Kövess minket -on és -en!

1951. június 22-én délután kettő óra körül két egymást követő tompa robbanás döreje törte meg a paprikatermesztéséről híres Duna menti község, Fajsz kora délutáni csendjét. A robbanások hangja a közeli folyam felől érkezett.

Hamarosan elterjedt a hír a faluban, hogy a fajszi kikötőből nem sokkal korábban kifutott, zsúfolásig megtelt Dömös személyszállító gőzös felrobbant, és a mélybe merült. A község főterén álló templom harangjait félreverték, és aki csak tehette, kerékpáron, lovas kocsin vagy gyalogosan, elindult a kikötő felé.

„Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék.”
(Lukács evangéliuma, 12.2.)

Egészen az 1960-as évekig a vasút után a folyamhajózás számított a második legjelentősebb tömegközlekedési ágazatnak. Az autóbusz-közlekedés az 1940-es évek végén és az 1950-es években még épphogy bontogatni kezdte a szárnyait, ezért is játszhatott a folyami hajózás igen fontos szerepet a vasút mellett, ezekben az időkben.

A nyári időszakban különösen népszerűnek számított a Mohács-Budapest közötti folyamhajózási szakasz, főleg a kistermelők körében, akik sokkal több árut vihettek magukkal hajón a budapesti piacokra, mint vasúton.

Egy „kofajárat” köt ki a pesti rakparton, a századforduló környékén FORRÁS: FORTEPAN

(Nem véletlenül hívta a korabeli köznyelv szarkasztikusan „kofajáratoknak” ezeket a menetrend szerint közlekedő hajójáratokat.) De nemcsak a „dolgozó parasztság”, hanem a Duna menti kisvárosok polgárai körében is nagy népszerűségnek örvendett a személyhajózás az 1950-es években.

A dunai folyami személyforgalom egészen az 1960-as évek elejéig jelentős közlekedési ágazatnak számított FORRÁS: FORTEPAN

A hajós utak persze tovább tartottak, mint a vonatozás, ám volt egy nagy előnyük, nem kellett átszállni, és sokkal kényelmesebben lehetett utazni a tágas fedélzettel, étteremmel, napozóterasszal ellátott gőzösökön, mint a szűkös vasúti kupékban. És hát azt se felejtsük el, hogy az 1940-es, 1950-es években még sokkal nyugodtabban, lassabb tempóban zajlott az élet, mint napjainkban, kevésbé voltak sietősek akkortájt az emberek.

A történelem viharai megtépázták a Dömöst is

A magyar folyamhajózási flotta történetében kettő Dömös nevű gőzöst is fellelhetünk. Az első, még a 19. század végén 1883-ban épült Dömös 1944-ben, a második világháború harci cselekményei miatt merült hullámsírba a Tiszán. A történetünkben szereplő másik hajó 1916-ban állt szolgálatba a Ferenc Ferdinánd-hajóosztály egységeként, amely vízre bocsátásakor a „József főherczeg” nevet kapta. A 61,8 méter hosszú és 8 méter széles lapátkerekes gőzös meghajtásáról egy 550 lóerős háromexpanziós gőzgép gondoskodott.

A Dömös 1947-től Mohács és Budapest között közlekedett FORRÁS: FORTEPAN

A kor hajóépítési stílusának megfelelően az ex-„József főherczeg” elegáns gőzösnek számított, amelyen többek között étterem, szalon, séta- és napozófedélzet szolgálta az utasok kényelmét. Külsőre pont úgy nézett ki, mint a ma étteremhajóként működő Kossuth, amely a Lánchíd közelében, a Duna-korzó mentén horgonyoz. A hasonlóság nem véletlen, mivel mindketten a Ferenc Ferdinánd-hajóosztály egységei voltak.

A Dömös, csakúgy mint a Kossuth, a Ferenc Ferdinánd-hajóosztályhoz tartozott FORRÁS: FORTEPAN

Az 1919-es kommün idején a hajót megfosztották a proletariátus számára vörös posztónak számító „burzsuj” nevétől, és először – ki tudja, miért – Varjúra, majd pedig Dózsa Györgyre keresztelték át. A hajó csak a Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban kapta vissza az eredeti nevét. A gőzös túlélte a második világháború pusztításait is; a nyilas uralom összeomlásának heteiben, a nemzetvezető, Szálasi Ferenc általános kitelepítési utasításának megfelelően, az akkor még a Nagynémet Birodalomhoz tartozó Ausztriába hajózták át, más folyami egységekkel együtt.

