Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Közel négy évbe telt, mire harminckét brit Lancester bombázó 1944. november 12-én végül a tenger fenekére küldte a monstrumot.

„Száz géppuska elvesztése vagy ötszáz pilóta halála nem lenne kár érte”, írta Churchill a Brit Királyi Haditengerészet parancsnoki tisztjének, Sir Dudley Poundnak, arra utalva, hogy a legfélelmetesebb német csatahajó, a Tirpitz elsüllyesztése érdekében akár félezer brit katona élete sem lenne nagy ár.

Közel négy évbe telt, mire harminckét brit Lancester bombázó 1944. november 12-én végül a tenger fenekére küldte a monstrumot.

A Bismarck testvérhajóját, a több mint 42 ezer tonnás Tirpitzet 1939. április 1-jén bocsátották vízre, és 1941 februárjában csatlakozott a német hajóflottához. A Norvégiában, a Trondheim-fjordnál állomásozó csatahajó feladatául a német hadvezetés az Izlandról a Szovjetunióba utánpótlást szállító konvojok megtámadását, valamint a brit hajók csendes-óceáni térségbe való eljutásának megakadályozását jelölte meg.

A komoly óvintézkedések ellenére a Tirpitz egyetlen hajót sem süllyesztett el – nyolc darab 38 centiméteres nehézágyúját alig sütötte el. Legkomolyabb bevetését a Spitzbergák elleni, 1943 nyarán zajló erődemonstrációban való részvétele jelentette. A hajó elrettentő erejével azonban hozzájárult a német háborús erőfeszítésekhez, jelenléte ugyanis arra kényszerítette a briteket, hogy két csatahajójukat is készenlétbe állítsák, miközben más hadszíntereken is bevethették volna őket.

A szövetséges csapatok összesen huszonnégy offenzívát intéztek a csatahajó ellen, melyek során a támadók jelentős veszteségeket szenvedtek. A számtalan sikertelen offenzíva között azonban egy sikeres is akadt: 1943 szeptemberében a britek törpe tengeralattjáróikkal sikeresen elhelyezett aknáik segítségével komoly károkat okoztak a hajóban. A Tirpitz teljes rendbehozatala – a II. világháború egyik legnagyszerűbb hajómérnöki teljesítményével –1944 áprilisára fejeződött be.

A hajó még egészen 1944. november 12-ig kitartott, ekkor azonban a brit Lancesterek által ledobott Tallboy bombák közül legalább kettő eltalálta, és a tenger fenekére küldte a Tirpitzet. A hajó legénységének mintegy fele életét vesztette.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A német hazafit a rendőrség szerint „a migránsok elleni gyűlölet vezérelte”, külföldről származó, invazív hátterű szomszédait akarta felrobbantani.

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

November 8-án reggel 6 órakor rendőrök százai kutattak át több baloldali szélsőségesek által lakott ingatlant Szászországban és Türingiában.

Az SS Vezetési Főhivatalának felállítási utasítását követően (1944. november 2.) Grassy József, az SS 25. fegyveres-gránátoshadosztályának parancsnoka törzsével Zalaszentgróton rendezkedett be.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

A „magyar forradalomért való lelkesedés” miatt, vagy 1956-ot csupán ürügyként felhasználva 257 személy ellen alkalmaztak megtorlást a Szovjetunióban. 

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.