Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A hivatalosan „25. Waffen-Grenadier-Division der SS” nevet kapott hadosztály egy 1944 októberében megkötött államközi egyezmény alapján jött létre.

A hivatalosan „25. Waffen-Grenadier-Division der SS” (ungarische Nr 1.) nevet kapott Hunyadi hadosztály, amelyet magyarul először Hunyadi páncélgránátos-hadosztálynak, majd később „Hunyadi” magyar fegyveres SS-gránátoshadosztálynak neveztek – egy már 1944. október 15. előtt megindult tárgyalás eredményeként, de ténylegesen csak 1944. október 23-án megkötött magyar–német államközi egyezmény alapján jött létre.

A magyar katonai vezetés 1944 nyarától ismét új hadosztályok felállításában gondolkodott, ennek a szervezésnek köszönhetően jött létre a Szent László nevét viselő hadosztály, amely a későbbiek során a magyar királyi honvédségben a „mintát” jelentette volna.

A német–magyar megállapodás lényege az volt, hogy – miután 1942-től a Waffen-SS létszám-kiegészítése folyamatos volt a német ajkú magyarok köréből – önkéntes jelentkezés alapján a német fél további nyolc hadosztály felállításában működik közre, amelyeknek tagjai már nemcsak a népi németek soraiból kerülhetnek ki. A nyolc hadosztályból négy felállítását, kiképzését és felszerelését a német szárazföldi haderő (Heer) vállalta, míg a másik négyet a Waffen-SS keretein belül szervezeték meg. Az utóbbiak közül ténylegesen csak két magyar hadosztály szervezését – a Hunyadiét és a Hungáriáét – kezdték meg.

Fegyveres-gránátos hadosztály (Waffen-Grenadier-Division): ez az elnevezés a Waffen-SS-en belül kifejezetten a külföldiekből (nem birodalmi és nem népi német) felállított alakulatokra vonatkozott (a két magyaron kívül létezett olasz, lett, litván stb. is). Mintájául az 1944 végétől folyamatosan szervezett úgynevezett „népi gránátos” (Volksgrenadier), lényegében gyaloghadosztályok szolgáltak.

A megállapodás szerint a Waffen-SS magyar hadosztályainak vezényleti nyelve magyar, katonái magyarok, illetve magyar állampolgárok, a hadosztály az elnevezését valamely magyar történelmi személyről kapja. A hadosztályt elvileg csak Magyarország védelmében lehet bevetni, és felszerelése, mindennemű anyagi ellátása német részről történik. A jelentkezőknek be kellett tölteniük 17. életévüket, és 21 éves korig hatóságilag láttamozott szülői beleegyezést kértek a jelentkezéshez.

A jelentkezők jöhettek a polgári életből, a magyar királyi honvédség tényleges és tartalékos állományából. A törzstisztek esetében kötelező volt a német nyelv ismerete, a főtiszteknél „ajánlott”. A jelentkezők családjai a fegyveres SS tagjainak családtagjait megillető támogatásban részesülnek. Sebesülés, halál esetén a gondoskodást az SS (hadi)gondozási parancsnoksága intézi.

Az úgynevezett „Hunyadi hadosztályokba” – a közvélemény számára így szerepeltették a Waffen-SS magyar alakulatait – való jelentkezés lehetőségére 1944 novemberétől hívták fel a figyelmet a plakátok, falragaszok, különböző újsághirdetések. A propaganda hatására jelentős számban jelentkeztek fiatalok a szolgálatra. A legénységi állományúak többsége 17. és 21. életév közötti volt, míg a kisebb részt a már a magyar királyi honvédségben szolgálók tették ki. A számottevő érdeklődésnek – a háború folyamán mintegy 40 ezer magyar jelentkezett a Waffen-SS magyar alakulataiba – különböző okai voltak:

1. Számosan úgy érezték, hogy a haza védelme a kötelességük, és ezekben az alakulatokban jobb felszereléssel, jobb fegyverzettel, jobb ellátási körülmények között tehetnek eleget neki.

2. A jelentkezők nem a frontra, hanem hátországi kiképzőközpontokba kerültek, így a hadműveletekből elvileg „kimaradtak”, és úgy számoltak, hogy megúszhatják a fegyveres összecsapásokat.

Az önkéntes és toborzott állományt a rajkai gyűjtőterületről vasúton a Német Birodalomba szállították, ahol megkezdődött a kiképzésük és a felszerelésük. Az egy hadosztálynyi létszám – 15 ezer fő – azonban már a kezdet kezdetén nagyobb lett, ezért 1944 decemberében megkezdődött a „26. Waffen-Grenadier-Division der SS” (ungarische Nr 2.) szervezése. Utóbbi a Hungária nevet kapta. E hadosztály felállítására azonban német részről sem az anyagi, sem az eszközfedezet nem állt rendelkezésre, ezért tagjai gyakran zsákmányolt – például belga és francia – ruházatot kaptak.