Szálasi Ferenc 1944. október 16-án vette át a hatalmat. 1945 elején elrendelte a kitelepítést, ami a nyilas uralom alatt maradt országrész közlekedési eszközállományát, így a dunai gőzhajókat is érintette FORRÁS: BUNDESARCHIV

Más kimenekített hajóegységekkel együtt 1946-ban visszakerült Magyarországra, ahol az akkor megalakult MESZHART, a Magyar-Szovjet Hajózási Vegyesvállalat birtokába került.

A Dömös lapátkerekes gőzös fotója, 1950 körül FORRÁS: HAJÓREGISZTER

József főherceg neve azonban nemcsak Kun Béláék, hanem Rákosi Mátyásék számára sem csengett valami túl jól, ezért a gőzös nevét először szimplán Józsefre, majd pedig, hogy senkiben se támadhasson semmiféle nosztalgia holmi koronás fők iránt, végül Dömösre keresztelték át. A Dömös 1947-től a Dunán, Mohács és Budapest között teljesített menetrendszerinti járatokat.

Sohasem fogjuk már pontosan tudni, hányan lehettek az elátkozott gőzösön

1951. június 22-én is úgy indult a nap, mint máskor. A Dömösre már Mohácson igen sokan szálltak fel, főleg kistermelők a közeledő hétvégi budapesti piacnap miatt. A források ellentmondásosak abban a tekintetben, hogy egy 22 fős általános iskolás gyerekekből álló csoport is felszállt-e a Dömös fedélzetére, a fennmaradt visszaemlékezések közül több határozottan azt állítja, hogy igen.

Egy ritka színes fotó a Dömösről FORRÁS: ORIGO

A Dömös kikötött Baján, majd Budapest felé haladva a közbenső kikötőkben is. Mind a mai napig nem került elő hiteles forrás arról, hogy a tragédia pillanatában hányan tartózkodhattak a hajón. Ennek az az oka, hogy sokan csupán az egyik állomásról a következő hajóállomásig tartó helyközi útra vették igénybe a gőzöst, így az utaslétszám kikötőről kikötőre folyamatosan változott.

Már sohasem fog kiderülni, hányan lehettek a Dömös fedélzetén (A képen az egyik testvérhajó, a Leányfalu látható) FORRÁS: FORTEPAN

Az egyik ismert összesítés szerint a tragédia bekövetkezésekor a 14 fős személyzeten kívül 96 utas tartózkodott a gőzösön, de sokkal valószínűbb, hogy ennek a létszámnak csaknem a duplája lehetett a hajón. A leginkább elfogadható egyik forrás, Csapai Lajos közlése szerint 200-250 ember tartózkodhatott a hajó fedélzetén, miután a Dömös elhagyta a fajszi kikötőt.

Az elsodródott alattomos akna hét évet várt, hogy pusztíthasson

Mivel a Dömös ekkorra már jelentősebb késést halmozott fel, a gőzhajó parancsnoka, Pákolicz Mihály kapitány arra utasította Farkasdi József első kormányost, hogy vágják le a Kovács-fok felőli kanyart. A vízállás magas volt, ezért a manőver nem számított kockázatosnak.

A Dömös a budai királyi vár előtt, az 1930-as években FORRÁS: HAJÓREGISZTER

Amit Pákolicz kapitány nem tudhatott, hogy a hajóállomás és a Kovács-fok között egy 1944-ben ledobott brit akusztikus akna lapul a vízzel elborított homokpadba ágyazódva. Magyarország ellen Budapest 1944. április 3-i szőnyegbombázásával vette kezdetét az amerikai 15. légi hadsereg bombázóoffenzívája.

A 15. légi hadsereg vezérkara egy magyarországi bevetést tervez FORRÁS: U.S. AIR FORCE PHOTO

A hadműveletben a Royal Air Force, a brit királyi légierő Dél-Olaszországba telepített egységei is részt vettek. Amíg az amerikaiak nappali bombatámadásokat hajtottak végre az ország ipari és közlekedési célpontjai ellen, addig a britek éjszakai bevetéseket repültek.

