Kövess minket -on és -en!

1914. augusztus 2-án hatalmas tömeg hallgatta a müncheni Odeonsplatzon, amint egy katona felolvassa szerbeknek szánt német hadüzenetet.

Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Chotek Zsófia grófnő meggyilkolása olyan események láncolatát indította el, amelyek alig másfél hónapon belül egy addig még sosem tapasztalt háború kitöréséhez vezettek. A háborús készülődés és a kezdeti lelkesedés tüze hatja át a történelmi Odeon téren összeverődött emberek lelkét; ki feszülten figyelve, ki mámoros állapotban veszi tudomásul, hogy ezennel Németország hadviselő féllé vált. A tömegben elvegyülve ott áll a kalapját lengető, akkor 25 éves Adolf Hitler is.

A bécsi diplomácia Németország biztatására 1914. július 23-án ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd az ultimátum lejárta után július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. Nem kellett sokat várni az szláv testvéreivel együtt álló Oroszországhoz intézett német hadüzenetre sem; majd miután bevonultak Luxemburgba, a német csapatok benyomulnak Belgium területére is, amire válaszul Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak. Ez volt az a pillanat, a Német Birodalom hadba lépése, amikor – mint később számos alkalommal állította – a Führer élete értelmet nyert.

A müncheni Odeonsplatzon látható tömegről kép is készült, ám a fekete-fehér felvétel megjelentetésére jó sokat kellett várni: a fotót elsőként a NSDAP hivatalos lapja, a Hermann Esser által szerkesztett Illustrierte Beobachter (1926-1945) 1932. március 12-én, az aktuális választások előtt alig egy nappal tette közzé, mintegy válaszként arra a hazug támadásra, miszerint Hitler nem volt hazafi, és elmenekült a katonai szolgálat elől az Osztrák-Magyar Monarchiából.

Az azóta eltelt több, mint száz évben sajnos nem került elő az eredeti fénykép negatívja, s a korabeli filmhíradók alapos tanulmányozása során sem sikerült azonosítani a Führert. Heinrich Hoffmann, aki egyébként a lap egyik alapítója és vezető riportere volt, mindig is azt állította, hogy 1929-ben véletlenül fedezte fel Hitlert a képen, miután a későbbi Führer meglátogatta, és említést tett neki arról, hogy jelen volt a gyűlésen.

Kövess minket -on és -en!

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.