Bár a háború folyamán egyik hadosztály személyi állományának a kiképzése sem fejeződött be – és így a seregtestek nem érték el a hadrafoghatósági szintet –, kisebb – a szovjet előretörés hatására ad hoc jelleggel elkülönített – részei 1945. január–márciusban több esetben is harcba keveredtek a Vörös Hadsereg csapataival, és néhány száz főre tehető veszteséget is szenvedtek.

A Hunyadi hadosztály parancsnoka Grassy József altábornagy, a Hungáriáé Pisky Zoltán ezredes volt. Utóbbi hősi halálát követően a Hungária hadosztály parancsnokságát is Grassy József vette át.

A háború befejezésekor a két hadosztály – hasonlóan más kisebb magyar Waffen-SS-kötelékekhez – katonáinak kisebb része amerikai hadifogságba került, a nagyobb rész pedig, elvegyülve a magyar polgári menekültek között, hazatért Magyarországra.

A magyarországi népbíráskodási gyakorlatban nem egy személy esetében a Hunyadi, illetve a Hungária hadosztályban való szolgálat „háborús bűnnek” számított. Magyarországon ezen a gyakorlaton az 1990 utáni bírósági ítéletek változtattak – a Német Szövetségi Köztársaságban a Waffen-SS-t már korábban „rehabilitálták” –, és törvénysértőnek mondták ki a korábban a Hunyadi vagy a Hungária hadosztályban való szolgálat miatti elmarasztaló ítéleteket.

Érvényesnek tekinthetjük a második világháború utolsó hónapjaiban a Hunyadi és Hungária hadosztályban szolgált magyar katonákra vonatkozóan is néhai Konrad Adenauer egykori kijelentését, aki a Waffen-SS-ben szolgált német katonákra utalva mondta: „Soldaten wie andere auch”, azaz „ugyanolyan katonák, mint a többiek”, mert a Waffen-SS-ben szolgálni nem kivételezettség és párthűség alapján lehetett, hanem önkéntes döntés, majd később sorozás, illetve a Wehrmachtból oda történt áthelyezés után.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes hegység területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak.

Jó három órai gyaloglás után érkeztünk Szucsányba, ahol a gimnázium udvarán, 1945. április 18-án 10 órakor adtuk át fegyvereinket a csehszlovák katonáknak, akik az épületben szállásoltak el bennünket.

„Kaptam már olyan levelet is, hogy ezeket el kellene égetni” – mutat Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója azokra a második világháborús tárgyakra, melyek 2019-ben egy családi ház felújításakor kerültek elő.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

A Patriot Front fehér nacionalista csoport öt tagját börtönbüntetésre ítélték, mert „összeesküvést szőttek” egy idahói LGBTQ+ Pride-vonaglás ellen.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

A szerbiai Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület elnöke, Olivera Zekic a Telegramon tett közzé egy fotót, amelyen SS-egyenruhában tetszeleg.

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.

Alig néhány hónappal a harcok után elindult a feleslegessé vált eszközök hasznosítása a megszállt és kettészakított Németországban.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

1948. május 14-én Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megalakulását, mire az arab államok többsége dzsihádra szólította fel a muszlim világot. Kevesen tudják, milyen aktív szerepet vállalt Sztálin Izrael létrehozásában és abban, hogy túlélte az első arab–izraeli háborút.

A magyar származású önkéntesekből felállítandó Waffen-SS hadosztályok ügyében a tárgyalások még a Lakatos-kormány idején megkezdődtek. Az írásbeli, előzetes megállapodást végül is Beregfy Károly, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere és Otto Winkelmann, a magyarországi német SS- és rendőri erők parancsnoka 1944. október 23-án írta alá Budapesten.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

„A jóvátétel nem csak erkölcsileg indokolható, hanem képes kezelni a régóta fennálló faji egyenlőtlenségeket is” – mondta Barbara Lee demokrata képviselő.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

Horogkeresztes zászlókat lengetve és a Führert éltetve vonultak fel fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoportok a floridai Orlandó városában a hétvégén.

Az egykori SS-tagok végzetes fogyatkozásával már egyre nehezebb háborús pereket rendezni, ezért újabb és újabb ajvékolni való után nézve több osztrák tartományról is „kiderítették”, hogy ott még mindig „nácik által komponált himnuszok” vannak érvényben.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.