Kövess minket -on és -en!

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

Az AntifaInfo Budapest oldalán meghirdetett eseményben angol nyelvű felhívás is elérhető, de más felületeken is hirdetik már a Becsület Napja elleni tüntetést, melyre Nyugat-Európából is érkeznek majd antifasiszták.

A Facebookon meghirdetett esemény szerint a Széll Kálmán téren 15 órakor kezdődik majd a rendezvény, melyet a Becsület Napja ellen hirdettek meg. A tüntetés a tervek szerint 17 óráig tart. Korábban írtunk már arról, hogy több szélsőbaloldali szervezet is erőszakot propagáló Facebook-bejegyzésekkel készül erre a dátumra. Közben Németországban szinte minden nagyvárosban tartottak vagy tartanak valamilyen rendezvényt, elsősorban a 2023-as események kapcsán. Ezeken a beszélgetéseken, előadásokon, melyeket többek között a hamburgi egyetemen is tartottak, igyekeznek úgy beállítani a bebörtönzött antifákat, mint akiket ártatlanul hurcolnak meg a magyar hatóságok…

Nem hagyják magukra magyarországi elvtársaikat

Az eseményt az afaeurope.noblogs.org oldalon is hirdetik, a cikkben azt írják, hogy a tavalyi évben „sikerült 300 antifasisztával végigvonulni a Budai Várban, és egyúttal megakadályozni, hogy a nácik ott tartsák megemlékezésüket, immár második éve egymás után”. Mint a felhívásban írják, budapesti elvtársaikkal együtt 2025 februárjában az előző évek „sikerére” szeretnének építeni. „Egy dolog világos számunkra: nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni a 2023 óta tartó elnyomási hullámtól, és nem hagyjuk magára a magyarországi aktív antifákat” – szögezik le a 2024 decemberében közzétett írásban.

„Hagyják abba az NS (nemzetiszocializmus – a szerk.) dicsőítését! Nincs Becsület Napja!” – áll a közzétett plakáton

A toborzás részeként pedig egy, az X-en közzétett bejegyzés szerint Bécsből indul nagy busz Budapestre február 8-án. A gruppe für organisierten antifaschismus wien nevű csatornán több bejegyzésben is foglalkoznak a budapesti rendezvénnyel. A buszra a toborzást ezen az oldalon keresztül végzik, buzdítva mindenkit a részvételre. Nem szokatlan a külföldi jelenlét, hiszen Németországból rendszeresen érkeznek fotósok, akik a különböző rendezvényeken résztvevők arcát fényképezik, hogy aztán a fotókat, videókat közzétegyék.

Más események is lesznek, Drezdában például pódiumbeszélgetést tartanak január 21-én, kedden a Becsület Napja kapcsán. Ezen arról fognak beszélgetni, vajon mi áll a “budapesti náci tevékenység” hátterében, illetve milyen “neonácik” találkoznak a magyar fővárosban. Emellett megvitatják, hogyan néz ki az antifasiszta tevékenység, és mit tehetnek a bebörtönzött antifasiszták támogatásáért.

A jobboldali erőszaktól tartanak Salis elvtársai

Arról ezekben a bejegyzésekben rendre megfeledkeznek, hogy a fideszes kormány hozott egy olyan jogszabály-módosítást még 2018-ban, ami Lex-Becsület Napja néven vált ismerté, és erősen korlátozza a kitörés megemlékezések szervezését. Az elnevezés oka pedig az, hogy bár a jogszabály vonatkozna a kommunista vonzatú rendezvényekre is, azt eddig kizárólag csak a Becsület Napja kapcsán alkalmazta a rendőrség. Ennek ellenére az antifasiszták úgy vélik, „Budapest és Magyarország azonban továbbra sem könnyű terep a baloldali, antifasiszta tüntetéseknek. Miközben a jobboldali erőszak és az állami elnyomás továbbra is fenyegetést jelent”.

Érdekes ezt azokon a felületeken olvasni, amelyeken rendre kiállnak Ilaria Salis és a Hammerbande aktivistái mellett, akik nemcsak Németországban, de Budapesten is több embert vertek agyon túlerőben, felfegyverkezve.

Arról egyelőre nincs információ, hogy a mentelmi joga mögé bújó Ilaria Salis megjelenik-e a budapesti tiltakozáson.

Több rendezvényen lehet majd emlékezni

A kitörés 80. évfordulójára több eseményen is lehet majd méltó módon emlékezni. A Légió Hungária már február 2-án megtartja Ostromkalauz elnevezésű rendezvényét. A Becsület Napja-megemlékezés február 8-án lesz, ezzel kapcsolatban későbbre ígért részleteket a szervezet, míg 11-én kora este a Fénylánc kerül ismét kirakásra a Kapisztrán tér és a Széna tér közötti utcákban. Idén is megrendezik a Kitörés 60 teljesítménytúrát, amelyen évek óta több ezren vesznek részt a baloldal támadásai ellenére –ezekre a túra főszervezője, Moys Zoltán néhány éve reagált egy írásában, amit érdemes ismét elővenni. Február 15-én pedig a Kitörés Emléktúrán róhatják le kegyeletüket Budapest védői előtt a túrázás szerelmesei. Általánosságban elmondható egyébként, hogy ezek a rendezvények a legnagyobb rendben, bármiféle jogszabálysértés nélkül szoktak lezajlani, a többségi társadalomban pedig egyáltalán nem ütközik ellenállásba egyik rendezvény sem – talán éppen ezért kell a külföldi segítség…

Kövess minket -on és -en!

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.