Kövess minket -on és -en!

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Hans Mend az első világháború alatt végig a későbbi Führer és birodalmi kancellár mellett szolgált, és 1931-ben német nyelven írt emlékiratot.

A Hitlerrel szolgáltam a lövészárkokban című könyvet 9 évtizeddel később adták ki először angolul is.

A könyvből kiderül, hogy Hitler hogyan veszett össze néhány balos érzelmű bajtársával, mert a katonák közötti heves viták során már ekkor antiszemita nézeteinek adott hangot, miközben Franciaországban és Belgiumban szolgáltak.

Az egyik eszmecserében, amely látnokian előrevetítette, hogy mi fog következni, azt szónokolta, hogy ha hatalomra kerül, „megszabadítja a germán fajt a zsidó parazitáktól”.

Egy másikban a heves beszélgetés – szintén a zsidókról – majdnem verekedésbe torkollott.

Hitler és Mend együtt szolgáltak a 16. bajor tartalékos gyalogezredben. Mindkét fiatal férfi futár volt, ami azt jelentette, hogy a német fronton lévő egységek közötti üzenetszállítás veszélyes feladatát látták el.

A List-ezred tagjaként Hitler és Mend nagy összecsapásokban harcolt, többek között az 1914-es első ypres-i csatában és az 1916-os somme-i csatában. Mivel osztrák születésű és így önkéntes volt, Hitlernek külön engedélyre volt szüksége ahhoz, hogy a német egységben szolgálhasson.

A somme-i csatában Hitler a bal combján sebesült meg, amikor egy gránát felrobbant az árok bejárata mellett. Közel két hónapra kórházba küldték lábadozni, majd követelte, hogy küldjék vissza a frontra. Visszatérése után egy mustárgáztámadás következtében átmenetileg megvakult.

A katonák rendszeresen veszekedtek a politikáról, és Hitler gyakran szidalmazta a zsidó bankárokat, és Mend leírja, hogy egy alkalommal azt mondta, hogy „ha ő lenne hatalmon, akkor megszabadítaná a germán fajt a zsidó parazitáktól, és Palesztinába küldené ezeket a fajszennyezőket és népkizsákmányolókat”.

Mend maga is osztani látszott Hitler antiszemita nézeteit, elmesélte, hogyan mondta neki, hogy „igaza van”, amikor a leendő Führer ismét a gazdag zsidókat hibáztatta.

Később könyvében Mend felidézi, hogy az ezred egyik zsidó tagja „egyáltalán nem tudta elviselni Hitlert”.

Kövess minket -on és -en!

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Az Elon Musk által alapított xAI a Grok nevű chatbot kedden több, általa „nem megfelelőnek” minősített közösségi médiás bejegyzését törölte, miután zsidók felsőbbrendűségét hirdető a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) panaszt tett „antiszemita tartalmak” és Adolf Hitler dicsőítését tartalmazó posztok közzététele miatt.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).