Kövess minket -on és -en!

Az amerikai japánok idén emlékeztek meg arról, hogy a Japánnal akkor háborúban álló Egyesült Államok kormányzata 75 évvel ezelőtt döntött arról, hogy internálótáborokba zárja az Amerikában élő japán származású embereket.

2017. február 19-én volt az évfordulója , hogy Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök alig több mint két hónappal a Pearl Harbor elleni japán támadás után aláírta a 9066-os számú elnöki rendeletet, amellyel elrendelte, hogy a hadügyminiszter katonai övezetté nyilvánítson területeket, ahonnan "bárki vagy mindenki kitiltható". Ennek alapján nem sokkal később a nyugati parti államokat katonai övezetté nyilvánították, és 1942 tavaszán megkezdődött a japánok táborokba zárása.

Akkor mintegy 127 ezer japán élt az Egyesült Államokban, 112 ezren közülük valamelyik nyugati parti államban. Az internálás keretében mintegy 120 ezer embert zártak internálótáborba, attól tartva, hogy az Egyesült Államok háborús ellenségével, azaz Japánnal rokonszenveznek. Az internáltak 62 százaléka amerikai állampolgár volt.

Az Egyesült Államokban tíz internálótábort állítottak fel: Kaliforniában, Arizonában, Utah államban, Coloradóban, Idahóban és Wyomingban. A barakkokból álló táborokat szögesdrót kerítéssel és fegyveres őrökkel vették körül, az internáltaknak pedig megtiltották, hogy elhagyják a tábor területét. Egy idő után a barakkokból a fogvatartottakat más, állandó táborokba szállították, az Egyesült Államok közép-nyugati vidékeire. Az internáltak között volt például George Takei is, aki később színész lett, és a Star Trek című filmsorozattal vált világhírűvé.

Az internáltakat 1945-ben, a háború végén bocsátották szabadon, de csakis azzal a feltétellel, hogy hűségesküt tettek az Egyesült Államokra. 1988-ban Ronald Reagan amerikai elnök törvényt írt alá, amely részben bocsánatot kért a történtekért, részben pedig anyagi kárpótlást – fejenként 20 ezer dollárt – biztosított a túlélőknek.

A 75 évvel ezelőtt történtekre emlékezve még pénteken nagyszabású kiállítás nyílt a washingtoni amerikai történeti múzeumban, ahol a korabeli fotókkal és a barakkokban használatos tárgyakkal idézik meg a múltat. A kiállítás egy esztendeig tart nyitva.

Kövess minket -on és -en!

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.