Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1944. április 3-án szép, napos, szélcsendes tavaszi reggel és délelőtt köszöntötte a főváros és környéke lakóit.

Reggel hét órakor még –2 °C volt, de később a hőmérséklet emelkedett. Az emberek nyugodt munkanapra számítottak. A 10 óra 15 perckor felüvöltő szirénák sem borzolták fel különösebben a kedélyeket. Megszokták. Az elmúlt hetekben gyakran hallották, és nem történt semmi. De a továbbiak hiteles ismertetéséhez adjuk át a szót egy szemtanúnak:

„Vijjogva üvöltöttek a szirénák. »Légiriadó!« Leállítottam a gépemet és kényelmesen kisétáltam a műhelyhez nem messze lévő árokhoz. Többen tanyáztunk már ott, élvezve a tavaszi napsugarak melegét. Egy cseppet sem nyugtalankodtunk. Az utóbbi időben elég gyakran volt riadó. De a fővárost és környékét még eddig nem érte bombatámadás, csupán a Dunántúlon szórta le néhány menekülő gép a bombáit.” – emlékezik vissza a Csepel-szigeten lévő Horthy-ligeti (ma Szigetszentmiklós) Dunai Repülőgépgyár (ma Csepel Autógyár) egykori dolgozója. – „Távolról egyre erősödő mormogás hallatszott. Szokatlan motorzúgás. Nem egyenletes, hanem mintha erőlködtek volna a gépek. Az égre néztünk. A napsütés sok száz kis ezüstponton csillogott. A pontok fehér kondenzcsíkokat húztak maguk mögött. A motorzaj már szinte dübörgéssé erősödött, akkor hirtelen suhogást hallottam, és egyszerre elszabadult körülöttem a pokol. Minden recsegett, ropogott. Az árok fenekére lapultam, remegve a félelemtől…”

1944. április 3-án délelőtt a fővárost és peremvárosait teljesen váratlanul érte a szövetségesek első pusztító erejű hadászati légitámadása. A nappali amerikai és az azt követő brit éjszakai bombázásnak összesen 1038 halálos áldozata és 526 sebesültje volt.

1944. április 3-ig az ország és a főváros lakossága, bár borzongva olvasta a német és olasz városok, majd Szófia, Helsinki elleni bombázások híreit, viszonylag nyugalommal nézett a jövő elé. 1944. április 3-a villámcsapásként, a meglepetés kijózanító erejével hatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az országot visszavonhatatlanul elérte a háború.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

A „magyar forradalomért való lelkesedés” miatt, vagy 1956-ot csupán ürügyként felhasználva 257 személy ellen alkalmaztak megtorlást a Szovjetunióban. 

Az idahói rendőrség elfogta az Aryan Knights (Árja Lovagok) két tagját, Skyler Meade-t, aki a börtönkórházból szökött meg társa, Nicholas Umphenour segítségével – írja a BBC.

Pár nappal ezelőtt súlyos támadás történt Berlinben. A Dritte Weg egyik fiatal aktivistáját támadta meg otthona előtt három antifa, akik kést is használtak az akció során.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

Életének nyolcvanharmadik évében elhagyta a földi világot László András filozófus, a metafizikai tradicionalitás egyik legnagyobb magyarországi képviselője, írja a Duo Gladii.