Kövess minket -on és -en!

1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. 

A "népek bölcs vezéréről" csak jóval halála és a szovjet rendszer bukása után derült ki, hogy valójában 1878. december 18-án látta meg a napvilágot a grúziai Goriban Joszif Visszarionovics Dzsugasvili néven. Születésének időpontját fiatal forradalmárként változtatta meg, hogy összezavarja az őt üldöző cári titkosrendőrséget, s később már ezt ünnepelték fényes külsőségek közepette.

Szegénységben nőtt fel, anyja cseléd volt, alkoholista cipész apja rendszeresen verte. Gyermekként elkapta a himlőt, amelynek nyomait élete végéig viselte arcán, tizenkét évesen egy baleset után bal karja rosszul forrt össze, és rövidebb maradt, e fogyatékosságát később titkolta. Hívő keresztény anyja kívánságára került a tifliszi (Tbiliszi) ortodox papi szemináriumba, ahol hamarosan a tiltottnak számító irodalmat kezdte olvasni, főként Marx művei voltak rá nagy hatással. 1899-ben marxista propaganda és elmulasztott vizsgái miatt kizárták a papneveldéből, ezután Koba (fékezhetetlen) néven dolgozott tovább a szociáldemokrata párt kisebbik, bolsevik frakciójában.

A kiváló szervezőnek bizonyuló Koba (kétes) hírnevét növelte, hogy 1907-ben forradalmi tevékenységének finanszírozása érdekében 340 ezer rubelt "sajátított ki", azaz rabolt el a tifliszi bankból.

1902 és 1917 között többször letartóztatták, de ő rendre megszökött szibériai száműzetéseiből. 1912-ben Lenin javaslatára beválasztották a frissen létrejött bolsevik párt első Központi Bizottságába, az 1910-es évektől használta a Sztálin (acélember) mozgalmi nevet. 1917 márciusában száműzetéséből Pétervárra visszatérve a párt központi lapját, a Pravdát szerkesztette, s egyik irányítója volt az októberi forradalomnak.

Az "Öreg Bolsevikok": Joszif Sztalin, Vlagyimir Lenin, és Mihail Kalinyin találkozója 1919-ben. A bolsevik párt tagjai voltak az orosz forradalom előtt

Lenin leváltotta volna Sztálint

A bolsevik hatalomátvételt követően nemzetiségi népbiztos volt, a polgárháború idején az élelemellátást szervezte délen. Tagja lett a Politikai Bizottságnak és a Szervező Irodának, 1922 áprilisában választották meg főtitkárnak.

Az ekkor már nagybeteg Lenin sokáig titokban tartott politikai végrendeletében figyelmeztetett Sztálin kegyetlenségére és a kezében összpontosuló hatalom veszélyére, felvetette leváltását is.

Erre nem került sor, s Lenin 1924. januári halála után Sztálin ügyesen játszotta ki egymás ellen pártbeli vetélytársait. Előbb Kamenyevvel és Zinovjevvel összefogva száműzte Trockijt, azután őket is kizáratta a pártból, még a fotókról is kiretusáltatta őket. A harmincas évek "nagy tisztogatása" során, a koncepciós perekben aztán a paranoiás diktátor a Vörös Hadsereg tehetséges tábornokaival együtt a pártvezetés számos tagját is kivégeztette.

Sztálin a teljhatalom birtokában erőltetett iparosításra épülő, szigorú tervgazdálkodást vezetett be, a kényszerkollektivizálás során felszámolták a "kulákságot", s mire 1933-ra befejeződött a kolhozrendszer kiépítése, milliók haltak éhen. A világ első szocialista államában Sztálin uralmát a tömegterror, a mindenhol jelenlévő titkosrendőrség és besúgók biztosították. Bárki a "nép ellenségének" minősülhetett és mindenféle bírósági eljárás nélkül a kivégzőosztag elé vagy munkatáborba kerülhetett. Mindez "a népek bölcs vezérének" féktelen személyi kultuszával párosult, a tízmilliók haláláért felelős diktátorról városokat neveztek el, neve bekerült az Internacionálét felváltó új himnuszba, művészeti alkotások magasztalták, kedvéért átírták a történelemkönyveket.

