Egy szépnek induló tavaszi nap: 1944. április 3-a

Kövess minket -on és -en!

1944. április 3-án szép, napos, szélcsendes tavaszi reggel és délelőtt köszöntötte a főváros és környéke lakóit.

Reggel hét órakor még –2 °C volt, de később a hőmérséklet emelkedett. Az emberek nyugodt munkanapra számítottak. A 10 óra 15 perckor felüvöltő szirénák sem borzolták fel különösebben a kedélyeket. Megszokták. Az elmúlt hetekben gyakran hallották, és nem történt semmi. De a továbbiak hiteles ismertetéséhez adjuk át a szót egy szemtanúnak:

„Vijjogva üvöltöttek a szirénák. »Légiriadó!« Leállítottam a gépemet és kényelmesen kisétáltam a műhelyhez nem messze lévő árokhoz. Többen tanyáztunk már ott, élvezve a tavaszi napsugarak melegét. Egy cseppet sem nyugtalankodtunk. Az utóbbi időben elég gyakran volt riadó. De a fővárost és környékét még eddig nem érte bombatámadás, csupán a Dunántúlon szórta le néhány menekülő gép a bombáit.” – emlékezik vissza a Csepel-szigeten lévő Horthy-ligeti (ma Szigetszentmiklós) Dunai Repülőgépgyár (ma Csepel Autógyár) egykori dolgozója. – „Távolról egyre erősödő mormogás hallatszott. Szokatlan motorzúgás. Nem egyenletes, hanem mintha erőlködtek volna a gépek. Az égre néztünk. A napsütés sok száz kis ezüstponton csillogott. A pontok fehér kondenzcsíkokat húztak maguk mögött. A motorzaj már szinte dübörgéssé erősödött, akkor hirtelen suhogást hallottam, és egyszerre elszabadult körülöttem a pokol. Minden recsegett, ropogott. Az árok fenekére lapultam, remegve a félelemtől…”

Archívum

1944. április 3-án délelőtt a fővárost és peremvárosait teljesen váratlanul érte a szövetségesek első pusztító erejű hadászati légitámadása. A nappali amerikai és az azt követő brit éjszakai bombázásnak összesen 1038 halálos áldozata és 526 sebesültje volt.

1944. április 3-ig az ország és a főváros lakossága, bár borzongva olvasta a német és olasz városok, majd Szófia, Helsinki elleni bombázások híreit, viszonylag nyugalommal nézett a jövő elé. 1944. április 3-a villámcsapásként, a meglepetés kijózanító erejével hatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az országot visszavonhatatlanul elérte a háború.

Kövess minket -on és -en!

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Ezerkilencszáznegyvenhárom januárjában borzalmas körülmények között, Kondenzovo mellett magunkat megadni kényszerültünk.

Kutatók egy csoportja nemrég bejelentette, hogy rábukkant Alaszka egyetlen, japán-amerikaiak fogva tartására létesített internálótáborának helyszínére.

Sántha Attila székelyföldi nyelvész szerint a Duna, a Fekete tenger, a Prút és a Dnyeszter folyók által határolt területen lehetett az a Csigla mező, ahová a középkori krónikák szerint visszavonult Attila hunjainak maradéka.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

1923. november 8-án lépett a német történelem színpadára Adolf Hitler: a nemzetiszocialista párt vezetője akkor kísérelte meg először átvenni a hatalmat, de sörpuccsként ismertté vált próbálkozás ekkor még kudarcba fulladt.

A csodafegyver (Wunderwaffe) fogalma a második világháború idejéről származik, amikor a németek korábban soha nem látott haditechnikákat fejlesztettek és próbáltak csatasorba állítani, és azzal eldönteni a háború kimenetelét.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik B-29 típusú, Enola Gay nevet viselő bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgyat” dobott le.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

A Le Camp des saints (A szentek tábora) arról szól, hogy a harmadik világ kiéhezett tömegei hogyan özönlik el a fehér országokat világszerte, kezdve Franciaországgal.