Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Közel négy évbe telt, mire harminckét brit Lancester bombázó 1944. november 12-én végül a tenger fenekére küldte a monstrumot.

„Száz géppuska elvesztése vagy ötszáz pilóta halála nem lenne kár érte”, írta Churchill a Brit Királyi Haditengerészet parancsnoki tisztjének, Sir Dudley Poundnak, arra utalva, hogy a legfélelmetesebb német csatahajó, a Tirpitz elsüllyesztése érdekében akár félezer brit katona élete sem lenne nagy ár.

Közel négy évbe telt, mire harminckét brit Lancester bombázó 1944. november 12-én végül a tenger fenekére küldte a monstrumot.

A Bismarck testvérhajóját, a több mint 42 ezer tonnás Tirpitzet 1939. április 1-jén bocsátották vízre, és 1941 februárjában csatlakozott a német hajóflottához. A Norvégiában, a Trondheim-fjordnál állomásozó csatahajó feladatául a német hadvezetés az Izlandról a Szovjetunióba utánpótlást szállító konvojok megtámadását, valamint a brit hajók csendes-óceáni térségbe való eljutásának megakadályozását jelölte meg.

A komoly óvintézkedések ellenére a Tirpitz egyetlen hajót sem süllyesztett el – nyolc darab 38 centiméteres nehézágyúját alig sütötte el. Legkomolyabb bevetését a Spitzbergák elleni, 1943 nyarán zajló erődemonstrációban való részvétele jelentette. A hajó elrettentő erejével azonban hozzájárult a német háborús erőfeszítésekhez, jelenléte ugyanis arra kényszerítette a briteket, hogy két csatahajójukat is készenlétbe állítsák, miközben más hadszíntereken is bevethették volna őket.

A szövetséges csapatok összesen huszonnégy offenzívát intéztek a csatahajó ellen, melyek során a támadók jelentős veszteségeket szenvedtek. A számtalan sikertelen offenzíva között azonban egy sikeres is akadt: 1943 szeptemberében a britek törpe tengeralattjáróikkal sikeresen elhelyezett aknáik segítségével komoly károkat okoztak a hajóban. A Tirpitz teljes rendbehozatala – a II. világháború egyik legnagyszerűbb hajómérnöki teljesítményével –1944 áprilisára fejeződött be.

A hajó még egészen 1944. november 12-ig kitartott, ekkor azonban a brit Lancesterek által ledobott Tallboy bombák közül legalább kettő eltalálta, és a tenger fenekére küldte a Tirpitzet. A hajó legénységének mintegy fele életét vesztette.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.

Amint azt tudjuk, a Fidesz „nemzeti és keresztény” rendszerében nincs helye annak, hogy a hazafiak közterületen megemlékezzenek az 1945-ös budavári kitörés hőseiről, ellenben a szélsőbaloldali antifasiszta csoportok a tavalyi események dacára is demonstrálhatnak a mai napon.

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

Egy hétköznapi történet rendkívüli véget ért az egyik elszakított országrészben. A nyugat-felvidéki Vágegyháza-Alsózáros vagy Zárosegyháza nevű községben egy gazda ekéje szántás közben valami keménynek ütközött, amiről azt hitte, egy szikla.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

A katonai kíséretek a kora középkor hadviselésének meghatározó szerveződései voltak, harcos fiatal férfiak egy karizmatikus vezető köré gyűlve vettek részt a személyes dicsőséget és vagyonszerzést ígérő hadjáratokban.

Ilias Kasidiaris 2021 óta ül egy görög börtönben a betiltott Arany Hajnal párttal való kapcsolata miatt. Ez azonban nem akadályozta meg Kasidiarist, akinek horogkeresztes tetoválása is van, hogy induljon Athén polgármesteri székéért.

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

A német hazafit a rendőrség szerint „a migránsok elleni gyűlölet vezérelte”, külföldről származó, invazív hátterű szomszédait akarta felrobbantani.

Életének nyolcvanharmadik évében elhagyta a földi világot László András filozófus, a metafizikai tradicionalitás egyik legnagyobb magyarországi képviselője, írja a Duo Gladii.

A részvevők a legújabb adásban a rasszokról,  a rasszkérdést megközelítő különféle szemléletekről, és egy világnézetileg helyes, egészséges rassztudatról beszélgettek.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

Négynapos utazás után 1945. február 6-án érkeztünk Bajáról Temesvárra. Verőfényes délelőttön vagoníroztunk ki. Az éhségtől és a szomjúságtól elgyötör emberek nagy része megrohamozta az olvadó havat, és marokszámra tömte a szájába.

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

Akik még nem ismernék a történetét annak a mondásnak, hogy Románia a "történelem prostituáltja", annak segítünk hat történelmi momentummal, amely eléggé tiszta képet fest arról, milyen szövetségese volt ez az ország néhai partnereinek.