Kövess minket -on és -en!

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Hans Mend az első világháború alatt végig a későbbi Führer és birodalmi kancellár mellett szolgált, és 1931-ben német nyelven írt emlékiratot.

A Hitlerrel szolgáltam a lövészárkokban című könyvet 9 évtizeddel később adták ki először angolul is.

A könyvből kiderül, hogy Hitler hogyan veszett össze néhány balos érzelmű bajtársával, mert a katonák közötti heves viták során már ekkor antiszemita nézeteinek adott hangot, miközben Franciaországban és Belgiumban szolgáltak.

Az egyik eszmecserében, amely látnokian előrevetítette, hogy mi fog következni, azt szónokolta, hogy ha hatalomra kerül, „megszabadítja a germán fajt a zsidó parazitáktól”.

Egy másikban a heves beszélgetés – szintén a zsidókról – majdnem verekedésbe torkollott.

Hitler és Mend együtt szolgáltak a 16. bajor tartalékos gyalogezredben. Mindkét fiatal férfi futár volt, ami azt jelentette, hogy a német fronton lévő egységek közötti üzenetszállítás veszélyes feladatát látták el.

A List-ezred tagjaként Hitler és Mend nagy összecsapásokban harcolt, többek között az 1914-es első ypres-i csatában és az 1916-os somme-i csatában. Mivel osztrák születésű és így önkéntes volt, Hitlernek külön engedélyre volt szüksége ahhoz, hogy a német egységben szolgálhasson.

A somme-i csatában Hitler a bal combján sebesült meg, amikor egy gránát felrobbant az árok bejárata mellett. Közel két hónapra kórházba küldték lábadozni, majd követelte, hogy küldjék vissza a frontra. Visszatérése után egy mustárgáztámadás következtében átmenetileg megvakult.

A katonák rendszeresen veszekedtek a politikáról, és Hitler gyakran szidalmazta a zsidó bankárokat, és Mend leírja, hogy egy alkalommal azt mondta, hogy „ha ő lenne hatalmon, akkor megszabadítaná a germán fajt a zsidó parazitáktól, és Palesztinába küldené ezeket a fajszennyezőket és népkizsákmányolókat”.

Mend maga is osztani látszott Hitler antiszemita nézeteit, elmesélte, hogyan mondta neki, hogy „igaza van”, amikor a leendő Führer ismét a gazdag zsidókat hibáztatta.

Később könyvében Mend felidézi, hogy az ezred egyik zsidó tagja „egyáltalán nem tudta elviselni Hitlert”.

Kövess minket -on és -en!

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat. A német antifa ezt azzal indokolta, hogy szerinte egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.