Halhatatlan tengernagy és az utolsó birodalmi elnök - 1980 karácsonyán hunyt el Karl Dönitz

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info

Kövess minket -on és -en!

Ha Karl Dönitz személye szóba kerül, általában mindenkinek a haditengerészeti főparancsnoksági tisztsége, illetőleg a Harmadik Birodalomhoz méltó, vitathatatlan hadi érdemei ugranak be.

Kevesen tudják azonban, hogy Adolf Hitler vezér és kancellár halála után kevesebb mint egy hónap erejéig (egészen pontosan 23 napig) állt a pusztuló birodalom élén, mivel Hitler őt nevezte meg utódjául. Kormánya regnálása alatt egyetlen egy érdemleges esemény történt, mégpedig Németország kapitulálása, de erről majd később.

Karl Dönitz 1891. szeptember 16-án született Berlinben, alakja pedig összefonódott a tengereken való rettenthetetlen helyátállással és poroszos katonai mentalitással. Már az első világháborúban is harcolt, így tapasztalatai még úgy is nélkülözhetetlenek voltak a nemzetiszocialista Németország számára, hogy soha nem lépett be az NSDAP-ba. A szövetségesek nyugati államaival szemben folytatott búvárhajó-háborúban a tengeralattjárók főparancsnokaként szerzett érdemeket, 1943 januárjában pedig Erich Raedert váltotta a haditengerészet főparancsnoki székében. A háború után az ő ügyét is a nürnbergi törvényszék tárgyalta, mivel azonban a német flotta bizonyíthatóan gáláns módon harcolt – kiváltképp a kereskedelmi hajókat illetően – „csupán” 10 év hadifogságot kapott, így már 1956-ban szabadulhatott. Dönitz 1980. december 24-én halt meg szívrohamban Aumühleben, ahová szabadulását követően telepedett le.

Archívum

Mindamellett, hogy részben Dönitz halálának aktuális évfordulója motivált, hogy emlékezzünk meg a kiváló tengernagyról, különösen érdekes az a pár nap, amely lényegében az átmenetet képezte a Harmadik Birodalom bukása és a szövetségesek osztozkodása, Németország totális megalázása között. A kormányzati legitimitást és folytonosságot követendő, Adolf Hitler halála előtt utódot jelölt ki magának, aki – mint korábban írtuk – nem volt más, mint maga Dönitz. Igazából maga az önálló entitásként való kezelése is vitatható, illetőleg inkább tekinthető egyfajta „levezető” kabinetnek, semmint tényleges hatalommal rendelkező kormánynak. A Dönitz-kormány elnevezés mellett használatos még a flensburgi kormány kifejezés is, hiszen Flensburgban, a Mürwik tengerészeti iskola épületében székeltek.

Hermann Göring, Karl Dönitz és Rudolf Hess a nürnbergi per során; 1945. november 26.

A világtörténelem talán leghálátlanabb feladatai jutottak Dönitz kormányának. Egyrészt erre az időre esett a Wehmacht, illetőleg Németország kapitulációja (1945. május 8.), amely végleg értelmetlenné tette a Dönitz-kabinet létezését, valamint május 5-én mondták ki a Gestapo megszűnését is. Továbbá nekik kellett feloszlatni az NSDAP-t, felmenteni a hivatalából Heinrich Himmlert, valamint Dönitz is rádióbeszédet mondott a fekete napon, május 8-án, melyben elismerte a kapitulációt.

Mivel Flensburg (így Mürwik is) angol megszállási terület lett, ezért Dönitzék angol hadifogságba estek május 23-án, mely egyben a rövid életű kormány végét is jelentette (ekkor szűnt meg véglegesen is a Harmadik Birodalom). Dönitz egyenletes, fényes katonai karrierjét valósággal beárnyékolja ez a pár nap, bizonyára egyetlen magas rangú politikai, vagy katonai vezető nem lett volna a helyében. Összeomlani látni egy hajdan dicsőséges birodalmat – bár saját szememmel (még) nem éltem át ilyet – nem csak fizikailag, de lelkileg és szellemileg is rendkívül megterhelő. Karl Dönitz ’56-os szabadulását követően két kötetet is írt, amelyet természetesen saját élettörténete inspirált (úgy tudom, hogy sajnálatos módon egyik sem érhető el magyarul).

A Harmadik Birodalom történetét általában május 8-án szokás lezárni, amely a kapitulációt datálva teljesen logikus is. Utolsó napjaihoz azonban hozzátartozik még Dönitzék tevékenysége, ennek létének ismerete pedig talán segít megérteni azt is, milyen kaotikus állapotok uralkodtak ekkor Németországban. Hiába, a rend bukása mindig nagy káoszt szül.

Kövess minket -on és -en!

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Jaroszlav Hunka nyilvánosan elismerte, hogy a második világháború idején önként jelentkezett a Waffen-SS galíciai hadosztályába.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

Semmi sem tudja megakadályozni az új nemzedékeket abban, hogy szeressék Adolf Hitlert.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

A rendőrség vizsgálatot indított, miután egy ausztrál nemzetiszocialista csoport a közösségi médiában posztolta, hogy tüntetést szervezett egy állítólgosan aboriginál helyszínen Új-Dél-Wales északi részén.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

A trianoni békediktátum után a magyar politikai vezetés egyik fő célkitűzése a területi revízió lett.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

A Toplitzi-tó – vagy németül Toplitzsee – az Alpokban rejtőző sok száz, festői szépségű hegyi tó egyike, nem túl könnyen megközelíthető, de éppen emiatt kedvelt kirándulócélpont, erdőkkel és magasba törő szirtekkel körülvéve, Salzburgtól nem messze.

885 novemberében a mindössze egy apró szajnai szigetre kiterjedő Párizs már nem először találkozott a Skandináviából kirajzó viking portyázókkal.

Nincs olyan harckocsi a II. világháború történetében, mely a Tigrisnél jobban jelképezné a hitleri Németország páncéloserejének ütőképességét.

Jó néhány írás született már Szálasi Ferenc puritán jelleméről, szerény öltözetéről, arról a nemes egyszerűségről, ahogyan élt, és a földöntúli bátorságról, ahogyan a halálba ment.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

II. Vilmos császár zeppelinjei az első világháború folyamán 1915 és 1918 között a kor repülőgépei által nem vagy csak nehezen elérhető magasságokból dobták le nehezéküket.

„Természetszerűleg akárhogy is történjék a megosztás, az egyik fél mindig jajgatni fog, Erdély esetében valószínűleg mind a kettő” – jegyezte meg a Führer, amikor az egyre inkább háborúval fenyegető magyar revíziós igényt a béke megőrzése érdekében tárgyalásos úton kellett megoldani.