Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Titkos misszióra jelentkezett önkéntesként, így nem is számíthatott rá, hogy a 20. század egyik leghíresebb kivégzésének aktív részese lesz.

Bár nem bánta meg, hogy tettével hozzájárult a gyűlölt rezsim bukásához, Ionel Boeru életét beárnyékolták az 1989. december 25-i események. Ötödik napja tartottak a forradalommá terebélyesedett tiltakozó megmozdulások, amikor a Teheránból hazatérő román diktátor százezres nagygyűlést hívott össze Bukarest belvárosába, hogy meggyőzze a tömegeket a fejlett román szocialista társadalom eredményeiről és béremelést ígérjen.

A Conducator elszámította magát, beszédét füttyszó és petárdarobbanások hangja zavarta meg, a tévéadás megszakadt, a tanácstalan elnök-pártfőtitkár ekkor berekesztette a gyűlést.

Ceausescuék másnap kénytelenek voltak elmenekülni a román fővárosból. Nem jutottak messze, hiszen az őket szállító helikopternek le kellett szállnia, így hamar elfogták őket, majd a targovistei (Dél-Románia) laktanyába szállították a házaspárt.

A romániai harcok lanyhuló intenzitással, de még folytak, amikor december 25-én este a bukaresti televízió bejelentette: az előző nap felállított rendkívüli katonai bíróság Nicolae és Elena Ceausescut bűnösnek találta népirtásban, az államhatalom aláásásában, közvagyon rombolásában és a nemzetgazdaság lezüllesztésében, mindezekért halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte őket, az ítéletet végrehajtották. A Ceausescu-házaspár kivégzéséről készült képkockák - amelyek vágott változatát még aznap bemutatták a román televízióban - a nyugati sajtó közreműködésének köszönhetően azonnal bejárták a világot.

Ionel Boeru kezei még ma is remegnek, amikor arra a bizonyos napra gondol. Az egykori ejtőernyősnek jutott két másik társával ugyanis a történelmi feladat: golyót repíteni Nicolae és Elena Ceausescuba. Karácsony napján ő vezette ki a teremből a már bukott román diktátort, akit feleségével együtt a rögtönítélő bíróság által lefolytatott csaknem másfél órás tárgyalás után ítéltek halálra. Útban a laktanya-parancsnokság épületének bejáratától alig 10 méterre lévő fal, a vesztőhely felé, a Conducator az Internacionálét énekelte, majd azt kiáltotta: „Éljen a szabad és független Román Szocialista Köztársaság!”

A kivégzés olyan gyorsan történt, hogy a felvételeket készítő haditudósító csak az utolsó néhány sorozatot és a már halott Ceausescu-házaspárt tudta lefilmezni. Az a néhány másodperc a volt ejtőernyős katona egész életére árnyékot vetett.

„Még mindig ideges vagyok, amikor erről kell beszélni” - nyilatkozta Boeru a The Guardiannek. "Két élet, amit kioltottam. Háborúban ez még elfogadott, de amikor fegyvertelen embereket kell megölni, az sokkal nehezebb. Senkinek nem kívánom, még ha ez is volt a feladatom: embereket ölni" - tette hozzá. Mint a 20. század egyik leghíresebb kivégzőosztagának tagja, Boerunank komoly árat kellett fizetnie: magánélete, családi békéje és házassága is megsínylette az 1989. decemberi eseményeket.

A romániai forradalom idején 31 éves Boeru tisztként szolgált egy elit ejtőernyős alakulat tagjaként, amikor karácsonykor önkéntesként jelentkezett a titkos küldetésre. „A miniszter megkérdezte: » Kapitány, meg tudod ezt tenni?« Azt mondtam, »Igen«. Mit mondhattam volna?” - idézte fel az akkori eseményeket Boeru, aki december 21-én társaival együtt még annak az embernek fogadott hűségesküt, akinek életét néhány nappal később ő maga oltotta ki. „Alá kellett írnunk egy nyilatkozatot, miszerint nem értünk egyet a forradalommal. Esküt kellett tennünk Ceausescu támogatására és védelmére.”

Boeru alakulata a Szabad Európa Rádión követte végig az egész Románián végigsöprő forradalmi eseményeket. Teljesen letaglózva álltak, amint a kommunista hatalom székhelyét, a Központi Bizottság fakószürke épületét elfoglalták a tüntetők, Ceausescu pedig helikopterrel menekül el feleségével. „December 22-én a katonák sírtak a boldogságtól, olyan embereket, akikről korábban azt hitted, egyetértenek a rendszerrel, teljesen letaglózták az érzelmeik. Elővettük az elrejtett alkoholt, egy nagyon rossz minőségű konyakot, és ittunk” - folytatja Boeru.

Boeru, ha nem is büszkén, de váltig állítja: az ő fegyvere oltotta ki a Ceausescu-házaspár életét. Mikor a három ejtőernyős tüzet nyitott, egyik társa néhány pillanatra leblokkolt, a másik pedig elfelejtette automata üzemmódra állítani az AK-47-esét, így csak néhány egyes lövést adott le fegyveréből. „Nagyon gyorsan tüzeltem. Úgy érzem, segítettem nekik méltósággal meghalni” - mondta az egykori tiszt.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese, a második világháború alatt  szerepet játszó politikusok közül az egyik legkülönösebb és legérdekesebb egyéniség.

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

1942. október 3-án volt minden hordozórakéta ősatyja, a V–2 első sikeres startja. A Vergeltungswaffe–2 egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta volt, amit a Nagynémet Birodalom szakemberei fejlesztettek ki a Balti-tenger egy kis szigete, Usedom egy településén, Peenemündében.

Vasárnap ismét a demokrácia csodálatos működéséről tettek tanúbizonyságot a héber rend őrei az egykori Németországban.

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

Egy hazafias zenekar a „fehér hatalomról” és az „árja végzetről” zenélt egy orosz katonai bázison – rémüldözik az estéről készült videó láttán az amerikai zsidó-liberális Vice magazin.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

Jól emlékszem, 1945. január 19-e volt. Mi, gyerekek már feküdtünk szüleim Barcika alsói házában. Éjszaka két pulin zörgetett be, puskával a vállán: értem jöttek.

A német munkásoknak kedvező első munkareformok egyike a fizetett évi szabadság létrehozása volt.

Az olasz legfelsőbb bíróság, a semmítőszék foglalt állást az olasz szélsőjobboldali, hazafias csoportok találkozóin, megemlékezésein országszerte használt köszöntési formáról.

Az tény, hogy november 4-én hajnalban a szovjet csapatok ismét rátörtek Budapestre, Nagy Imre a Jugoszláv nagykövetségre menekült. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy ezen a napon leverték volna a szabadságharcot. Sőt.

Bár a mi hazánkos Novák Előd kérésére előbb tömegsport-rendezvényként felvette az állami szervező a Kitörés emléktúrát az Olimpiai Ötpróba Programba, később azt törölte.

Az ausztrál kormány a „szélsőjobboldal erősödése” miatt a nemzetiszocialista jelképek betiltását fogja kezdeményezni, jelentette be Mark Dreyfus igazságügyi miniszter.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

Furcsa észjárásuk van a németországi hatóságoknak: minél aktívabb és erőszakosabb a szélsőbaloldali Antifa, annál inkább fellépnek a nacionalista színtér ellen. Abszurd? Igen, de pont ez a valóság.