Kövess minket -on és -en!

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Hans Mend az első világháború alatt végig a későbbi Führer és birodalmi kancellár mellett szolgált, és 1931-ben német nyelven írt emlékiratot.

A Hitlerrel szolgáltam a lövészárkokban című könyvet 9 évtizeddel később adták ki először angolul is.

A könyvből kiderül, hogy Hitler hogyan veszett össze néhány balos érzelmű bajtársával, mert a katonák közötti heves viták során már ekkor antiszemita nézeteinek adott hangot, miközben Franciaországban és Belgiumban szolgáltak.

Az egyik eszmecserében, amely látnokian előrevetítette, hogy mi fog következni, azt szónokolta, hogy ha hatalomra kerül, „megszabadítja a germán fajt a zsidó parazitáktól”.

Egy másikban a heves beszélgetés – szintén a zsidókról – majdnem verekedésbe torkollott.

Hitler és Mend együtt szolgáltak a 16. bajor tartalékos gyalogezredben. Mindkét fiatal férfi futár volt, ami azt jelentette, hogy a német fronton lévő egységek közötti üzenetszállítás veszélyes feladatát látták el.

A List-ezred tagjaként Hitler és Mend nagy összecsapásokban harcolt, többek között az 1914-es első ypres-i csatában és az 1916-os somme-i csatában. Mivel osztrák születésű és így önkéntes volt, Hitlernek külön engedélyre volt szüksége ahhoz, hogy a német egységben szolgálhasson.

A somme-i csatában Hitler a bal combján sebesült meg, amikor egy gránát felrobbant az árok bejárata mellett. Közel két hónapra kórházba küldték lábadozni, majd követelte, hogy küldjék vissza a frontra. Visszatérése után egy mustárgáztámadás következtében átmenetileg megvakult.

A katonák rendszeresen veszekedtek a politikáról, és Hitler gyakran szidalmazta a zsidó bankárokat, és Mend leírja, hogy egy alkalommal azt mondta, hogy „ha ő lenne hatalmon, akkor megszabadítaná a germán fajt a zsidó parazitáktól, és Palesztinába küldené ezeket a fajszennyezőket és népkizsákmányolókat”.

Mend maga is osztani látszott Hitler antiszemita nézeteit, elmesélte, hogyan mondta neki, hogy „igaza van”, amikor a leendő Führer ismét a gazdag zsidókat hibáztatta.

Később könyvében Mend felidézi, hogy az ezred egyik zsidó tagja „egyáltalán nem tudta elviselni Hitlert”.

Kövess minket -on és -en!

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.