Húszezer nemzetiszocialista New York közepén: Archív felvételek az 1939-es nagygyűlésről

Kövess minket -on és -en!

A néhány hónappal a II. világháború kitörése előtt, 1939. február 20-án megrendezett nagygyűlés a German American Bund nevű nemzetiszocialista szervezet tevékenységének csúcspontja volt.

A Madison Square Gardenben tartott rendezvényen 20 ezren hallgatták Fritz Julius Kuhnt, ahogy a New Dealt viccesen Jew Dealnek nevezi, az elnököt pedig úgy zsidózza, hogy Frank D. Rosenfeldként emlegette. A molinókon a horogkeresztek mellett George Washington óriási portréja látható, akit az amerikai nácik az "első fasisztaként" emlegettek.

.

Fókusz

Az épület előtt antináci tüntetők vonultak fel, akik közül többen megpróbáltak bejutni az épületbe, és összecsaptak az ezt megakadályozó rendőrökkel.

Marshall Curry úgy döntött, hogy nem klasszikus dokumentumfilmet forgat az archív felvételekből, hanem mellőz mindenféle narrációt, és összevág egy 7 perces, feszes rövidfilmet. 

Kövess minket -on és -en!

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

A német Wehrmacht katonái 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”.

Az uralkodó ideológia fantáziadús állításaival ellentétben a népességgenetika megerősíti az emberi nagyrasszok létezését.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol nem létezik pénz és magántulajdon, betiltják a vallást, nyakig begombolt fekete ruhában kell járnunk, nem hordhatunk szemüveget, nem olvashatunk könyveket, nem mehetünk moziba, és az érzelmeinket sem mutathatjuk ki.

1944. április 3-áról 4-ére virradó éjjelen érte az első bombatámadás Budapestet. A 15. amerikai légi hadsereg pusztító, rengeteg polgári áldozatot követő csapása volt a nyitánya annak a csapássorozatnak, mely kis híján az ország teljes szovjet megszállásáig tartott.

Köztudomású, hogy a férfiak veszélyesebbek, mint a nők, és ezt a közvélekedést a különböző bűnügyi statisztikák is alátámasztják.

Hiába telt le katonaidőm 1945 márciusa végén, leszerelés helyett alakulatunkat Németországba telepítették át. Végcélunk Dessau lett volna.

A német Ferdinand Zeppelin építette meg az első merev testű, kormányozható és motorral hajtott, a levegőnél könnyebb hidrogéngázzal töltött járművet.

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

Kevesen tudják, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben még pusztítóbb volt a szovjet terror, mint a trianoni országrészben, ott ugyanis a szovjetek vérengzését tetézték a Vörös Hadsereg mellé csapódott román katonák kegyetlenkedései.

A nemzetközi programok eredményei arról árulkodnak, az amerikaiak értelmi teljesítménye elmarad más országok polgáraihoz képest.

1945. február 13-án éjszaka és február 14-én hajtotta végre Drezda ellen a brit és az amerikai légierő a második világháború legpusztítóbb légitámadását.