Kövess minket -on és -en!

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Hans Mend az első világháború alatt végig a későbbi Führer és birodalmi kancellár mellett szolgált, és 1931-ben német nyelven írt emlékiratot.

A Hitlerrel szolgáltam a lövészárkokban című könyvet 9 évtizeddel később adták ki először angolul is.

A könyvből kiderül, hogy Hitler hogyan veszett össze néhány balos érzelmű bajtársával, mert a katonák közötti heves viták során már ekkor antiszemita nézeteinek adott hangot, miközben Franciaországban és Belgiumban szolgáltak.

Az egyik eszmecserében, amely látnokian előrevetítette, hogy mi fog következni, azt szónokolta, hogy ha hatalomra kerül, „megszabadítja a germán fajt a zsidó parazitáktól”.

Egy másikban a heves beszélgetés – szintén a zsidókról – majdnem verekedésbe torkollott.

Hitler és Mend együtt szolgáltak a 16. bajor tartalékos gyalogezredben. Mindkét fiatal férfi futár volt, ami azt jelentette, hogy a német fronton lévő egységek közötti üzenetszállítás veszélyes feladatát látták el.

A List-ezred tagjaként Hitler és Mend nagy összecsapásokban harcolt, többek között az 1914-es első ypres-i csatában és az 1916-os somme-i csatában. Mivel osztrák születésű és így önkéntes volt, Hitlernek külön engedélyre volt szüksége ahhoz, hogy a német egységben szolgálhasson.

A somme-i csatában Hitler a bal combján sebesült meg, amikor egy gránát felrobbant az árok bejárata mellett. Közel két hónapra kórházba küldték lábadozni, majd követelte, hogy küldjék vissza a frontra. Visszatérése után egy mustárgáztámadás következtében átmenetileg megvakult.

A katonák rendszeresen veszekedtek a politikáról, és Hitler gyakran szidalmazta a zsidó bankárokat, és Mend leírja, hogy egy alkalommal azt mondta, hogy „ha ő lenne hatalmon, akkor megszabadítaná a germán fajt a zsidó parazitáktól, és Palesztinába küldené ezeket a fajszennyezőket és népkizsákmányolókat”.

Mend maga is osztani látszott Hitler antiszemita nézeteit, elmesélte, hogyan mondta neki, hogy „igaza van”, amikor a leendő Führer ismét a gazdag zsidókat hibáztatta.

Később könyvében Mend felidézi, hogy az ezred egyik zsidó tagja „egyáltalán nem tudta elviselni Hitlert”.

Kövess minket -on és -en!

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.