25. Waffen-Grenadier-Division der SS Hunyadi (ungarische Nr 1.), avagy a „Hunyadisták”

Kövess minket -on és -en!

A hivatalosan „25. Waffen-Grenadier-Division der SS” nevet kapott hadosztály egy 1944 októberében megkötött államközi egyezmény alapján jött létre.

A hivatalosan „25. Waffen-Grenadier-Division der SS” (ungarische Nr 1.) nevet kapott Hunyadi hadosztály, amelyet magyarul először Hunyadi páncélgránátos-hadosztálynak, majd később „Hunyadi” magyar fegyveres SS-gránátoshadosztálynak neveztek – egy már 1944. október 15. előtt megindult tárgyalás eredményeként, de ténylegesen csak 1944. október 23-án megkötött magyar–német államközi egyezmény alapján jött létre.

A magyar katonai vezetés 1944 nyarától ismét új hadosztályok felállításában gondolkodott, ennek a szervezésnek köszönhetően jött létre a Szent László nevét viselő hadosztály, amely a későbbiek során a magyar királyi honvédségben a „mintát” jelentette volna.

Hírek

A német–magyar megállapodás lényege az volt, hogy – miután 1942-től a Waffen-SS létszám-kiegészítése folyamatos volt a német ajkú magyarok köréből – önkéntes jelentkezés alapján a német fél további nyolc hadosztály felállításában működik közre, amelyeknek tagjai már nemcsak a népi németek soraiból kerülhetnek ki. A nyolc hadosztályból négy felállítását, kiképzését és felszerelését a német szárazföldi haderő (Heer) vállalta, míg a másik négyet a Waffen-SS keretein belül szervezeték meg. Az utóbbiak közül ténylegesen csak két magyar hadosztály szervezését – a Hunyadiét és a Hungáriáét – kezdték meg.

Fegyveres-gránátos hadosztály (Waffen-Grenadier-Division): ez az elnevezés a Waffen-SS-en belül kifejezetten a külföldiekből (nem birodalmi és nem népi német) felállított alakulatokra vonatkozott (a két magyaron kívül létezett olasz, lett, litván stb. is). Mintájául az 1944 végétől folyamatosan szervezett úgynevezett „népi gránátos” (Volksgrenadier), lényegében gyaloghadosztályok szolgáltak.

A megállapodás szerint a Waffen-SS magyar hadosztályainak vezényleti nyelve magyar, katonái magyarok, illetve magyar állampolgárok, a hadosztály az elnevezését valamely magyar történelmi személyről kapja. A hadosztályt elvileg csak Magyarország védelmében lehet bevetni, és felszerelése, mindennemű anyagi ellátása német részről történik. A jelentkezőknek be kellett tölteniük 17. életévüket, és 21 éves korig hatóságilag láttamozott szülői beleegyezést kértek a jelentkezéshez.

A jelentkezők jöhettek a polgári életből, a magyar királyi honvédség tényleges és tartalékos állományából. A törzstisztek esetében kötelező volt a német nyelv ismerete, a főtiszteknél „ajánlott”. A jelentkezők családjai a fegyveres SS tagjainak családtagjait megillető támogatásban részesülnek. Sebesülés, halál esetén a gondoskodást az SS (hadi)gondozási parancsnoksága intézi.

Az úgynevezett „Hunyadi hadosztályokba” – a közvélemény számára így szerepeltették a Waffen-SS magyar alakulatait – való jelentkezés lehetőségére 1944 novemberétől hívták fel a figyelmet a plakátok, falragaszok, különböző újsághirdetések. A propaganda hatására jelentős számban jelentkeztek fiatalok a szolgálatra. A legénységi állományúak többsége 17. és 21. életév közötti volt, míg a kisebb részt a már a magyar királyi honvédségben szolgálók tették ki. A számottevő érdeklődésnek – a háború folyamán mintegy 40 ezer magyar jelentkezett a Waffen-SS magyar alakulataiba – különböző okai voltak:

1. Számosan úgy érezték, hogy a haza védelme a kötelességük, és ezekben az alakulatokban jobb felszereléssel, jobb fegyverzettel, jobb ellátási körülmények között tehetnek eleget neki.

2. A jelentkezők nem a frontra, hanem hátországi kiképzőközpontokba kerültek, így a hadműveletekből elvileg „kimaradtak”, és úgy számoltak, hogy megúszhatják a fegyveres összecsapásokat.

