Kövess minket 
-on és 
-en!
Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését.
Az antifasiszta támadások elsőrendű vádlottjának az EP-választások óta nem kell részt vennie a tárgyalásokon, az eljárást ellene felfüggesztették, de a törvényszék folytatná a tárgyalást.
A következő hónapokban derülhet ki, folytatódik-e Ilaria Salis vonatkozásában a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken. Az antifa támadásokat tárgyaló dr. Sós József bíró a szerda reggeli tárgyalást egy tájékoztatással kezdte, amelyből kiderült, hogy még az ősszel megérkezett a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelme az Európai Parlament elnökéhez, Roberta Metsolához. Az eljárás megindult, de a mentelmi jog felfüggesztéséről egy bizottság fog dönteni. Várhatóan idén már nem szavaznak a tagok az ügyben.
Eközben európai elfogatóparancsot adtak ki az ügy másodrendű vádlottja, Tobias E. ellen. Ismert, hogy ő volt az egyetlen, aki elismerte a bűncselekmények elkövetését, és az esetében a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletet is hozott. A büntetése decemberben jár le, ezért a szerdai büntetőügy tárgyalásával párhuzamosan a törvényszék egy másik bírája arról hoz határozatot, hogy kiadja-e Magyarország a német hatóságoknak.
Tobias E.-t az ítélete után tanúként hallgatta volna meg a bíróság, azonban a meghallgatása előtt felhívta a figyelmet a jogi segítséget ellátó ügyvédje, hogy mivel Németország nem ismeri el a kettős büntetés tilalmát a bűnszervezettel kapcsolatban, így várhatóan emiatt is vádat emel a férfi ellen a német bíróság, hiába magyar területen történt a bűncselekmény. Erre is hivatkozva Tobias E. megtagadta a vallomástételt, csupán annyira válaszolt, hogy a szabadulását követően Berlinbe kíván visszamenni. Annyit elismert, hogy ismeri a harmadrendű vádlottat, baráti viszonyban vannak, de az ismeretségüket ennél bővebben nem akarta kifejteni. A nyomozati vallomása szerint azért vette menekülőre, mert azt hitte, a magánrendőrség összefogott a szélsőjobboldaliakkal, és őket üldözik.
Korábban a magyar hatóságok Olaszországtól kértek kiadatást az ügy egyik gyanúsítottja miatt, de ők a magyar börtönviszonyokra hivatkozva megtagadták azt.
Kamerák rögzítették minden lépésüket
A szerdai tárgyaláson a bíróság kamerafelvételeket mutatott be, amelyek alapján egyértelműen behatározta a nyomozó hatóság, hogy Tobias E. és a harmadrendű Anna Cristina M. szerepel a képkockákon. Anna Cristinának a bíróság döntése szerint nem kell részt vennie a tárgyalásokon, így védője, dr. Rajmon Balázs észrevételezte a látottakat.
|
|
|
|
|
|
Az ügyvéd szóvá tette, hogy a vádlott az ügyészi feljegyzések szerint fehér nadrágot viselt a Kazinczy utcai lakáshoz érkezvén, miközben a videón egy szürke színű nadrágú nő sétál Tobias E. mögött. Sérelmezte, hogy a vádlottat a ruházata alapján azonosították be, miközben azt is megjegyezte, hogy maga a vádhatóság állította azt, hogy az elkövetők gyakran cserélték a ruházatukat. Hozzátette, hogy az ügy magyar gyanúsítottját, D. Krisztinát pont azért engedte el az ügyészség, mert a ruházat alapján nem ő szerepelt a felvételeken.
A tárgyalóteremben jórészt arról lehetett videót megtekinteni, ahogy a páros a budapesti élelmiszerboltokban vásárol magának. Egy-két felvételen Tobias E. arca egyértelműen látszik, míg Anna Cristináé csak a kaputelefon kamerája alapján felismerhető.
A tárgyalás végén Rajmon Balázs indítványozta, hogy Anna Cristina ügyét különítse el a bizonyítási eljárás további részétől, ugyanis várhatóan több gyanúsítottból is vádlott lesz, így több éven át elhúzódhat az ügy tárgyalása a bíróságokon. A kérést dr. Sós József bíró elutasította, utalván arra, hogy a vádlottnak nem kell részt vennie a tárgyalásokon, és kényszerintézkedés alatt sem áll, a védő azonban észrevételezte, hogy így jelentősen el fog húzódni az ügy tárgyalása.
Elrendelték a letartóztatást
Szerda délután a Fővárosi Törvényszék közleményben tudatta, hogy elrendelték Tobias E. átadási letartóztatását. A német hatóságok bűnszervezetben való részvétel cselekményegységben súlyos testi sértéssel bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása érdekében keresik a férfit. A terhelt a rendelkezésre álló adatok alapján 2018-tól tagja volt egy olyan csoportnak, amelynek a célkitűzése szélsőbaloldali motivációval és erőszak alkalmazásával elkövetett bűncselekmények végrehajtása volt. A terhelt az elfogatóparancs szerint egy tettleges támadásban is részt vett.
A Fővárosi Törvényszék megállapítása szerint a német igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának feltételei fennállnak, a terhelt esetében az ún. megtagadási okok egyike sem állapítható meg.
A tárgyaláson a férfi hozzájárult az egyszerűsített átadásához és kérte a specialitás szabályainak alkalmazását. Ez utóbbi értelmében – átadása esetén – az elfogatóparancsban szereplő bűncselekményen kívül nem indítható és nem folytatható vele szemben egyéb büntetőeljárás.
A terhelttel szemben az európai elfogatóparancsban közölt cselekmény vonatkozásában Magyarországon nincs folyamatban büntetőeljárás, azonban jelenleg más ügyben Magyarországon jogerős szabadságvesztés büntetését tölti. Az átadási letartóztatást attól a naptól kezdve kell foganatba venni, amikor a jogerős szabadságvesztés büntetés végrehajtása befejeződik, illetve a terheltet feltételes szabadságra bocsátják. Az átadási letartóztatás a terhelt átadásáig tart.
Egy embert már elítéltek
Mint ismert, tavaly februárban horrorisztikus támadássorozat vette kezdetét Budapest utcáin. Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal és más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről. A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek.
|
|
|
|
|
|
A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfira rontottak rá hátulról. Ugyanazon a napon az esti órákban az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt bántalmaztak. A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel tömegközlekedéssel, több átszállással is együtt utaztak.
Ilaria Salis és az ügy harmadrendű német női vádlottja nem ismerte be az ellenük felhozott vádakat, de Tobias ezt megtette, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki bűnszervezetben való részvétel bűntettében, három év fegyházbüntetésre ítélte, valamint a határozatban öt évre ki is utasították Magyarország területéről. Feltételesen a büntetés letöltésének kétharmadakor szabadulhatna. Mivel az ítélet ellen a védelem és az ügyészség is fellebbezett, ezért az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol a döntést egy év tíz hónapra mérsékelte a tanács.
Ilaria Salis eközben arról adott interjút, hogy őt a magyar miniszterelnök már elítélte, és mindent meg is tesznek a magyar hatóságok, hogy ismételten börtönbe kerüljön.
