Kövess minket -on és -en!

1914. augusztus 2-án hatalmas tömeg hallgatta a müncheni Odeonsplatzon, amint egy katona felolvassa szerbeknek szánt német hadüzenetet.

Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Chotek Zsófia grófnő meggyilkolása olyan események láncolatát indította el, amelyek alig másfél hónapon belül egy addig még sosem tapasztalt háború kitöréséhez vezettek. A háborús készülődés és a kezdeti lelkesedés tüze hatja át a történelmi Odeon téren összeverődött emberek lelkét; ki feszülten figyelve, ki mámoros állapotban veszi tudomásul, hogy ezennel Németország hadviselő féllé vált. A tömegben elvegyülve ott áll a kalapját lengető, akkor 25 éves Adolf Hitler is.

A bécsi diplomácia Németország biztatására 1914. július 23-án ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd az ultimátum lejárta után július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. Nem kellett sokat várni az szláv testvéreivel együtt álló Oroszországhoz intézett német hadüzenetre sem; majd miután bevonultak Luxemburgba, a német csapatok benyomulnak Belgium területére is, amire válaszul Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak. Ez volt az a pillanat, a Német Birodalom hadba lépése, amikor – mint később számos alkalommal állította – a Führer élete értelmet nyert.

A müncheni Odeonsplatzon látható tömegről kép is készült, ám a fekete-fehér felvétel megjelentetésére jó sokat kellett várni: a fotót elsőként a NSDAP hivatalos lapja, a Hermann Esser által szerkesztett Illustrierte Beobachter (1926-1945) 1932. március 12-én, az aktuális választások előtt alig egy nappal tette közzé, mintegy válaszként arra a hazug támadásra, miszerint Hitler nem volt hazafi, és elmenekült a katonai szolgálat elől az Osztrák-Magyar Monarchiából.

Az azóta eltelt több, mint száz évben sajnos nem került elő az eredeti fénykép negatívja, s a korabeli filmhíradók alapos tanulmányozása során sem sikerült azonosítani a Führert. Heinrich Hoffmann, aki egyébként a lap egyik alapítója és vezető riportere volt, mindig is azt állította, hogy 1929-ben véletlenül fedezte fel Hitlert a képen, miután a későbbi Führer meglátogatta, és említést tett neki arról, hogy jelen volt a gyűlésen.

Kövess minket -on és -en!

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Budapest XII. kerületében ismeretlen patrióták horogkeresztet festettek a szovjet megszállókat dícsőítő emlékműre. 

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Az orosz fajvédő, nacionalista félkatonai Rusich Csoport arról számolt be, hogy hivatalos megállapodást kötött az FSZB határőrszolgálatával, hogy hírszerzési tevékenységeket folytasson és megerősítse a Finnországgal közös határt.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.