Az önkéntes és toborzott állományt a rajkai gyűjtőterületről vasúton a Német Birodalomba szállították, ahol megkezdődött a kiképzésük és a felszerelésük. Az egy hadosztálynyi létszám – 15 ezer fő – azonban már a kezdet kezdetén nagyobb lett, ezért 1944 decemberében megkezdődött a „26. Waffen-Grenadier-Division der SS” (ungarische Nr 2.) szervezése. Utóbbi a Hungária nevet kapta. E hadosztály felállítására azonban német részről sem az anyagi, sem az eszközfedezet nem állt rendelkezésre, ezért tagjai gyakran zsákmányolt – például belga és francia – ruházatot kaptak.

Jelentések

Bár a háború folyamán egyik hadosztály személyi állományának a kiképzése sem fejeződött be – és így a seregtestek nem érték el a hadrafoghatósági szintet –, kisebb – a szovjet előretörés hatására ad hoc jelleggel elkülönített – részei 1945. január–márciusban több esetben is harcba keveredtek a Vörös Hadsereg csapataival, és néhány száz főre tehető veszteséget is szenvedtek.

A Hunyadi hadosztály parancsnoka Grassy József altábornagy, a Hungáriáé Pisky Zoltán ezredes volt. Utóbbi hősi halálát követően a Hungária hadosztály parancsnokságát is Grassy József vette át.

A háború befejezésekor a két hadosztály – hasonlóan más kisebb magyar Waffen-SS-kötelékekhez – katonáinak kisebb része amerikai hadifogságba került, a nagyobb rész pedig, elvegyülve a magyar polgári menekültek között, hazatért Magyarországra.

A magyarországi népbíráskodási gyakorlatban nem egy személy esetében a Hunyadi, illetve a Hungária hadosztályban való szolgálat „háborús bűnnek” számított. Magyarországon ezen a gyakorlaton az 1990 utáni bírósági ítéletek változtattak – a Német Szövetségi Köztársaságban a Waffen-SS-t már korábban „rehabilitálták” –, és törvénysértőnek mondták ki a korábban a Hunyadi vagy a Hungária hadosztályban való szolgálat miatti elmarasztaló ítéleteket.

Érvényesnek tekinthetjük a második világháború utolsó hónapjaiban a Hunyadi és Hungária hadosztályban szolgált magyar katonákra vonatkozóan is néhai Konrad Adenauer egykori kijelentését, aki a Waffen-SS-ben szolgált német katonákra utalva mondta: „Soldaten wie andere auch”, azaz „ugyanolyan katonák, mint a többiek”, mert a Waffen-SS-ben szolgálni nem kivételezettség és párthűség alapján lehetett, hanem önkéntes döntés, majd később sorozás, illetve a Wehrmachtból oda történt áthelyezés után.

Kövess minket -on és -en!

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Másképp alakulhatott volna a második világháború és vele együtt a világtörténelem, ha Adolf Hitler tervei szerint megszállják németek a Wight-szigetet – írja We March Against England: Operation Sea Lion, 1940-41 című könyvében Robert Forczyk hadtörténész.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Napjainkat a meggyőződések, magatartások és értékek idegen rendszere uralja, amelyet "politikai korrektség" néven ismerünk.

Németország ellenségei manapság (1940-ben) azt állítják, hogy Hitler Adolf minden idők legnagyobb békebontója.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Az 1938 és 1941 közötti országgyarapítás során tanúsított támogatásukért a németek 1942 januárjáig nem igényeltek viszonzást, ekkor azonban a bolsevizmus elleni hadjárathoz a Magyar Királyi Honvédség teljes haderejét, azaz három hadsereg – több mint félmillió honvéd – bevetését kérték.

Idegen megszállás idején rendszerint szabad prédának számítanak a lányok és asszonyok is a megszállók számára.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Személyi kultusza csúcsán egy egész évig tartott Rákosi Mátyás születésnapja: ajándékokkal halmozták el, a legelső magyarnak nevezték, Kossuth és Rákóczi elébe helyezték.

Vajon miért viselkednek így a muszlimok már régóta Nyugat-Európában – és másutt, ahol megjelennek nagyobb számban bárhol a világon?

Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.