Amikor Amerikában koncentrációs táborokba zárták a japán származásúakat

Kövess minket -on és -en!

Az amerikai japánok idén emlékeztek meg arról, hogy a Japánnal akkor háborúban álló Egyesült Államok kormányzata 75 évvel ezelőtt döntött arról, hogy internálótáborokba zárja az Amerikában élő japán származású embereket.

2017. február 19-én volt az évfordulója , hogy Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök alig több mint két hónappal a Pearl Harbor elleni japán támadás után aláírta a 9066-os számú elnöki rendeletet, amellyel elrendelte, hogy a hadügyminiszter katonai övezetté nyilvánítson területeket, ahonnan "bárki vagy mindenki kitiltható". Ennek alapján nem sokkal később a nyugati parti államokat katonai övezetté nyilvánították, és 1942 tavaszán megkezdődött a japánok táborokba zárása.

Akkor mintegy 127 ezer japán élt az Egyesült Államokban, 112 ezren közülük valamelyik nyugati parti államban. Az internálás keretében mintegy 120 ezer embert zártak internálótáborba, attól tartva, hogy az Egyesült Államok háborús ellenségével, azaz Japánnal rokonszenveznek. Az internáltak 62 százaléka amerikai állampolgár volt.

Hírek

Az Egyesült Államokban tíz internálótábort állítottak fel: Kaliforniában, Arizonában, Utah államban, Coloradóban, Idahóban és Wyomingban. A barakkokból álló táborokat szögesdrót kerítéssel és fegyveres őrökkel vették körül, az internáltaknak pedig megtiltották, hogy elhagyják a tábor területét. Egy idő után a barakkokból a fogvatartottakat más, állandó táborokba szállították, az Egyesült Államok közép-nyugati vidékeire. Az internáltak között volt például George Takei is, aki később színész lett, és a Star Trek című filmsorozattal vált világhírűvé.

Az internáltakat 1945-ben, a háború végén bocsátották szabadon, de csakis azzal a feltétellel, hogy hűségesküt tettek az Egyesült Államokra. 1988-ban Ronald Reagan amerikai elnök törvényt írt alá, amely részben bocsánatot kért a történtekért, részben pedig anyagi kárpótlást – fejenként 20 ezer dollárt – biztosított a túlélőknek.

A 75 évvel ezelőtt történtekre emlékezve még pénteken nagyszabású kiállítás nyílt a washingtoni amerikai történeti múzeumban, ahol a korabeli fotókkal és a barakkokban használatos tárgyakkal idézik meg a múltat. A kiállítás egy esztendeig tart nyitva.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok azt szeretné, ha Kína leállítaná vagy legalábbis csökkentené az orosz olaj vásárlását. Azt gondoltam magamban, hogy ez egy téves kérés. Miért okoznának a kínaiak önmaguknak kárt, hogy a fő ellenségüknek kedvezzenek?

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A történet 1945. január 6-án, Mezőberényben kezdődött.  A megszállás után először a németes nevű magyar embereket szedték össze, ám később a fogolylétszámok kiegészítése végett bárkit elhurcolhattak.

„Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van” – fogalmazta meg 1950-ben írt versében Illyés Gyula, ami nem csak az olyan diktatúrákra volt igaz, mint amilyen a sztálini Szovjetunió, a castroista Kuba, a Kim Dzsongil vezette Észak-Korea vagy a maoista Kína volt, de a kisebb, kelet-európai kommunista diktatúrákra is.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Manapság a vasúti tüzérség a múlté. Egyes vélemények szerint már a világháború idején sem biztos, hogy hatékony volt, de alább levezetjük, hogy voltak olyan tulajdonságai, amelyek miatt érdemes volt vele foglalkozni.

A lengyel hadjárat után a Waffen-SS felfegyverzett alakulatai ugrásszerűen megszaporodtak. 1939 őszén már nem csak az SS-Verfügungstruppe egységeit szervezték hadosztállyá.

A hivatalosan „25. Waffen-Grenadier-Division der SS” nevet kapott hadosztály egy 1944 októberében megkötött államközi egyezmény alapján jött létre.

Elvetemült provokatőrök újabban egy minden alapot nélkülöző álhírt terjesztenek Nyugaton, miszerint a globalista lobbi nyomására a kollaboráns kormányok harmadik világbeli újgyarmatosítókat importálnak futószalagon az őshonosok lecserélésének nyilvánvaló szándékával.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Miután kilépett a Deák-pártból, az 1880-as évek elején megalapította az Antiszemita Pártot. Ez volt a világ első ilyen természetű pártja. A többi országokban csak ezután kezdődtek az antiszemita mozgalmak.

A demográfiai tendenciák teljesen egyértelműek: a különböző rasszbéli csoportok közül egyedül a fehérek száma csökken.

A kérdésben Sztálin mondta ki a döntő szót a magyar fegyverszüneti delegációnak: nem kell háborús bűnösként eljárni a volt kormányzó ellen, mert „öregember az már és mégiscsak fegyverszüneti ajánlatot tett 1944 őszén”.

47 éven át egy titokzatos spanyol család tulajdonában voltak azok a sokáig ismeretlen fotók, amelyek az 1967-ben a bolíviai hadsereg által kivégzett Che Guevara holttestéről készültek.