Kövess minket -on és -en!

Létezhet-e valódi „politika” Isten nélkül – teszi fel a kérdést George Weigel – Kocka és katedrális – című könyvében, amit a Mathias Corvinus Kiadó adott ki.

Miért látják olyannyira másként a világot az európaiak és az amerikaiak, s miért alkottak eltérő fogalmakat a 20. századi demokráciáról? George Weigel két civilizációt állít ellentétbe - a párizsi Grande Arche modernista „kockáját” és a Notre-Dame "katedrálisát" létrehozó kultúrát –, és úgy érvel, hogy a szekularizáció elfogadása vezetett ahhoz a morális válsághoz, amely felőrli Európa lelkét, veszélyezteti a jövőjét. Weigel szerint e "probléma" eredete az európai szellemi életben a 19. század során létrejött ateista humanizmusra vezethető vissza, mert ez indította el azt a történelmi folyamatot, amely két világháborút, három totalitárius rendszert, a Gulagot, Auschwitzot, a hidegháborút és a kontinens félelmetes népességcsökkenését eredményezte, mely jelenleg rohamosabb, mint a „fekete halál” idején volt.

Sok európai ennek ellenére is kitart amellett, hogy az emberi jogok és a demokrácia csak a vallási alapú erkölcsi érveket teljesen nélkülöző közösségi térben találhat biztonságra.

Weigel szerint azonban ennek éppen az ellenkezője igaz. A kérdésre, hogy létezhet-e valódi „politika” – a közjó tényleges mérlegelése és a szabadság szilárd védelme – Isten nélkül, ő határozottan állítja, hogy a válasz „nem”, mert végső soron egy társadalom csak annyira képes nagyszerűvé válni, amennyire nagyszerűek a lelki törekvései...

Weigel szerint több forgatókönyv is elképzelhető, mi fog történni Európában a jövőben. Ezek közül az egyik, hogy nem sikerül visszafordítani a demográfiai hanyatlást, pénzügyei egyre veszedelmessebbé válnak, őshonos lakossága egyre demoralizáltabb lesz, újabb érkezői pedig egyre határozottabban iszlamisták. Az „új evangelizáció” nem vezet eredményre, Kelet-Közép-Európa új demokráciáinak nem sikerül újra lángba lobbantaniuk Európa érdeklődését a demokrácia kalandja iránt, mivel a saját maguk vallásossága is erejét veszti, miközben még jobban behálózzák őket az EU-bürokrácia kötelékei.

Miközben Európa még elöregettebbé válik, az Európai Unió még meszesebb és egyre képtelenebb lesz arra, hogy döntésekkel megbirkózzon. Végül elérik a fordulópontot, és Európa nagy projektje összeomlik. Kelet-Közép-Európa néhány állama megtartja kereszténységét és demokráciáját.

Nyugat-Európa legnagyobb része iszlamizálttá válik abban az értelemben, hogy rákerül az arab iszlám világ civilizációs pályájára.

A nem muszlim nyugat-európaiak dhimmikké válnak, azaz másodosztályú állampolgárok lesznek, akiknek nincs szerepük a közéletben.

George Weigel a washingtoni Etikai és Közpolitikai Központ kutatóprofesszora és Amerika egyik vezető közéleti gondolkodója. II. János Pál pápáról írott életrajzának első kötete a The New York Times bestsellerlistájára is felkerült. Rendszeresen publikál többek között a The Wall Street Journalban. Maryland államban, North Bethesda városában él.

Kövess minket -on és -en!

Lemondták a londoni Wireless Festivalt, és minden jegytulajdonos teljes visszatérítést kap, miután az antiszemita megnyilatkozásairól is ismert Kanye West amerikai rappernek megtiltotta a belépést az Egyesült Királyságba a londoni belügyminisztérium.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.