1944. április 8-án éjjel kezdődött el a Gardeding fedőnevű hadművelet, a Duna elaknásítása.

A brit kétmotoros Vickers Wellington bombázók, illetve az angolok által is használt amerikai négymotoros Consolidated B-24 Liberatorok októberig összesen 1 382 aknát dobtak a Dunába, ami mintegy 200 különféle hajó pusztulását okozta a háborús években.

Brit Vickers Wellington bombázógépek bevetés közben FORRÁS: RAF PHOTO

A ledobott aknák helyzetének felderítésére éjszakai figyelőszolgálatot szerveztek a folyam mentén.

Fajsz térségében összesen négy ledobott aknát figyeltek meg, amelyek közül egy az iszapba fúródva a kioldása után felrobbant, egy másikat a tűzszerészek robbantották fel vontatott mágneses rudak segítségével, a harmadikra később pedig ráfutott a Struden német motoros hajó.

A negyedik akna betemetődött a Struden roncsa körül kialakult homokzátonyba.

1951. június 22-én teljesedett be a Dömös végzete

Közvetlenül a háború után még rendszeresen kikerülték, de később feledésbe merült, illetve az 1951-es nagy áradás kimosta a halálos robbanóeszközt, és a sodrás odébb görgette az eredeti helyétől.

Az aknamentesítést már 1945 végén elkezdték, és 1950-re befejezettnek jelentették.

A Dömös kapitánya mindezért nem számított semmilyen előre nem látható veszélyre akkor, amikor a rövidebb kerülő manőverre adott utasítást.

Egymással összeölelkezve találták meg a testvérpár holttestét

Amikor a Dömös a feledésbe merült akna fölé ért, az alattomos robbanószerkezet működésbe lépett. A hajó fedélzetén kellemes, oldott hangulat uralkodott, sokan a fedélzeti nyugágyakban heverve élvezték a kora nyár napsütést, mások beszélgettek, vagy éppen a hajóbüfében italoztak.

Az idilli hangulatnak délután kettőkor a hatalmas detonáció robaja vetett véget.

A robbanás a hajó tatbalodalán, az orrfedélzet mögött, a kapitányi híd vonalában egy másfél-két méter széles léket nyitott a vízvonal alatt.

A Dömös az 1940-es években, a budai rakpartnál horgonyoz FORRÁS: FORTEPAN

A hatalmas erővel beáramló víz betört a kazánházba; ez okozta a másodlagos detonációt, a kazánrobbanás miatt. A robbanás erejétől a hajó kettétört, a tat leszakadt, az orrfedélzet pedig felágaskodott, és egy ideig felfelé meredve állt ki a vízből, majd az is elsüllyedt.

Azoknak volt a legnagyobb szerencséje, akik a fedélzeten tartózkodtak, és a detonáció okozta légnyomás a vízbe repítette őket.

A gőzös belső tereit elárasztó vízből viszont sokan nem tudtak már kimenekülni.

Legelőször a parton horgászók értek a süllyedő gőzöshöz, akik, látva a katasztrófát, azonnal a csónakjaiba ugrottak, és ahogy csak erejükből tellett, sietve a Dömös roncsához eveztek, hogy mentsék a bajbajutottakat.

Az egymás után történt két robbanás dörejét a közeli Fajszon is jól lehetett hallani.

Az első pillanatok bizonytalankodásának, hogy talán a honvédség gyakorlatozik a közelben, gyorsan véget vetett a Duna partjáról a faluba segítségért érkező egyik horgász, aki elsőként hozta a hírt, hogy süllyed a Dömös.

A plébános a hír hallatán azonnal félrehúzatta a harangokat, az egész község felbolydult, és aki csak tehette, rohanvást igyekezett a katasztrófa helyszínére.

Csak a hajókémény látszott ki a vízből FORRÁS: NTF.HU

Több fajszi is volt, akiknek a hozzátartozóik felszálltak a Dömösre. Így például egy helyi cigányasszony leánya és leendő vője; akik éppen Budapestre indultak esküvői ruhát venni, amire már soha nem kerülhetett sor.

