetekre is.

A Vörös Hadsereg nem sokat teketóriázott: 1945. augusztus 18-án megindította az inváziót a Kuril-szigetek ellen. A japánok egyedül Sumsu szigetén tanúsítottak jelentősebb ellenállást. A sziget birtokbavételénél a szovjetek 516, míg a japánok 256 katonát vesztettek. A Kuril-szigeteket a Vörös Hadsereg – amelynek a második világháború alatt ez volt az egyetlen jelentősnek mondható tengeri partraszálló hadművelete – szeptember 5-re hajtotta uralma alá.

"A három szuperhatalom vezetői megállapodtak abban, hogy két vagy három hónappal azt követően, hogy Németország kapitulál, és a háború befejeződik Európában, a Szovjetunió belép a Japán elleni háborúba a szövetségesek oldalán a következő feltételekkel: (...) 2. Oroszország korábbi jogai, amelyet Japán az 1904-es támadásával szegett meg, helyreállnak. (...) Szahalin déli része és a környékbeli szigetek visszakerülnek a Szovjetunióhoz. 3. A Kuril-szigetek szovjet fennhatóság alá kerülnek. (…)" – olvasható az 1945. februári jaltai konferencia három nagyhatalmának képviselői által aláírt megállapodásban. E néhány sornak máig ható következményei lettek.

A Kuril-szigetek néven ismert vulkanikus szigetcsoport, amely Kamcsatkától egészen a japán szigetekig terjed, a 18. század alatt került japán fennhatóság alá. A két hatalom a 19-20. század folyamán változó arányban birtokolta a szigetcsoportokat. Japán 1875-ben lemondott a térség egyik fontos szigete, a tekintélyes méretű, mintegy 72 ezer km2 nagyságú Szahalin megszerzéséről, ennek fejében a Kuril-szigetek feletti fennhatóság a felkelő nap országát illette meg.

Az 1904-1905-ös orosz-japán háborúban, amelyben a japán haditengerészet porrá zúzta az orosz flottát, az orosz cár még távolabb került a Kuril-szigetek esetleges birtokbavételétől, sőt az oroszok Szahalin déli részét is elvesztették. A helyzet csak 1945 augusztusában a szigetek inváziójával változott meg, igaz, akkor a szuperhatalommá vált Szovjetunió javára.

Az 1951-es San Franciscó-i békeszerződésben Japán nemcsak Szahalinról, de a Kuril-szigetekről is lemondott, a diplomáciai bonyodalmak azonban ezzel nem oldódtak meg a két ország között. A japán álláspont szerint ugyanis a hazájukhoz legközelebb eső, a Kuril-szigetek legdélebbi részén található négy sziget, Iturup, Kunasir, Sikotan, és Habomai nem tartozik a Kuril-lánchoz, hanem azok a japán szigetek részei.

A kérdéses szigetek területe egyébként 5000 négyzetkilométer, és jelenleg 30 ezer ember él rajtuk. A szovjetek ezt nem fogadták el, így nem írták alá a megállapodást, amelyet velük ellentétben 49 állam, köztük az Egyesült Államok is aláírt.

A vita következő fázisa 1956-ban kezdődött, amikor Japán és a Szovjetunió Moszkvában kimondta a két állam közötti hadiállapot megszűnését és a diplomáciai kapcsolatok felvételét, illetve megegyeztek abban, hogy a vitatott négy sziget közül kettőt, Habomai és Sikotan szigeteket, amelyek egyébként a kérdéses terület mindössze hét százalékát teszik ki, a szovjet fél a békeszerződés aláírása után visszaszolgáltat Japánnak.

A hidegháború azonban tovább dúlt, az Egyesült Államok és Japán között pedig biztonsági szerződés köttetett, amelynek értelmében az USA csapatokat állomásoztathatott japán területen. Erre válaszul a szovjetek elzárkóztak az említett két sziget visszaadásától, mivel az veszélyeztette volna a Szovjetunió biztonságát.

A békeszerződés aláírása mind a mai napig várat magára, a Szovjetunió jogutódja, Oroszország ugyanis ragaszkodik a két nagyobb sziget feletti irányításhoz. A vita lezárása elősegíthetné, hogy Japán és Oroszország hivatalosan lezárja a második világháborút és végre tető alá hozzák az orosz-japán békeszerződést. Bár a terület, főleg Oroszországból nézve, kiterjedését tekintve nem jelentős, a felmérések szerint mind az orosz, mind a japán közvélemény felháborodna, ha az egyik vagy másik fél átengedné a szigeteket.

A nemzeti érzelmeken túl nem elhanyagolhatóak a gazdasági szempontok sem: a Kuril-szigetek halászati szempontból a világóceán egyik leggazdagabb területének számítanak; Kunasir szigetének kontinentális talapzata földgáz és kőolajban gazdag, a szigeteket elválasztó szorosok pedig hadászati szempontból rendkívül fontosak, ugyanis ezeken keresztül jutnak ki Vlagyivosztokból az orosz Csendes-óceáni flotta hajói. A négy sziget visszaszolgáltatása esetén a jelenlegi főbb útvonalak átjárhatósága orosz részről megszűnne.

Borítókép: a japán császári hadsereg egyik hátrahagyott tankja Sumsu szigetén

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.

Az első ember alkotta eszközt, amely áttörte a világűr határát, az Adolf Hitler szupertitkos csodafegyver-programját, az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítő fejlesztőcsoport vezetője, dr. Wernher von Braun konstruálta meg.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

Horogkeresztes zászlókat lengetve és a Führert éltetve vonultak fel fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoportok a floridai Orlandó városában a hétvégén.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Zsidó-liberális hisztéria vezette fel a Bayern München és az olasz Lazio visszavágóját, aminek a tétje negyeddöntőbe jutás a Bajnokok Ligájában.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

Franciaország az utóbbi éjszakákon ugyanazt élte át, amit néhány évtizede már többször is, és amit a jövőben törvényszerűen egyre gyakrabban fog átélni: a söpredék („la racaille”) féktelen tombolását gyújtogatással, fosztogatással, lövöldözéssel fűszerezve.

Mint ismert, az elmúlt napokban szörnyű esemény rázta meg Írországot: egy algériai migráns Dublinban megkéselt három kisgyereket.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

A német belügyminisztérium közölte, hogy betiltott egy „szélsőjobboldali, rasszista csoportosulást, amely arról ismert, hogy gyerekek és fiatalok körében terjeszti antidemokratikus eszméit”.

Egy argentin étterem az „Anna Frank” hamburgerük mellé sajtos és szalonnával bevont „Adolf” névre keresztelt sült krumplit kínált, amíg be nem támadták a helyi zsidók.

Egy 28 éves mississippi férfi ellen szövetségi vádat emelnek, mert zsidóknak telefonált Adolf Hitlerrel és a holokauszttal kapcsolatban.