Külpolitikájában a "fasizmus elleni összefogásra" törekedett, majd 1939 augusztusában váratlan fordulattal kiegyezett a Nagynémet Birodalommal – egy időre.

Amikor a Führer 1941. június 22-én mégis megtámadta a Szovjetuniót, Sztálin nem akart hitelt adni a figyelmeztetéseknek, így a felkészületlen Vörös Hadsereg az első időkben óriási veszteségeket szenvedett, és a németek egész Moszkváig jutottak. A sokkból magához térve Sztálin irányította a védelmet, a több mint 20 milliós emberáldozat árán kiszenvedett győzelem tovább erősítette kultuszát.

A háborúból győztesen kikerülő Szovjetunió világ- és atomhatalom lett, amely saját társadalmi rendszerét kényszerítette az általa elfoglalt, majd megszállt kelet- és közép-európai országokra. Sztálin nem sokat változtatott módszerein, deportáltatta a németekkel való kollaborálással vádolt népeket, a hazatért hadifoglyokat, továbbra is milliók tűntek el a Gulágon, folytatódtak a tisztogatások, koncepciós perek.

Lenin és Sztálin mauzóleuma Moszkvában 1957-ben

Manapság az oroszok nagy része pozitívan ítéli meg Sztálint

A generalisszimusz 1953. március 5-én halt meg. Bűneit, személyi kultuszát 1956-ban, az Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán – titkos – beszédében Nyikita Hruscsov, a párt akkori főtitkára ítélte el, aki 1961-ben Sztálin holttestét is eltávolíttatta a Lenin-mauzóleumból.

Az őt követő Leonyid Brezsnyev idején inkább a diktátor "történelmi érdemeit" emelték ki, Mihail Gorbacsov 1985-ös színre lépésétől a Szovjetunió 1991-es megszűnéséig ismét véreskezű diktátornak minősült.

Oroszországban Sztálin és rendszerének megítélése ma is megosztja a társadalmat, sokak az embertelen zsarnokot látják benne, akinek kezéhez sokmillió ártatlan ember vére tapad, legalább ennyien azonban úgy vélik, hogy hibái és bűnei eltörpülnek amellett, hogy vezetése alatt a Szovjetunió hatalmas fejlődésen ment át, győztesen került ki a "Nagy Honvédő Háborúból", rend és kiszámíthatóság uralkodott.

Egy 2008-as közvélemény-kutatáson Alekszandr Nyevszkij, a 13. századi nagyfejedelem és a 20. század elején földreformot végrehajtó Pjotr Sztolipin miniszterelnök után Sztálin lett a harmadik legjelentősebb orosz történelmi személyiség, egy idei felmérés szerint pedig már az orosz társadalom 51 százaléka inkább kedvezően ítéli meg a tízmilliók halálba küldéséért felelős kegyetlen zsarnokot.

Kövess minket -on és -en!

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

Megkezdődött kedden Frankfurtban a XIII. Heinrich Reuss herceg türingiai ingatlanvállalkozó és arisztokrata által vezetett államellenes csoport kilenc feltételezett tagja ellen terrorizmus és hazaárulás miatt indított per tárgyalása.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

Körülbelül három és fél év börtönbüntetésre ítélték pénteken egy amerikai fehér fajvédő csoport vezetőjét, aki elismerte, hogy online halálos fenyegetést tett közzé egy brooklyni újságíró ellen azért, hogy az leálljon a csoport rágalmazásával.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidót szállított a német munkatáborok felé – írja az MTI.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Az antifa támadások másodrendű vádlottját, Tobias E.-t a tanács egy év tíz hónapra ítélte, de akár hamarosan szabadulhat is. Ő ismerte el egyedüliként az ügyészségi váddal egyezően a bűncselekményeit, de az ítéletet már nem fogadta el.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

A brit kormány pénzügyi szankciókat vezetett be a nemzetiszocialista Blood and Honour hálózat ellen, amely a skinhead zenei szcnéával évtizedek óta aktív kapcsolatban áll.

Nincs olyan harckocsi a II. világháború történetében, mely a Tigrisnél jobban jelképezné a hitleri Németország páncéloserejének ütőképességét.

Alexander Netlingnek jellegzetes megjelenést kölcsönöz a horogkereszt és számos más fajvédő szimbólum, amelyet különösen jól látható helyre tetováltak.

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.