De a Dömössel együtt szállt hullámsírba az a fajszi testvérpár is, akiket később holtukban összeölelkezve találták meg a roncsban.

Pártunk és népünk bölcs vezére sohasem tévedhet

Még javában tartott a mentés, amikor befutottak az ÁVH emberei is. Az ávósok a szemtanúkra vadásztak, akikkel egyenként „elbeszélgettek”, szigorúan megfenyegetve őket azzal, hogy senkinek sem nyilatkozhatnak a tragédiáról.

Az Államvédelmi Hatóság, a „munkásosztály ökle”, a rákosista diktatúra legfontosabb elnyomószerve volt FORRÁS: FORTEPAN

Még ki sem szedték az összes holttestet a mélybe süllyedt Dömös roncsából, amikor már megkezdődött az eltussolási hadművelet.

Az MTI másnap egy nyúlfarknyi, pársoros hírben tudósított a tragédiáról azzal, hogy „szinte mindenkit” sikerült megmenteni, és nem ismeretes, hogy mi okozta a Dömös tragédiáját.

A nyúlfarknyi MTI-hír a Dömös pusztulásáról a Szabad Népben FORRÁS: NTF.HU

Pedig már a legelső vizsgálat is egyértelművé tette, hogy a 360 kilogramm robbanótöltetet tartalmazó brit Mk.1 típusú világháborús akna okozta a gőzös tragédiáját.

Mivel Rákosi Mátyás korábban bejelentette, hogy „hősies munkacsatában” aknamentesítették az egész Dunát, nyilván nem lehetett meghazudtolni „pártunk és népünk bölcs vezérét, Sztálin legjobb magyarországi tanítványát”. A Dömös tragédiáját ezért hallgatásra és feledésre ítélték.

Rákosi Mátyás, „Sztálin legjobb magyar tanítványa” FORRÁS: FORTEPAN

A források elégtelensége miatt mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi volt az áldozatok tényleges száma.

Egy tény: egyedül csak Fajszon 34 összeégett áldozat holttestét földelték el, és a Dömös katasztrófájából Tolnánál, Faddnál, és Mohácsnál is fogtak ki, illetve helyeztek végső nyugalomra áldozatokat. (Egy apa csak a katasztrófa után két héttel később tudta Mohácson azonosítani a tragédiában eltűnt kilencéves kislánya holttestét.)

Óvatos és reális becslések szerint 60-70 halálos áldozat veszhetett oda Magyarország folyamhajózási történetének legnagyobb civil balesetében.

Felhasznált források:

György Sándor: Halálos hajóút - A Dömös gőzös tragédiája (Napi Történelmi Forrás, 2014. 04. 09)

Kalocsa Blog: Dömös - A végzet hajója (2010. 02. 02.)

Fekete Elza: A Dömös áldozataira emlékeztek Fajszon (Kalocsai Néplap, 2010. 06. 09.)

Kövess minket -on és -en!

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

Letiltotta a YouTube egy portugál szélsőjobboldali szervezet fiókját a „gyűlöletbeszédet tiltó irányelvek folyamatos megsértése miatt”.

A legutóbbi Ohio állambeli események, melyek a közelmúltban történt fehér fajvédő felvonulások mintáját követik, zsidók és liberálisok felzúdulását váltotta ki helyben és országosan is.

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Ha már múlt héten szóba került a Fanta, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről ennek az italnak az eredettörténetét, illetve tegyük rendbe az üdítőt övező féligazságokat, tévedéseket.

Egy volt „neonáci” tengerészgyalogost hét év börtönbüntetésre ítélték, mert rövid csövű puskát gyártott egy csoport tagjaként, amelynek célja energia létesítmények támadása volt Idaho környékén – közölte az amerikai Igazságügyi Minisztérium.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

A német szövetségi ügyészség közölte, hogy a kelet-németországi Szászországban és Lengyelországban őrizetbe vették egy „szélsőjobboldali terrorszervezet” nyolc feltételezett tagját.

Brit tudósok az adófizetők pénzéből finanszírozott projekt keretein belül keresik a tej és a gyarmatosítás közötti összefüggést.

A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?