Az esemény, ami értelmet adott Hitler életének

Kövess minket -on és -en!

1914. augusztus 2-án hatalmas tömeg hallgatta a müncheni Odeonsplatzon, amint egy katona felolvassa szerbeknek szánt német hadüzenetet.

Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Chotek Zsófia grófnő meggyilkolása olyan események láncolatát indította el, amelyek alig másfél hónapon belül egy addig még sosem tapasztalt háború kitöréséhez vezettek. A háborús készülődés és a kezdeti lelkesedés tüze hatja át a történelmi Odeon téren összeverődött emberek lelkét; ki feszülten figyelve, ki mámoros állapotban veszi tudomásul, hogy ezennel Németország hadviselő féllé vált. A tömegben elvegyülve ott áll a kalapját lengető, akkor 25 éves Adolf Hitler is.

A bécsi diplomácia Németország biztatására 1914. július 23-án ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd az ultimátum lejárta után július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent. Nem kellett sokat várni az szláv testvéreivel együtt álló Oroszországhoz intézett német hadüzenetre sem; majd miután bevonultak Luxemburgba, a német csapatok benyomulnak Belgium területére is, amire válaszul Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak. Ez volt az a pillanat, a Német Birodalom hadba lépése, amikor – mint később számos alkalommal állította – a Führer élete értelmet nyert.

Archívum

A müncheni Odeonsplatzon látható tömegről kép is készült, ám a fekete-fehér felvétel megjelentetésére jó sokat kellett várni: a fotót elsőként a NSDAP hivatalos lapja, a Hermann Esser által szerkesztett Illustrierte Beobachter (1926-1945) 1932. március 12-én, az aktuális választások előtt alig egy nappal tette közzé, mintegy válaszként arra a hazug támadásra, miszerint Hitler nem volt hazafi, és elmenekült a katonai szolgálat elől az Osztrák-Magyar Monarchiából.

Az azóta eltelt több, mint száz évben sajnos nem került elő az eredeti fénykép negatívja, s a korabeli filmhíradók alapos tanulmányozása során sem sikerült azonosítani a Führert. Heinrich Hoffmann, aki egyébként a lap egyik alapítója és vezető riportere volt, mindig is azt állította, hogy 1929-ben véletlenül fedezte fel Hitlert a képen, miután a későbbi Führer meglátogatta, és említést tett neki arról, hogy jelen volt a gyűlésen.

Kövess minket -on és -en!

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Ahhoz, hogy hatékonyan kontrázhassuk a neoliberális babonát, először is semlegesítenünk kell a nyelvezetét és az általa megnyilvánuló tabusító mechanizmust.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

A viking sagák (történetek) az egyik legfájdalmasabb, elrettentő kivégzési módként rögzítik a vérsast.

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

A német páncélos fegyvernem által 1941 őszéig elért sikerek sokkal inkább a csapatok kiképzettségének, a harcjárművekbe szerelt híradóeszközök útján megvalósult céltudatos vezetésnek és a gyakorlatban nagyrészt bevált szervezeti formáknak voltak köszönhetőek.

Focsaniból 1945. június első hónapjaiban 2500 magyar tisztet indítottak útba a Szovjetunió belsejébe. A 22 napos út után megérkeztünk a Vjazna folyó partján fekvő Vjaznikiba.

A kárpáti harcok során elszakadtam alakulatomtól, a visszatérés lehetetlenné vált. Hazamentem Kecskemétre. Ott városszerte olvasható volt a felhívás: a volt katonák jelentkezzenek a szovjet parancsnokságon. Jelentkeztem.