Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Henry Ford, az amerikai autógyártás legendás úttörője, a Ford autógyár megalapítója volt a Führer egyik példaképe.

Természetesen a német nemzetiszocialisták vezére Henry Fordot nem csupán az autógyártás terén szerzett érdemeiért csodálta, hanem azért is, mert a nagymágnás lelkes antiszemita volt.

Egyes történészek szerint Hitlert „rajongással” töltötte el, amikor 1914 januárjában az egyik Ford-autógyárban bevezették a futószalagot, és ezzel megkezdődött az valódi sorozatgyártás. Az általa konstruált T-modell - amely egyszerű, hatékony és olcsó kocsi volt - valósággal lenyűgözte a Hitlert, aki állítólag több ízben is kijelentette: „Henry Ford tömegautójával többet tett a szocializmusért, mint bárki más.”

Ford azonban nemcsak az autógyártás úttörőjeként, hanem lelkes antiszemitaként is hírnevet szerzett magának. A húszas években zsidó-liberális körökben nagy port kavart könyvet jelentetett meg A nemzetközi zsidó címmel. A könyv annak idején egyfajta bestseller lett, 18 nyelvre fordították le és még ma is sokan forgatják. Ebben a szerző mindenekelőtt nyíltan megírta, hogy a zsidók világuralomra törnek, és ők a kommunizmus mozgatói is. Mindez magyarázza, hogy Hitler Henry Fordot barátjának és mentorának tekintette, a híres müncheni Barna Házban a falon is kinn volt az amerikai autógyáros képe. Ralf Georg Reuth szerint Fordnak nagy tekintélye volt a nemzetiszocialista pártban. Több ízben meghívták Münchenbe, a látogatásra azonban végül nem került sor.

Amikor 1923-ban - rövid ideig - szó volt arról, hogy indul az amerikai elnökválasztáson, Hitler kijelentette, hogy száz százalékosan számíthat támogatására. „Szívesen elküldtem volna néhány rohamosztagomat Chicagóba és más amerikai városokba, hogy segítsem őt a választásokon” - idézte Hitlert annak idején a Chicago Tribune. Az amerikai milliárdos több ízben komoly anyagi támogatással látta el a nemzetiszocialistákat.

A New York Times a bajor tartományi parlament információira hivatkozva 1922, december 10-én arról számolt be, hogy „Hitler mozgalmát egy amerikai antiszemita vezető, azaz Henry Ford támogatja”. A New York Times ugyanebben a cikkben arról írt, hogy „Ford pénzéből Hitler több ezer fiatal hívét új egyenruhákkal, illetve géppisztolyokkal látták el”.

A német történész szerint Hitler Mein Kampfjban is támaszkodott Ford írásaira, őt könyvének 1925-ben megjelent első kiadásában „az egyetlen nagy amerikaiként” említette.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ingyen kínálja fel doktor Joseph Goebbels vidéki villáját, az úgynevezett Haus am Bogenseet a berlini önkormányzat. 

Közösség tagja elleni erőszak és plakátrongálás miatt fogtak el egy idős fővárosi férfit – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Police.hu-n.

Ha már múlt héten szóba került a Fanta, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről ennek az italnak az eredettörténetét, illetve tegyük rendbe az üdítőt övező féligazságokat, tévedéseket.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter ígéretet tett rá, hogy még a választások előtt betiltja a GUD nevű szélsőjobboldali diákszervezetet.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

A keleti fronton zajlott pokoli harcok helyszíneiről még a mai napig is kerülnek elő emberi maradványok, harcfelszerelések és akár teljes harcjárművek is.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Gabriele Marchesi szabadonengedéséről a milánói fellebbviteli bíróság döntött, amely elutasította Magyarország kiadatásra vonatkozó kérését, írja a Magyar Jelen a Milano.corriere.it nyomán.

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?