Kövess minket -on és -en!

1914. augusztus 2-án hatalmas tömeg hallgatta a müncheni Odeonsplatzon, amint egy katona felolvassa szerbeknek szánt német hadüzenetet.

Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Chotek Zsófia grófnő meggyilkolása olyan események láncolatát indította el, amelyek alig másfél hónapon belül egy addig még sosem tapasztalt háború kitöréséhez vezettek. A háborús készülődés és a kezdeti lelkesedés tüze hatja át a történelmi Odeon téren összeverődött emberek lelkét; ki feszülten figyelve, ki mámoros állapotban veszi tudomásul, hogy ezennel Németország hadviselő féllé vált. A tömegben elvegyülve ott áll a kalapját lengető, akkor 25 éves Adolf Hitler is.

A bécsi diplomácia Németország biztatására 1914. július 23-án ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd az ultimátum lejárta után július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. Nem kellett sokat várni az szláv testvéreivel együtt álló Oroszországhoz intézett német hadüzenetre sem; majd miután bevonultak Luxemburgba, a német csapatok benyomulnak Belgium területére is, amire válaszul Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak. Ez volt az a pillanat, a Német Birodalom hadba lépése, amikor – mint később számos alkalommal állította – a Führer élete értelmet nyert.

A müncheni Odeonsplatzon látható tömegről kép is készült, ám a fekete-fehér felvétel megjelentetésére jó sokat kellett várni: a fotót elsőként a NSDAP hivatalos lapja, a Hermann Esser által szerkesztett Illustrierte Beobachter (1926-1945) 1932. március 12-én, az aktuális választások előtt alig egy nappal tette közzé, mintegy válaszként arra a hazug támadásra, miszerint Hitler nem volt hazafi, és elmenekült a katonai szolgálat elől az Osztrák-Magyar Monarchiából.

Az azóta eltelt több, mint száz évben sajnos nem került elő az eredeti fénykép negatívja, s a korabeli filmhíradók alapos tanulmányozása során sem sikerült azonosítani a Führert. Heinrich Hoffmann, aki egyébként a lap egyik alapítója és vezető riportere volt, mindig is azt állította, hogy 1929-ben véletlenül fedezte fel Hitlert a képen, miután a későbbi Führer meglátogatta, és említést tett neki arról, hogy jelen volt a gyűlésen.

Kövess minket -on és -en!

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. 

Életében Lothrop Stoddard (1883–1950) Amerika egyik legbefolyásosabb írója volt. A Harvardon szerzett doktori címet, tizenöt könyvet írt, beleértve sokat vitatott könyvét is, az 1920-as The Rising Tide of Colort.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.

Vélhetően hazafias aktivisták a kommunizmust a zsidósággal azonosító matricát ragasztottak az érdi vasútállomás egyik padjára. A címkén a következő felhívás olvasható: „Küzdj a zsidó zsarnokság ellen! Harcolj a népedért!”

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

Athénban antifasiszták próbáltak felrobbantani egy lakást, ahol görög hazafiak voltak, ám ehelyett önmagukat sikerült kiiktatniuk. A német hazafiakhoz kötődő Ein Prozent további információkra hívja fel a figyelmet, például arra, hogy az elkövetők kiváló kapcsolatokat ápoltak a berlini antifa színtérrel, s valószínűleg a Hammerbande néven elhíresült terrorcsoporttal is.

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.